Olasz hétköznapok karantén idején

Elemzések2020. márc 28.D.J.

Két hét alatt kihalt egy generáció - meséli Bergamoban megrökönyödve egy temetkezési vállalkozó Antonio Ricciardi.

Olaszországban kicsit több mint egy hónapja halt meg az új koronavírus első áldozata: a 78 éves férfi egy északi községben Vo’-ban lakott. A település vezetése a halálhír után lezárta az egész falut, majd az összes lakoson elvégeztek egy koronavírus tesztet. Kiderült, hogy a helyiek 3 százaléka kapta el a betegséget. A fertőzöttek fele viszont semmiféle tüneteket nem észlelt. Miután szigorú karantén alatt tartottak mindenkit, akinek a tesztje pozitív lett a fertőzöttek arányát sikerült két hét alatt 3-ról 0,25 százalékra szorítani. Végül március 13-ára a Vo’ község teljesen megszabadult a koronavírustól.

Sajnos az ország többi részén nem vették ilyen komolyan a betegséget.

Március elején, amikor naponta több tucat ember halt bele az új kórba, még mindig arról folytak a viták, hogy a COVID-19-et egyáltalán komolyan kell-e venni, vagy ez is csak egy újabb megfázás. Rómát már elhagyták a turisták, amikor az éttermek még mindig dugig voltak a helybéli vendégekkel. Ahogy az egyik milánói szoftvercégnél dolgozó családanya Catriona Wallace az ABC-nek meséli, egyszer csak azon kapták magukat, hogy majdnem minden nap arra kelnek, hogy új intézkedések látnak napvilágot. A mozgásukat pedig egyre jobban korlátozzák.

Hogy nagy a baj az nekik akkor lett világos, amikor egy 50 éves jóbarátjukat súlyos légúti tünetekkel kórházba kellett szállítani. Pedig mielőtt elkapta volna az új koronavírust semmi baja nem volt.

Ma már senki nem hagyhatja el az otthonát, akinek nincs papírja arról, hogy ezt okkal teszi. Egy férfit, aki a háza előtt mosta le a kocsiját 600 euróra vagyis 213 ezer forintra büntette meg a rendőrség. Múlt hét óta már a cégek nagy része is lehúzta a rolót. Csak a létfontosságú társaságok műkődnek tovább. Az üzletek közül is csak a gyógyszertárak és az élelmiszerüzletek vannak nyitva. Több száz éves templomok, amelyeket legutoljára a nagy pestis-járványok idején csuktak le, most újra lakat alatt vannak.

„Ha hívsz egy doktort meg se látogatnak”

– meséli a Milánóban élő Emma Alberici. Jelenleg ugyanis az egészségügyi rendszer annyira le van terhelve, hogy a lázas, köhögő páciensekkel nem is tudnak foglalkozni. A gócpontnak számító Lombardiában a kórházakba szinte csak azokat viszik, akiknek komoly légzési nehézsége van.

A helyzet a 120 ezres Bergamoban a legelkeserítőbb.

A város krematóriuma hiába dolgozik éjt nappalá téve, így se tudják tartani a tempót a halálesetekkel. Múlt héten a koporsók egy részét a hadsereg kellett elszállítsa.

„Egy átlagos hónapban 120 temetkezést bonyolítunk. Most viszont két hét leforgása alatt kihalt egy generáció. Soha nem láttunk ehhez hasonlót”

– meséli a Guardiannek egy temetkezési vállalkozó Antonio Ricciardi. A súlyos betegek közül se tudnak mindenkivel foglalkozni. Egy 88 éves bergamoi férfihez például nem lehetett segítséget hívni, mert folyamatosan foglaltak voltak a vonalak. Mire a mentősök kiértek már egy órája elvesztette az életét. Mivel nincs elég koporsó ezért a holttestét az ágyában hagyták, a házát pedig lezárták.

Miközben a többség az otthonában vár a pozitív fordulatra, a lakosság, ahogy az várható is egy ilyen helyzetben egyre többet szörföl a világhálón. Van olyan régió, ahol az internetforgalom 70 százalékkal nőtt meg az utóbbi időben. Sokan olyan régi barátokkal is felvették a kapcsolatot, akikkel már hosszú ideje nem beszéltek. Az olaszok igyekeznek egymásban tartani a lelket. Sok erkélyen látni molinókat, rajtuk ezzel a felirattal: Andrà Tutto Bene (magyarul: minden rendben lesz).

A gyerekek a maguk módján igyekeznek feldolgozni az új helyzetet.

A Cataniában élő hat éves Andrea, akinek az édesapját most kórházban kezelik a koronavírus miatt, rajzokkal adja ki magából az érzéseit. A képein ő és az apja együtt győzik le a gonosz koronavírust.

Némi reménysugár lehet az országnak, hogy szombat óta az új napi esetek száma némi ingadozással, de elkezdett esni. Van rá esély, hogy hamarosan már kifelé jönnek a bajból.