Olcsó családi házat már nyomtatni is lehet

Egy 1995-ös sci-fi regény a Gyémántkor, egy olyan jövőt vázolt fel az olvasónak, amelyben jószerivel bármi letölthető és kinyomtatható. Nem sokkal az ezredforduló után pedig úgy tűnt, hogy ezaz elképzelés akár valósággá is válhat.

Egészen hajmeresztő hírek jelentek meg. Kiderült, hogy a 3D nyomtatókkal kisebb tárgyak mellett élő szövetet, cipőt, művégtagokat, hangszereket és ételt is lehet nyomtatni. Az akkori amerikai elnök Barack Obama 2013-ban már arról beszélt, hogy az újfajta nyomtatók forradalmasítani fogják a gyártási módszereket.

Bár a kezdeti elvárások túlzóak voltak, valóban beindult egy lassú átalakulás. Sokáig úgy tűnt, hogy az építőiparban az egyik „első fecske” Janjaap Ruijssenaars lesz.

A holland építész még 6 éve jelentette be, hogy egy csavart, Möbius-szalag formájú épületet fog készíteni egy 3D nyomtatóval.

Mindez kellően nagy örültségnek hangzott ahhoz, hogy a hír bejárja a világsajtót. Bár Janjaap ötlete végül dugába dőlt, a Möbius-házból pedig nem lett semmi, a printelt épületek ötlete elterjedt az egész világon. 

A kínai WinSun végül 2014-ben jelentette be, hogy ipari hulladékból és újrahasznosított építőanyagokból 24 óra leforgása alatt 10 házat építettek fel 3D nyomtatás segítségével. A gyártás során a gépek pár centi magas szinteket nyomtattak ki egymásra. A falak építését önállóan végezték el.

Hamarosan felbukkantak a követőik is. Egy San Francisco-i startup az Apis Cor például két éve egy darura emlékeztető fejlesztéssel rukkolt elő, amely egy 38 négyzetméteres házat húzott fel maga körül.

Az építkezés mindössze 3 millió forintba került.

Ami rögtön megvilágította technológia egyik nagy előnyét: a költséghatékonyságot. Amiről kevesebb szó esett, hogy az olcsón készült házak legtöbbje csak egy prototípus volt, amely az átadó után üresen állt.

Egész a tavalyi évig kellett várni, hogy végre felavassák az első olyan helyben nyomtatott házat, amelybe lakók is költöztek. Az áttörésre a franciaországi Nantes városában került sor, ahol a hagyományos építkezésekhez képest 20 százalékot spóroltak a költségeken.

Ahogy fejlődött a technológia megnőtt a vállalatok ambíciója is. Egy texasi cég az ICON már egyenesen a hajléktalanság felszámolását tüzte ki célul. A társaság egy kisebb 74 négyzetméteres házat 4000 dollárból vagyis alig több mint 1,1 millió forintból is ki tud hozni. Idén a tervek szerint Latin-Amerikában egy komplett falut fognak építeni. Néhány dzsungelben élő szegény családnak 50 nyomtatott házat készítenek majd.

Persze ha nagyok az elvárások, az árak is feljebb srófolódnak.

Dubajban a már emlegetett kínai WinSun 140 ezer dollárért (40 millió forintért) készített kisebb egyszintes kormányzati épületeket. Persze ez az ár is viszonylag alacsony. Itt az Egyesült Arab Emírségek legnagyobb városában a vezetés már azt is elhatározta, hogy 2025-től minden negyedik új épület 3D nyomtatással fog készülni.

A technológiának azonban egyelőre vannak korlátai. A hatóságok sok helyen nem tudnak mit kezdeni az új technológiával, emiatt az engedélyek beszerzése akadályokba ütközhet. Bizonyos anyagokat, például faszerkezeteket nem lehet nyomtatni.

A gépek pedig csak a falakkal tudnak végezni.

Az alapozás, a közművek bekötése vagy az ajtók és az ablakok beszerelése továbbra is hagyományos módon zajlik. Magas épületeket pedig ezzel a technológiával egyelőre nem lehet készíteni. A printelt házak széleskörű elterjedésére Európában valószínűleg alsó hangon is hosszú éveket kell várni.

Itthon a Kp Sales House Kft. ugyan tavaly bejelentette, hogy Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában is fognak családi házakat készíteni 3D nyomtatással, de a projekt úgy tűnik nem indult be. A témával foglalkozó oldaluk (3dprintho.me) a jelek szerint tavaly április óta nem frissült.

Viszont általában maga a 3D nyomtatás virágzik. Azok a cégek, amelyek bérnyomtatásban egyedi vagy kisszériás gyártást is vállalnak itthon is jól futnak.

„Éppen napjainkban zajlik a paradigmaváltás, melynek során az additív gyártástechnológiák (fém, polimer- és kompozit alapú 3D nyomtatási technológiák) alkalmazási területei elmozdulnak a prototípusgyártás felől a végtermékek perszonalizált, egyedi vagy kis szériás gyártása felé. Magánszemélyek esetében megjelent az úgynevezett digitális kézművesség (egyedi dísz- és ajándéktárgyak, design ékszerek, szobrok, lámpák) és a barkácsolás reneszánsza, míg a fejlett nagyipari vállalatok főként segédalkatrészeket, egyedi szerszámokat készítenek a végtermékek mellett különböző típusú 3D nyomtatóikkal.”

– mondta el lapunknak a FreeDee műszaki vezetője és a 3D Akadémia szakmai vezetője Szabó Péter, aki a hazai piac kapcsán megjegyezte: a növekedés a kezdeti hype-hoz képest lassabb, de biztosabb.