Mennyi ma az átlag nyugdíj? - Tízen kétmillió feletti összeget kapnak

A Dél-Alföldön a legalacsonyabb az átlagnyugdíj

Idén júliustól, ahogy a növekedés.hu is megírta, visszamenőlegesen 3,9 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, hogy lekövethessék az infláció mértékét. Ez a 3,9 százalékos emelés mindenképp segítség a nyugdíjasok számára, azonban míg ez egy jelentős összeg lehet a magasabb nyugdíjat kapók esetében, addig a néhány tízezer forintos nyugellátásban részesülők esetén ez mindössze 1500-3000 forint plusz bevételt jelent havonta.

A KSH adatai alapján 2021-ben Magyarországon abból a 2 347 488 főből, akik saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülnek (ebből 2,03 millió fő az öregségi nyugdíjban részesülők száma) valamivel több mint 63 ezren kaptak 40 ezer forintnál is kevesebb összeget havonta. 106 ezren részesülnek 40 és 59 999 ezer forint közötti ellátásban és 164 ezren 60 és 79 999 forint közöttiben. A másik oldalon, a 300 ezer forint feletti összegben részesülők 81 ezren vannak. A legtöbben pedig a köztes tartományba tartoznak, ők a tulajdonképpeni átlagnyugdíjasok.

Az öregségi nyugdíjellátás átlagos összege egyébként országosan 150 571 forint volt 2021-ben, területileg azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak. A legjobban a fővárosi nyugdíjasok élnek. Budapesten 179 836 forint az átlagnyugdíj. A Pest megyében és a Közép-Dunántúl régióban élő nyugdíjasok is átlag feletti nyugdíjat kapnak. Az előbbiben 156 436 forint, míg az utóbbiban 154 398 forint az átlagos nyugellátás összege. Az ország többi részében azonban egészen más a helyzet. Az összes többi régióban az országos szint alatt van az átlagnyugdíj.

Kevesen kapnak luxus nyugdíjat

Hogy megtudjuk, mire lehet elegendő a rendkívüli nyugdíjemelés, megkérdeztük Farkas András, nyugdíjszakértőt, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztőjét, aki többek közt arról is beszélt a Növekedés.hu-nak, hogy hányan kaphatnak ma luxus nyugdíjat Magyarországon, valamint mennyien lehetnek azok, akik nem élnek meg a nyugdíjukból.

Farkas András, nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője

Jelenleg nagyon kevesen, kapnak egymillió forint feletti nyugdíjat, a számuk valószínűleg a százat sem éri el. Kétmillió forint felettit még ennél is kevesebben, körülbelül 10-en kapnak – ismertette a szakértő.

Háromszázezer és egymillió forint közötti nyugdíjakból azért már jóval több van – tette hozzá.

De ha belegondolunk, hogy a medián nyugdíj 135 ezer forint, akkor nem nehéz elképzelni, hogy a 135 ezer forint fölötti részből is a jelentős többség legfeljebb 200-300 ezer forintos nyugdíjat kap. Az ennél magasabb összegű nyugdíjellátás valójában nagyon kis részt tesz ki 

fogalmazott.

270 ezren tartoznak a szegény nyugdíjasok közé

Jóval többen vannak viszont azok, akiknek a nyugdíja még a mindennapi kiadásaik fedezésére sem biztos hogy elegendő.

Ha tíz részre bontjuk a társadalmat, akkor az alsó decilisbe körülbelül 270 ezer nyugdíjas tartozik, ők az úgynevezett szegény nyugdíjasok – mondta Farkas András. Ez általában a 60 ezer – 80 ezer forint alatti havi nyugdíjakat illeti. Azonban ez a csoport is tulajdonképpen egy kisebbség, hiszen kétmillió-negyvenezer nyugdíjas van a rendszerben és rajtuk kívül van még további 500 ezer egyéb ellátott. Ennek a 2 és fél milliónak pedig csak körülbelül a 10 százaléka tartozik a legalsó decilisbe – húzta alá.

Nőnek a különbségek

A helyzet azonban relatíve rosszabbodik, mert bár mindenkinek, a dolgozóknak és a nyugdíjasoknak is alapvetően jobb lett a helyzete az emelések nyomán, de mivel a bérek gyorsabban nőnek a nyugdíjaknál, emiatt a nyugdíjasok relatív leszakadása az egyre nagyobb – hangsúlyozta.

Ez pedig nem csak a szegény nyugdíjasokra, hanem mindenkire vonatkozik a nyugdíjas társadalomban. A bérekhez viszonyítva tehát egy relatív elszegényedési folyamatban van minden nyugdíjas és ez így is lesz, mindaddig, amíg gyorsabban nőnek a bérek, mint a nyugdíjak

fogalmazott.

Ez a helyzet pedig még jelenleg is fennáll, hiszen pillanatnyilag a bérnövekedés 14 százalékos és ez még nőhet is az év végéig, míg az infláció valahol 10 százalék körül várható rossz esetben, és a nyugdíjak ez utóbbihoz tehát az inflációhoz fognak igazodni.

Ez alapján a bérek idén is jobban nőnek majd, mint a nyugdíjak, tehát egy átlagos nyugdíj összege újra csak még kisebb lesz egy átlagos kereset összegéhez képest. Ez a folyamat pedig most már kilencedik éve tart – tette hozzá.

Az élelmiszerek ára gyorsabban nő

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi nyugdíjemelés elegendő-e, a nyugdíjasok szempontjából nézve, a válasz egyértelműen nem – vélekedett. A GKI épp a napokban kiadott jelentése alapján az érzékelt szubjektív infláció, több mint kétszerese a kimutatott inflációnak. Ez pedig a nyugdíjasoknál fokozottan fönnáll, mert ők naponta szembesülnek azzal, hogy az élelmiszerárak nem a rendkívüli emelés 8,9 százalékos mértékével emelkedtek, hanem 15 és 40 százalék között. Épp ezért, ha a nyugdíjas társadalom tagjait kérdezzük, akkor gyakorlatilag mindenki elégedetlen - ismertette.

Azonban a hivatalos előírásoknak, tehát annak a követelménynek, amit előír a törvény tökéletesen megfelel a nyugdíjemelés, sőt még többet is ad a törvényben foglaltaknál, mivel az csupán azt írja elő, hogy novemberben legyen egy korrekciós emelés – húzta alá.

Több mint amit a törvény előír

Kiemelte, hogy ehhez képest a kormányzat már tavaly és idén is beiktatta ezt a július elsejétől számítható visszamenőleges emelést. Ezzel a 3,9 százalékkal pedig úgy egészül ki az alap nyugdíjemelés, hogy megfeleljen a Pénzügyminisztérium legutóbbi előrejelzésének, ami egyébként bekerült a kormány által Brüsszelnek küldött programba is. Az idei infláció mértékéről 8,9 százalék a hivatalos álláspont és ennek megfelel a nyugdíjemelés – sorolta.

Én ennek ellenére teljesen biztos vagyok benne, hogy novembereben egy újabb korrekcióra kerül sor, mert most már egyre inkább arról lehet hallani, hogy 8,9 százaléknál magasabb lesz idén az infláció

-vélekedett.

A pesszimistább előrejelzések szerint akár bőven 10 százalék felett is alakulhat – tette hozzá. A Magyar Nemzeti Bank egyébként 9,8 százalékos, az IMF pedig 10,3 százalékos inflációval számol. Mindez attól függ, hogy a háború mennyire húzódik el és milyen negatív hatásai lesznek, hiszen nyilvánvalóan az inflációt elsősorban az hajtja, hogy a háború miatt az energiahordozók ára az egekben van - hangsúlyozta.