Óriási a lemorzsolódás a hazai egyetemeken

Miközben az uniós átlagnál kevesebben járnak felsőoktatási intézménybe lakosságarányosan, a kiadott oklevelek száma jóval alacsonyabb, mint amennyi várható lenne a felvettek száma alapján. Például a 2009 és 2011 között felvett hallgatók adatai szerint gazdaságtudományi alapképzéseknél 52–54 százalékos a sikeres befejezés, 34–36 százalékos a lemorzsolódás, 9–10 százalékos a kilépés. 

A hazai felsőoktatási kapacitás gyorsan kibővült a 2010-es évek elejére, majd ezt követően jelentősen visszaesett. A 90-es években egyfajta feltorlódás volt megfigyelhető a jelentkezők körében, sokan jelentkeztek például felnőttként főiskolára, egyetemre, most azonban visszaesett a jelentkezők száma a ’95-ös - ’96-os szintre.

A 18 éves korosztály létszáma megközelítőleg 100-110 ezer fő között mozog az utóbbi néhány évben. Közülük körülbelül 60-63 ezer fő érettségizik le nappali tagozaton, tehát kevesebb, mint az érintett korosztály kétharmada.

A hallgatók összes létszámán belül a felsőfokú végzettséget nyújtó képzéseké igen dinamikusan nőtt: 1990-től 2005-ig 102 ezerről 381 ezer főre, ezt követően fokozatosan visszaesett, 2016-tól 240-250 ezer fő között áll.

A magyar felsőoktatásban emellett kevesebb, mint 45 ezer új belépő van – fogalmazott Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem professzora a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Közgazdasági Szemle közös konferenciáján.

Ez azt jelenti, hogy egy korosztály 40 százaléka bekerül a magyar felsőoktatásba és jelenleg aki érettségizik és szeretne tanulni azt fel is veszik valamilyen felsőoktatási intézménybe.

A tömegképzés hátrányai

Ennek azonban az a következménye, hogy sok olyan új hallgató jelenik meg évről évre a rendszerben, akit fel kell zárkóztatni – húzta alá Lengyel Imre, aki a közgazdászképzés jelenlegi helyzetéről írt tanulmányt a Közgazdasági Szemlében. Jelenleg, ha valaki gyenge középiskolából is jött, esetleg kettes érettségivel átment, de jól össze tudta válogatni az érettségi tárgyakat, valahová be tud kerülni. Még ha nem is abba az intézménybe, amibe eredetileg szeretett volna – tette hozzá.

Úgy véli, hogy ez alapvető változást jelent a magyar felsőoktatásban, hiszen néhány generációval ezelőtt még csak a legjobb képességűek tanulhattak főiskolán, vagy egyetemen.

Kiemelte: megjelent a tömegképzés, azonban nem volt erre kellőképp felkészülve az oktatási rendszer.

Ráadásul alulfinanszírozott is volt a felsőoktatás. Komoly problémát jelentett, hogy a ’90-es évektől újra induló közgazdaságtani képzések esetében a szükséges infrastruktúra megteremtése mellett már nem jutott forrás a felzárkóztatásra, készségfejlesztésre, az idegen nyelvi oktatásra és csak nagy létszámú szemináriumokat lehetett tartani.

Rengetegen lemorzsolódnak, nincs felzárkóztatás

A közgazdaságtudományi képzéseken mindeközben nagy a lemorzsolódás és sokan csak jóval később fejezik be a képzést. Ez pazarlás a szülők és az ország szempontjából és felesleges csalódást okoz a fiatalok számára – hangsúlyozta.

Emellett jelentős területi koncentráció is megfigyelhető a gazdasági alapképzésben, ugyanis a hallgatók 80 százaléka 9 intézménybe jár, míg a másik 20 intézménybe csak a maradék 20 százalék. A közgazdasági alapképzések a fővárosba és a regionális központokba tömörülnek -fogalmazott. Így jelenleg 6 olyan megyeszékhely van, ahol nincs gazdasági alapképzés. Ezeken a helyeken a gazdasági szereplők számára nagyon nehéz megfelelően képzett közgazdászhoz jutniuk, ráadásul az ilyen helyen élő alacsonyabb jövedelmű családok gyerekei számára elérhetetlenné válik a felsőoktatásban való részvétel.

Hiszen hiába kap tehát kollégiumi helyet, a fővárosi élet komoly költségekkel jár. Kevesebb hallgatóra lenne szükség egy intézményen belül, akiket azonban jobban fel kéne készíteni, szükség lenne a területi és intézményi koncentrálódás csökkentésére, illetve közelebb kellene hozni a felsőoktatást a szülőkhöz és a munkaerő piachoz egyaránt – húzta alá.

Hanyatlóban a mesterképzések

A klasszikus közgazdaságtudományi képzés kihalóban van – fogalmazott Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. A felsőoktatásba jelentkező hallgatóknak a 25 százaléka gazdaságtudományi területre megy, tehát jelentős az érdeklődés, de 99 százalékuk üzleti képzésre jelentkezik és mindössze 1 százalék a hagyományos közgazdaságtudomány részesedése - ismertette.

Ennek több oka is van. Egyrészt a szülők és a diákok elég tájékozatlanok abban a tekintetben, hogy mi a különbség a közgazdasági és az üzleti képzések között. Másrészt a munkáltatók a BA és az MA fokozat közötti különbséget nem érzik megfelelően. Ebből kifolyólag a mesterképzések is hanyatlóban vannak – húzta alá.

Emellett olyan hallgatók is bekerülhetnek gazdasági jellegű képzésekre, akik kevésbé jók matematikából, a klasszikus közgazdaságtudományi képzésnek pedig jelentős hányadát teszi ki a matematika, így akinek ez a tárgy nem az erőssége, az nem is felvételizik ide. Akik viszont igazán erősek matematikából, azokat elszívják a mérnök és az informatika szakok – hangsúlyozta. A munkaerőpiaci kereslet is csökkent a hagyományos közgazdaságtudományi képzésre – tette hozzá.

Túl nagy a hallgatók koncentráltsága

Heidrich Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora kiemelte, hogy nem egyedi a magyar felősoktatás problémája, illetve azon belül pedig a jelenlegi dilemmák nem csak a gazdaságtudományi képzéseket érintik. Más szakokon is hasonló kihívásokkal szembesülnek, mint a gazdaságtudományi szakokon – fogalmazott. Európai szinten pedig nem számít kiugrónak a magyar felsőoktatásba belépő hallgatók aránya – tette hozzá.

A fiatalok közt ráadásul most is ott van az a tehetséges 9–10 százalék, csak meg kell őket találni, erről szól a tehetséggondozás.Az oktatási intézmények koncentráltsága azonban véleménye szerint is jelentős probléma.

Generációváltás az oktatóknál

Szükség lehet egy generációváltásra az oktatók között a felsőoktatási rendszer megváltozása és az ebből fakadó új kihívások miatt vélekedett Kováts Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának az igazgatója.

Kiemelte, hogy ezen a téren jelentős problémákat okozhat, hogy az egyetemekről kikerülő hallgatók bérviszonyai sok esetben akár jelentősen kedvezőbbek, mint az oktatóké. Így a piacnak van egy jelentős elszívó hatása, mind a hallgatók, mind az oktatók tekintetében. Ez elsősorban Budapesten jelent komoly problémát, mert ott nagyon könnyű az alternatív piacokat megtalálni – hangsúlyozta.

A kerekasztal beszélgetés ezen a linken tekinthető meg.