Olaszország a második világháború óta nem kapott ilyen nagy mentőövet

Régen volt ilyen jó esélye az olasz gazdaságnak, hogy növekedési pályára álljon a drámai 2020-as év után, amikor a GDP a második világháború óta nem látott mértékben, közel kilenc százalékkal zuhant.

Az összeomlott turizmusra 13-15 százalékban támaszkodik az olasz GDP, kétszámjegyű a munkanélküliség, és az államadósság soha nem látott mértékben, a GDP 160 százalékára emelkedett.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az egy főre eső reál GDP 24 600 euróra esett, ami most már alacsonyabb az euróövezet átlagánál, és csak épphogy magasabb a spanyol mutatóknál, gyakorlatilag Ciprus szintjén áll.

A szinte megoldhatatlannak tűnő gazdasági problémák ellenére több szerencsés tényező együttállása is erős lökést adhat az olasz gazdaságnak.

• Egyrészt az európai Helyreállítási Alap 750 milliárd eurós keretéből az olaszok kapnak a legtöbbet, saját költségvetési forrásokkal kiegészítve 222,1 milliárd euró (mintegy 80 ezer milliárd forint) áll rendelkezésre, hogy elindítsák a gazdasági helyreállítási programot.
• A másik pozitívum, hogy a nemzetközileg elismert közgazdász Mario Draghi kormányának politikai támogatottsága nagyon széles bázison alapszik, amire szinte alig lehet találni példát az olasz történelemben. A Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) 8-10 százalékos jobboldali párt kivételével valamennyi jelentős, és kisebb párt is Draghi mögött áll, ígya politikai felhatalmazás elvileg lehetővé teszi a szerkezeti átalakítások megkezdését is.
• Emellett az Európai Központi Bank is kiáll az ország mellett, és a járvány idejére létrehozott vészhelyzeti kötvényvásárlási programmal lényegében továbbra is megtámasztja az olasz államkötvény hozamokat.

Erősítő külső környezet

Az Európai Központi Bank a Pandémiás Veszélyhelyzeti Vásárlási Program befejezése után is jelentős támogatást fog nyújtani a járvány által sújtott gazdaságnak, mivel az infláció jelenleg alacsony, ezért az EKB-ak nem kell beavatkoznia. Az EKB-nél tehát megmarad a hagyományos kötvényvásárlási program, és fenntartják az újrafinanszírozási műveleteket a bankok számára - írja a Reuters.

Hamarosan működésbe lép az EU 750 milliárd eurós újraindítási programja, ami majd lehetővé teszi az EKB számára, hogy fokozatosan kivezessék a veszélyhelyzeti kötvényvásárlást. A bank egyébként még Draghi vezetése alatt kezdett masszív kötvényvásárlásba, amellyel az olasz államadósság olcsó finanszírozását segítették évek óta.

222 milliárdos mentőöv

A Draghi kabinet már be is nyújtotta az Európai Bizottséghoz a Helyreállítási Alap Olaszországra jutó részére vonatkozó terveket, amibe egyébként a Giuseppe Conte vezette előző kormány gyakorlatilag belebukott. Draghi szélesebb körű politikai felhatalmazása sokkal tágabb mozgásteret tesz lehetővé a meglehetősen váltzékony olasz belpolitikában.

Az élénkítőcsomag a kilencedik legnagyobb gazdaságnak számító Olaszország GDP-jének hozzávetőleg kilenc százalékát teszi ki, tehát nagyjából a tavalyi veszteség mértéke, ugyanakkor idén már lesz növekedés az országban, ezért reális a 3,6 százalékos növekedési elvárás 2026-ra.

Draghi kifejezetten jó nemzetközi megítélése most sokat segít abban is, hogy az olasz terveket minél hamarabb elfogadhassák Brüsszelben, és elindulhassanak az első kifizetések, valamint belevághassanak a nagyobb infrastrukturális, fenntarthatósági és kutatás-fejlesztési projektekbe.

Emellett fontos szerep jut a bürokrácia csökkentésének, a munkaerő képzésének, a digitalizáció erősítésének is, amire főleg a déli tartományokban óriási szükség van. Többek között a kényszerű távoktatás, illetve távmunka mutatta meg leginkább, hogy rengeteg területeken kell fejleszteni az internet elérést az országban. A tanulók egyharmadának gondot jelentett az online órákba bekapcsolódni a megfelelő minőségű internet hiánya miatt.

A mentőcsomag egyik célja, hogy stabil gazdasági növekedést lehessen elérni, és az ország szempontjából kulcsfontosságú turizmust helyre lehessen állítani.

A Dél felzárkóztatása

Az olaszországi gazdasági különbségek ugyan történelmileg alakultak, de a déli tartományok, az úgynevezett Mezzogiorno fejlesztésébe eddig mindenkinek beletört a bicskája. A különbségek hatalmasak: az észak-olaszországi Dél-Tirol egy főre eső GDP-je megközelíti az 50 ezer eurót, miközben a déli Calabria és Szicília 17 ezer euró körül jár.

A megoldási javaslatok között szerepelnek jelentős infrastrukturális fejlesztések a déli tartományokban, ahol a beruházások egyik visszatartó ereje mindig is a a korrupció magas szintje és a maffia jelenléte volt. A mostani mentőcsomag jelentős oktatási, digitalizációs fejlesztéseket is tartalmaz, a déli régiókban ugyanis jóval magasabb a munkanélküliség, mint északon. Egyetlen év alatt közel félmillió munkahely szűnt meg Olaszországban, ezek nagy része a déli tartományokat érintette, illetve a nőket.

Az egyik legjelentősebb kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom pont azzal a választási ígérettel tudott annak idején sikereket elérni, hogy zászlajára tűzte a déli tartományok problémáinak megoldását, de az alapjövedelemhez hasonlító, a szegénységet felszámolni szándékozó munkanélküli segélyezési rendszer eddig nem sok eredményt hozott, ez azonban főként a járvány miatti gazdasági visszaesés számlájára írható.

Szociális felzárkóztatásra a mentőcsomagból 22,4 milliárd eurót szánnak, ebben főleg átképzési, továbbképzési programok szerepelnek, valamint bölcsődék, óvodák megnyitása, hogy a nők nagyobb arányban tudjanak dolgozni. A program egyik célja, hogy a foglalkoztatottságot 3,2 százalékponttal feljebb tudják vinni. 

Zöld projektek, oktatás, egészségügy

A fenntarthatóság és a zöld gazdálkodás is az EU egyik fő célkitűzése, erre a célra a források közel 40 százalékát kell elkölteni, és 2050-re el kellene érni a karbonsemlegességet. Erre a célra a kormány 68 milliárd eurót különített el a tervek szerint. Többek között infrastrukturális fejlesztésekre, tömegközlekedésre, a hulladék- és vízgazdálkodás fejlesztésére.

Több mint 31 milliárd euró menne gyorsvasútfejlesztésre, amely a déli tartományok összeköttetését javítaná.

Ami az oktatási projekteket illeti, a már említett óvodai és iskolaelőkészítői helyek létrehozása mellett 32 milliárd euró jutna iskolafejlesztésre, és a felsőoktatásban résztvevők számának emelésére a déli tartományokban is.

Egészségügyi fejlesztésekre 18,5 milliárd eurót tervezett a kabinet, itt is elsősorban a déli tartományokra koncentrálnak. A járvány idején több olyan időszak is volt, amikor a betegek délről északra mentek a jobb egészségügyi ellátás reményében.

Emellett fontos cél az uniós tervben a közigazgatás és a bíróságok színvonalának javítása.

Összességében az uniós terv az EU harmadik legnagyobb gazdaságának már a járvány előtt is sok évi gazdasági stagnálás, az euró bevezetéséhez is köthető gazdasági problémák, és az alacsony versenyképesség miatt csak egy kezdő lökést adhat, a hosszú távú megoldást a szerkezeti reformok jelenthetik.