Nyugdíj: ezek a változások várhatóak – nem fogunk örülni

A jövőt nem egyszerű megjósolni. Ha a korábbi népszerű prognózisok bejöttek volna már embert küldtünk volna a Marsra, kifogytunk volna az olajból, az utakat pedig már tömegével lepnék el a sofőr nélküli autók.

Egy neves orvos Lowry McDaniel úgy 70 éve például azt jósolta, hogy 2000-re a nátha gyógyítható lesz,

a köhögés és a tüsszögés pedig már csak az emlékeinkben él majd.

A nyugdíjaknál azonban könnyebb előrejelzésekbe bocsátkozni. A demográfiai előrejelzések ugyanis ritkán okoznak meglepetéseket. Azt például, hogy Magyarországnak és vele együtt Európának népességfogyással kell majd szembenéznie már a múlt század derekán is tisztán láttak a téma szakértői. Ami akkor csak egy sejthető veszély volt mára valósággá vált: a nyugdíj-rendszert egyre nehezebb fentartani.

Richard Watson futurista, aki 2007-ben megjósolta, hogy Donald Trumpból egy napon elnök lesz, azt mondja: a cégek láthatóan

nincsenek felkészülve a küszöbön álló változásokra.

A vállalati kultúrát szinte mindenütt újra kell gondolni. A jövőben ugyanis fontosabb lesz a "fiatal titánok" felhajtásánál az hogy megtartsák a korosabb munkavállalókat, akik egyre nagyobb részét teszik majd ki az alkalmazottaknak.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy a nyugdíj változni fog, de hogy miként akörül még sok a kérdőjel. Azt a jóslatot miszerint a nyugdíj a jelenlegi formájában meg fog szűnni érdemes fenntartásokkal kezelni, de ilyen elméletek is léteznek.

Jeremy Myerson, az Oxford Institute of Population Ageing munkatársa szerint az idős kor az aktív évekhez képest a jövőben annyiban lesz más, hogy a munkaóráink kevesebbek lesznek. Azt el lehet felejteni, hogy életünk alkonyán minden időnket a hobbijainkra vagy a családunkra fordítsuk.

Ha sor is kerül rájuk az efféle radikális változásoktól bizonyára messze vagyunk. Ami viszont látszik, hogy egyre több idős a nyugdíj mellett is munkába áll. A briteknél például a 65 év feletti dolgozók 2000-ben még csak a munkavállalók 5 százalékát tették ki.

Azóta ez az arány 11 százalék fölé nőtt.

Jön a lassú visszavonulás?

Egyelőre, ami biztos, hogy a nyugdíj-rendszer a jelenlegi formájában egyre költségesebbé válik, ahogy az idősek aránya nő a társadalmon belül.

Az OECD úgy számol, hogy az EU-ban jelenleg a GDP 8,5 százalékát kell nyugdíjakra fordítani, 2060-ban viszont a társadalom elöregedése miatt majd a 14 százalékát kell rájuk költeni.

Mire az évszázad véget ér a Földön valószínűleg minden negyedik ember 64 év felett lesz. Akadnak majd helyek, mint Albánia, ahol az adatok ennél is rémisztőbbek lehetnek. A balkáni országban közel a lakosság fele lesz 65 éves vagy annál idősebb.

A 64 év felettiek aránya a lakosságon belül (1950 és 2100 között)

A probléma adott és egyelőre az egyetlen megoldás, amivel előrukkoltak az országok, az a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése volt.  Több európai országban köztük Németországban, Hollandiában, Dániában és Spanyolországban már most is csak 65 év felett lehet visszavonulni.

Csakhogy nem biztos, hogy ez hosszútávon is megoldja a nyugdíj-rendszer gondjait.

Az átlagéletkor nem minden társadalmi rétegben alakul hasonlóan. A szegényebbek jellemzően rövidebb ideig élnek.

Az állami nyugdíjkorhatár emelkedése azt idézi elő, hogy a munkavállalók számos csoportja nem fog részesülni a nyugdíjas időszak előnyeiből, mert előbb meghalnak, minthogy elérnék az állami nyugdíjkorhatárt – mondta el Chris Phillipson, a Manchesteri Egyetem professzora.

A New Economics Foundation (NEF) alternatívaként a "lassú nyugdíjba vonulás" ötletét veti fel. Szerintük rövidebb munkahétre lenne szükség, amelynek keretében a munkavállalók 35 éves koruktól kezdve minden évben heti egy órával kevesebbet dolgoznak.

Nyugdíj-lázadás

Bár a nyugdíj, ahogy mi ismerjük viszonylag új találmánynak számít, a régmúltban is voltak példák a bevezetésére. Kr. u. 14-ben például zendülést okozott amikor a császári hatalom megemelte a legionáriusok nyugdíjkorhatárát. Az ügy Pannóniában véres felkelésbe torkollt.