Ön mennyire magyar? Egy géntesztből megtudhatja

Jól ismert tény, hogy a vikingek már a középkor hajnalán eljutottak Amerika partjaihoz. Azt viszont csak a DNS-tesztek bizonyították be, hogy az útjuk során a tengerentúlról néhány nőt haza is vihettek magukkal. Az Illinois Egyetem kutatása ugyanis bebizonyította, hogy Izlandon alsó hangon is legalább 80 olyan ember él, akinek a felmenői között amerikai őslakosok is akadnak.

Mióta a családfa kutatások elkezdtek felvirágozni rengeteg hasonló érdekesség került napvilágra: a Közel-Keleten néhány ember felmenői között például sejthetően Európából jött keresztes lovagok is vannak. Az elemzések pedig bebizonyították, hogy majdnem minden kétszázadik férfiben lehet találni egy sajátos Y-kromószoma variánst, ami valószínűleg egy közös ősre utal. Az illető a XII. század táján élhetett valahol Közép-Ázsiában. Feltehetően Dzsingisz Kán lehet a titokzatos alak, akinek utódai alaposan benépesítették a Földet.

Persze a géntesztek eredményei akár kellemetlen meglepetésekkel is szolgálhatnak. A New Jerseyben élő Ellen Orregot például zsidó szülők nevelték. Miután a DNS elemzését a kezébe kapta újra kellett értelmeznie az életét.

Mint megtudta, baba korában adoptálták. A származását tekintve pedig írnek számít.

A kansasi April Gust ennél szerencsésebb volt. Gyerekként sose ismerte az apját, a géntesztek segítségével viszont sikerült ráakadnia. Nagy meglepetésére édesapja tárt karokkal fogadta őt és az újdonsült unokáit is.

A tesztek ma már roppant egyszerűek: ha felvesszük a kapcsolatot az egyik családfa kutató céggel akkor küldenek egy mintavételi pálcát. Ezt végig kell görgetnünk a szájpadlásunkon és a ínyünkön. Tehát még vérvételre sincs szükség. A mintát egyes helyeken akár 20 ezer forintért is kielemzik. Az ehhez hasonló DNS-tesztek most élik az aranykorukat.

Tavaly annyi elemzés készült, mint a korábbi öt évben összesen. Eddig közel 30 millió ember volt kíváncsi rá, hogy honnan és kiktől származik, de ez a szám másfél éven belül a 100 milliót is elérheti.

Bár ma már a gyorsan bővülő piacon rengeteg DNS-elemző cég működik (pl. GeneTree, Gene by Gene, Helix), jelenleg két nagy szereplő uralja a piacot: az Ancestry.com és a 23andMe.

Utóbbi még akkor indult el a Google-nak hála, amikor ennek a területnek a felfutása még egy merő álom volt. Amikor 2007-ben beindították az üzletüket egy teszt 999 dollárba vagyis mintegy 302 ezer forintba került. Akkor még csak nem is a családfa kutatással hirdették az elemzéseiket. A fáma arról szólt, hogy teszteiknek hála bárki megtudhatja, hogy milyen örökletes betegségekben szenved, vagy hogy meg fog-e kopaszodni.

Az első ügyfeleik között ott volt Naomi Campbell és Rupert Murdoch is. Végül egész 2012-ig kellett várni mire az árakat le tudták szorítani: akkor egész pontosan 99 dollárra.

A másik nagy szereplő az Ancestry.com múltja ennél messzebbre vezet.

A családfa történettel foglalkozó jogelődjük ugyanis már 1983-ban megalakult. Míg a 23andMe tavaly érte el az ügyfélszámban az 5 milliót, addig az Ancestry napjainkra már a 15 milliót is átlépte. Mivel ezeknél a cégeknél rengeteg DNS-mintha halmozódik fel, az ágazatra szemet vetett a gyógyszeripar is. A kutatásaikat ugyanis megkönnyítené ha hozzá tudnának férni a géntesztek eredményeihez.

Emiatt a 23andMe-be például a GlaxoSmithKline nevű gyógyszeripari óriás 300 millió dollárt tett be a tavalyi évben. Az érintett társaságok szerint az ügyfeleket az, hogy a DNS-adataikat egészségügyi kutatásokban is felhasználják cseppet sem zavarja. A 23andMe-nél például mindebbe a páciensek 80 százaléka bele szokott egyezni.