A héten megtudhatjuk, hogyan teljesített a hazai gazdaság a harmadik negyedévben
- Kedden ismerhetjük meg az októberi inflációs adatokat
Várakozásunk szerint a hazai infláció októberben 3,1%-os mértékű volt (szeptemberben 3,4%-on, augusztusban 3,9%-on állt, év/év alapon mérve), azaz augusztus óta fokozatosan eltávolodott az inflációs mutató az MNB toleranciasávjának (2%-4%) felső határától.
A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony.
Az üzemanyagárak stagnáltak az augusztusi, illetve a szeptemberi csökkenés után, az élelmiszerárak esetében enyhe emelkedésre számítunk októberben is. Az élelmiszerárak növekedésének hátterében elsősorban a búza áremelkedése áll, illetve a gyümölcsök árára vonatkozóan felfelé mutató kockázatot jelent a kínálat várható szűkülése.
Előretekintve októbertől – bázishatásokból kiindulva, a júliusi-augusztusi szintekhez képest – alacsonyabb szinten tartózkodhat az infláció az év végéig. Hosszabb távon, a negyedéves inflációs mutatók esetében sem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne.
Legfrissebb, októberi előrejelzésünk alapját is a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feltételezéseink határozták meg. A pandémia körüli bizonytalanság megmaradt, a megfelelő védőoltások kifejlesztéséig és beadásának megkezdéséig többé-kevésbé a mindennapi élet része lehet a koronavírus, ehhez a megváltozott helyzethez kell alkalmazkodnia a gazdasági folyamatoknak és az ellátási láncoknak előreláthatólag az elkövetkezendő egy év során. Az oltással rendelkezők bővülésével párhuzamosan a korlátozások fokozatos feloldása is lehetővé válik.
Az első hullámmal ellentétben – amikor gazdasági leállásra is sor került – a második szakaszban a járvány elleni védekezés elsődleges szempontja az ország működőképességének fenntartása, fő eleme pedig a kötelező védőeszközök (pl. maszk) használata, a megfelelő távolságtartás elrendelése, illetve a tesztelések számának növelése, valamint a lokális gócok azonosítása és kezelése.
Az idei évben várakozásunk szerint a hazai infláció 3,6%, míg 2021-ben 3,5% lehet, 2022-ban érheti el a jegybank középtávú inflációs célját, a 3,0%-ot.
Összességében elmondható, hogy a borúsabb gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az elkövetkezendő években defláció, a globálisan várható extrém alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).
A Danube Capital negyedévente vizsgálja felül makrogazdasági prognózisait, december közepén várható a következő helyzetértékelés. Az idei évre vonatkozó inflációs prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében lefelé mutató kockázatok láthatóak.
- Csütörtökön a hazai építőipari szektor szeptemberi teljesítményét ismerhetjük meg
2020 augusztusában 13,6%-kal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a magasépítés alágazat volumene 17,1%-kal, míg a mélyépítésé 8,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusi mélyponthoz képest 11,1%-kal, míg júliushoz viszonyítva 1,9%-kal emelkedett augusztusban. A friss, szeptemberi adatokat november 12-én, csütörtökön közli a KSH.
2020 első nyolc hónapjában az építőipari termelés volumene 10,4%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene 18,4%-kal maradt el a 2019. augusztus végitől a KSH adatai szerint. A magasépítésre vonatkozó szerződések volumene 11,4%-kal magasabb, míg a mélyépítésre vonatkozó szerződéseké 30,4%-kal volt alacsonyabb.
Az új szerződéseket tekintve azonban 6%-os növekedés volt megfigyelhető augusztusban év/év alapon, amely főként az épületek építésére vonatkozott.
2020 októberben Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter új otthonteremtési programot terjesztett elő a parlamentben, amelynek egyik alappillére, hogy 2022 végéig újra 5%-os lesz az új lakások építésének áfája. A részleteket még nem tudni, de az építőipar a korábbi tapasztalatok alapján várhatóan ismét profitálni fog az intézkedésből. A kedvezményes áfa mellett a CSOK-os ingatlanvásárlók illetékmentessége, valamint az otthonfelújítási beruházások 50%-os állami támogatása is új lendületet adhat az építőiparnak 2021-től.
- Pénteken harmadik negyedéves GDP-adatokat közöl a KSH
November 13-án, pénteken publikálja a KSH a 2020 harmadik negyedévre vonatkozó előzetes adatokat (első becslés) a magyar gazdaság teljesítményét illetően. A részletes számokat (második becslést) december 1-jén teszi közzé majd honlapján a KSH.
Előrejelzésünk szerint az idei év harmadik negyedévében 5,1%-kal mérséklődhetett a magyar gazdaság teljesítménye 2019 harmadik negyedévéhez képest
(2009 negyedik negyedévében volt nagyságrendileg hasonló mértékű, 4,4%-os az év/év alapú visszaesés). 2020 második negyedévében még 13,6%-kal esett vissza a magyar gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállás miatt.
A harmadik negyedév gazdasági teljesítményéhez várakozásunk szerint a mezőgazdaság és a szolgáltatási szektor év/év alapú visszaesése járult hozzá. Fontos szem előtt tartani, hogy a harmadik negyedévet még nem érintette jelentősen a koronavírus-járvány második hulláma, a pandémia újabb szakaszának hatása az idei negyedik negyedéves GDP-adatokban lesz majd igazán érzékelhető.
2020 második negyedévéről 2020 harmadik negyedévére azonban 9,9 %-kal bővülhetett a magyar gazdaság, amely elsődlegesen az ipari termelés helyreállásával, jelentős negyedéves alapú növekedésével magyarázható.
Az idei évben összességében 6,2%-os átlagos gazdasági visszaesésre számítunk, a visszaesés nagyrészt a koronavírus első hulláma okozta gazdasági leállás, illetve a második hullámmal kapcsolatos szigorítások következménye (a határzár a Magyarországra érkező külföldi turisták elmaradása révén a turizmusra, illetve áttételesen a többi ágazatra – közlekedés, kulturális szolgáltatások – is negatív hatást gyakorolhat). Ugyanakkor 2021-re már pozitív irányú, 4,6%-os növekedést (felpattanást) várunk, amely elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével, illetve a beruházások felélénkülésével magyarázható. 2022-ben is dinamikus, 4,5%-os gazdasági bővülésre számítunk, 2021-hez képest is magasabb beruházási dinamikát várunk, amelyet a kormányzati forrásból megvalósuló fejlesztések érdemben támogathatnak.
