Ön is folyamatosan mikroműanyaggal szennyezi a vizet!

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint a műszálas ruhák a globális ruhaipar anyagfelhasználásnak 60%-át adják, a tengerben felhalmozódott (mikro)műanyag harmada ezekből bomlik le. Már a ruhák, szabása, festése, felületkezelése során is kerül ki a környezetbe műanyag, ám jelentős mennyiségben a ruhák mosása során szabadul fel.

Egy hat kilós mosás során száltípustól függően durván 500-700 ezer mikroszemcse keletkezik, mely a műszálas anyagokról mosás közben ledörzsölődik.

A mikroszemcsék a szennyvízzel a folyókba és a tengerbe jutnak (a Dunában is nagy mennyiségben találtható mikroműanyag, nemcsak a tengervízben). Összehasonlításképp egy pamut-poliészter keverékből 200 ezernél kevesebb mikroszemcse oldódik ki azonos mosási ciklus során.

Bár megszűntetni nem, a ledörzsölt mikrorészecskék számát lehet csökkenteni, például úgy, ha alacsonyabb fordulatszámon centrifugálunk, ha alacsony hőfokon mosunk, ha teli töltjük a mosógépet, így ugyanis kevésbé tudnak ledörzsölődni a részecskék, vagy rövidebb programokat választunk.

Elérhetőek már az úgynevezett mikroszál filterek: több cég is fejlesztett már olyan mosózsákot, amely a vizet és a mosószert átengedi, ám amin a mikroszemcsék nem jutnak ki. Az egyik, a Guppyfriend (Guppi-barát) névre keresztelt zsák 50 mosást is bír, kevert anyagok esetében a mikroszálak 80%-át, tiszta műszálas ruháknál 86%-át tartja benn a zsákban, mindet azonban nem.

A zsákban mosás a ruhák élettartamát is meghosszabbítja. Ez a fenntarthatóság igazi kulcsa, amely legalább olyan fontos, mint a ruhák, anyagok szakszerű ápolása.

A Boston Consulting Group és a Global Fashion Agenda 2018-as tanulmánya szerint ha egy ruhadarabot kilenc hónappal tovább viselünk, a teljes szén-dioxid, szennyvíz és szemétkibocsátás 20%-30%-al csökkenhet.

A fast fashion ipar viszont nem kimondottan arra sarkallja vásárlóit, hogy több szezonon keresztül ugyanazt viseljék. Sőt, a fentiek ismeretében kétséges, hogy az újrahasznosított műanyagból készült ruhák környezetbarátnak nevezhetőek-e egyáltalán, s hogy a magukat fenntarthatónak nevező márkák, mint például a H&M – mely TakeCare aloldálan forgalmazza a Guppyfriend mosózsákot, valóban azok-e.

Az általunk végzett kutatások szerint e tekintetben nincs különbség az újrahasznosított és a [könnyűipar által előállított] „szűz” poliészter között

nyilatkozta Pascal Brun, a H&M fenntarhatósági vezetője a Vogue Business rovatának.

A fenntarthatónak tartott anyagok környezetterhelése egyoldalról valóban kisebb. Az Econyl vagy a Q-Nova, a világmárkák által is használt újrahasznosított műszálas anyagok, alkalmazásával kevesebb műanyag kerül/marad a szemétlerakókban. Azonban a fenntarthatóság más szempontjait nem teljesítik. A biopamut sem tökéletes – öntözési igénye jóval nagyobb mint hagyományos módon termesztett társáé. A szintén népszerű Tencel szállítása komoly szén-dioxid kibocsátással jár. Ami pedig az anyagtulajdonságokat illetti; az újrahasznosított műanyagok durvábbak, kevésbé tartják színüket.

Akkor mégis mi a jó megoldás? Alexander Nolte, a Guppyfriend egyik alapítója szerint minden oldalra figyelni kell. A mosózsák önmagában nem elég, de része a megoldásnak, mondta Nolte a Voguenak. Szintén jó ötlet a mikrorészecske-szűrőt már eleve tartalmazó mosógép, melyet Franciaországban 2025-től kötelezővé tennének. Ami az anyagokat illeti, olyanokra van szükség, melyekről kevesebb mikrorészecske dörzsölődik le.

A halaknak mindegy hogy újrahasznosított vagy új poliészter miatt pusztulnak el

mondta Nolte.