Nyugdíj: van, ahol már 50 évesen is vissza lehet vonulni
ElemzésekAz alacsony nyugdíj-korhatár miatt irigylésre méltónak tűnhet, pedig sok nehézséggel küzd a kínai nyugdíj-rendszer, amely egy átalakulás közepén áll.
A nyugdíj jövője kapcsán nem csak nálunk aggódnak sokan. Kínában is jó páran attól félnek, hogy időskorukban az állami juttatások már el fognak apadni.
„Nyugdíjjal visszavonulni? Nem sok reményt fűzök hozzá” – mondta a New York Times-nak egy 30 éves munkanélküli kínai, aki arról számolt be, hogy a közösségi oldalakon és a baráti beszélgetéseken a kortársai közül többen is megkérdőjelezik, hogy az öregkorra érdemes-e megtakarítani.
„A népesség elöregedése miatt az emberek szkeptikusak a jövőbeli nyugdíjukat illetően” - mondta Tao Wang, egy vezető kínai közgazdász.
Mivel a társadalom jelentősebb része nem akar félre tenni az idős éveire a nyugdíj-rendszeren egyre nő a nyomás. Már csak azért is, mert a nyugdíjba vonuláskor az átlag életkor az ázsiai országban különösen alacsony: mindössze 54 év. De például a gyárakban dolgozó nők akár már 50 évesen is letehetik a munkát.
Csak összehasonlításul: az OECD országokban átlagosan úgy 64 évesen mennek nyugállományba az emberek.
A korhatárt pedig komolyan veszik a kínai hatóságok. Pár éve Szecsuánban született egy rendelkezés, amely miatt a női taxisofőrök elveszítik a képesítésüket, ha betöltik az 50. életévüket. Vagyis a női sofőrök nem tudnak munkaszerződést kötni, ha elérték a nyugdíjkorhatárt.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Kína belekényszerülhet a juttatások csökkentésébe. A következő évtizedben egy helyi kutatóintézet szerint az állami nyugdíj-rendszerből ugyanis a jelenlegi feltételek mellett ki fog fogyni a pénz. Az ország állami nyugdíjkiadásai már most is meghaladják a GDP 5 százalékát, pedig nyugati mércével mérve a kifizetések elég alacsonyak.
Egy nyugállományba vonult átlagos városi lakos átváltva úgy havi 164 ezer forintot kap az államtól.
Az északi tartományokban különösen nehéz a nyugdíjak menedzselése, mivel a kérdéses régióban a gazdaság gyengébb lábakon áll, sok munkaképes lakos pedig elvándorolt a délebbi területekre.
Kína 2018-ban létrehozott egy speciális alapot, hogy a nyugdíjpénzek egy részét a gazdagabb tengerparti tartományokból, például Kuangtungból olyan helyekre csoportosítsa át, mint Hejlungcsiang és Liaoning, hogy kezelje az országon belüli egyenlőtlenségeket.
Rogyadozó alapok
Jelenleg a kínai nyugdíj-rendszer három pilléren áll. Az első az állami kézben lévő alapnyugdíj-rendszer, amely nem csak az óriási kínai lakosságnak, hanem még a migráns munkavállalóknak is igyekszik gondoskodni a nyugdíjáról.
A második pillér magán- és foglalkoztatási alapú. A vállalatok számára nem kötelező a használata, és már csak emiatt is jóval kevesebb emberre terjed ki.
A harmadikat, a szintén önkéntes alapon működő magánnyugdíj-rendszert 2022-ben vezették be.
Az aggódó kínai tisztviselők és szakértők arra ösztönzik a fiatalokat, hogy takarékoskodjanak és jelentkezzenek be a magánnyugdíjrendszerbe.
Egy ismert professzor arra buzdította a fiatalokat, hogy hagyják ki a napi kávéjukat, és tegyék a pénzt egy alapba. Egy másik arra figyelmeztette a diákokat, hogy az alapnyugdíj nem lesz elég a túléléshez, amikor megöregszenek.
Elég nagy azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy nem járulnak hozzá a rendszerhez, vagy nem csatlakoznak hozzá
- mondja Dali Yang, a Chicagói Egyetem professzora.
A fennálló problémákat már pedig minél előbb meg kell oldani, mivel az óra ketyeg. Két évtizeden belül Kína nyugdíjas korú népessége az előrejelzések szerint meghaladja az Egyesült Államok teljes népességét. Kínában 2040-re a becslések szerint 402 millió ember lesz 60 évnél idősebb.