Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Óriási stadionok épülnek világszerte

Elemzések2019. dec. 15.Növekedés.hu

Gyorsan alakul át a világban a szórakozás. Rengeteg az otthoni lehetőség, hódít a video-streaming, a reklámmentes filmnézés, terjednek a Youtube–csatornák, az e-sport. De bármennyire is több versenytársa van például a hagyományos sportok követésének, mégis, még mindig rengeteg stadion épül világszerte.

A legtöbb vállalkozás, de a szórakoztatóipar mindenképpen, leginkább a fiatalokat célozza. A 18-49 éves korosztály a legfőbb célcsoport, hiszen aktívak, van pénzük, dinamikusak, költenek, azaz nagy fogyasztók, és abban is bízhatnak a cégek, hogy amennyiben egy fiatalt megnyernek, ő még tartósan fogyasztók maradhat.

Új szokások

Az elmúlt években felgyorsult azonban a generációs széttartás, vagyis a szórakoztatás és a sport területén a legfiatalabbak fogyasztási szokásai teljesen eltérnek a korosztály tetejének beidegződéseitől.

A trendek aligha meglepőek, hódítanak 

  • az internetes videó szolgáltatások, 
  • az előfizetéses tévémodellek, 
  • a videójátékok,
  • sőt, már ezek követése, az e-sport is.

A hagyományos sportágak küzdenek azzal, hogy megőrizzék népszerűségüket, általában is a nézők, de különösen a fiatalok között. Vagyis az, hogy 50 éve négyszer annyian jártak a magyar focibajnokikra, nem csak arról szól, hogy akkor világszínvonalú volt a magyar foci, de arról is, hogy kevesebb volt a versenytárs szórakozási lehetőség.

Vannak verhetetlen előnyei is

A sport minden fenti trend ellenére mégis rendkívül fontos maradt a mai, a fogyasztók figyeleméért versenyző gazdaságban. Részben azért, mert hirdetői szemmel szinte az utolsó olyan tévés tartalom, amit a nézők valós időben és a tévécsatornákon követnek. Egy foci-, kosár- vagy jégkorongmeccs élőben izgalmas, nem pedig felvételről, a közvetítések pedig úgy vannak kialakítva, hogy viszonylag sokszor lehet reklámot is sugározni alatta.

Gondoljunk csak bele, más tartalmakat, például egy filmsorozatot praktikusabb „letölteni” vagy előfizetéses rendszerben, saját időbeosztással, reklám nélkül követni. 

Az államok is szeretik

A sport népszerűségének és támogatásának másik oka, hogy jó mémek kísérik, ilyen az egészség, a nemzeti büszkeség, a tömegek önfeledt összetartozása. Gazdasági oldalról pedig annak is van értelme, hogy a sportra rengeteg egyéb szolgáltatás is épül. Ha valahol jó a sport és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra, ott sok izgalmas eseményt lehet rendezni.

A legtöbb szurkoló, ha elkíséri a csapatát egyetlen külföldi meccsre, legalább egyet, de sokszor kettőt is alszik az adott városban. Vannak persze szervezett célcharterek is, de aki maga szervezi az utazását, nem ritkán a meccsjegyen, a repülőjegyen kívül még fejenként további 250-300 eurót elkölt a szállodára, az étkezésekre, a sörözésre, a relikviákra. Amelyik csapatnak és városnak tehát nagy stadionja van, az nemcsak meccsjegyekre számíthat a későbbiekben, de egyéb bevételekre is, a nemzetgazdaság egészében sok pótlólagos forgalom generálódhat. Részben ezért, részben egyes nagy világversenyek (katari foci vébé, tokiói olimpia) közelsége miatt gigantikus stadionfejlesztések vannak világszerte.

Nem a foci vezet

Ha megvizsgáljuk a most zajló legnagyobb stadionfejlesztéseket, talán megdöbbentő, de a most épülő legnagyobb nézőtérrel rendelkező stadionok közül három olyan van, amelyik százezernél is több vendég fogadására is alkalmas, és ezek egyikében sem lehet focimeccset rendezni, ráadásul egyik sem fővárosban épül. 

Ezek ugyanis mind krikett-stadionok. A legnagyobb a Sardar Patel stadion Ahmedabadban, India egyik fejlődő metrolopoliszában. A névadó Sardar Patel, vagyis „Patel főnök” a független India első miniszterelnök-helyettese volt, akinek óriási a tisztelete a mai napig Indiában. 

A Sardan Patel stadion látványterve

A második számú óriásstadion is krikett és indiai, ez Gválijar város új krikettstadionja lesz.

A harmadik legnagyobb, most épülő stadion pedig a szegény Bangladesh különös városának, Cox’s Bazarnak lesz az új krikettstadionja. Ez a város csak 200 ezres, de a közelben van a világ egyik legnagyobb, 120 kilométer hosszú homokos strandja, ami a nem éppen turista-csalogató ország legfontosabb idegenforgalmi helyszíne. A stadion arról a Kamal sejkről lesz elnevezve, aki az ország elnökének fia, egyben kiváló krikettjátékos volt, de 1975-ben családtagjaival együtt brutálisan meggyilkolták.

Világversenyek

Gyakori stadionépítési ok, hogy egy város megpályáz egy nagy világversenyt, amelyhez felújítja emblematikus stadionját vagy akár újat épít. Sok „olimpiai’ stadion van a világon, Athéntól és Münchentől kezdve Amszterdamon és Helsinkin át egészen Barcelonáig vagy Berlinig.

Ami pedig a közelgő nagy világversenyeket illeti, a 2022-es katari focivébére sok stadion épült, illetve épül, ezek körülményei sok vihart is kavartak, elsősorban a vendégmunkások munkakörülményei miatt; ezek közül a legnagyobb a 86 ezres Lusail Iconic lesz az azonos nevű Lusoil városban. Katarban elég nehéz elképzelni, hogy lesz jó modell a későbbiekben is a stadion működtetésére, de a világ leggazdagabb államában ez belefér.

A katari Lusail Iconic stadion látványterve

Tokió új nemzeti stadionja focira is alkalmas lesz. Ez az aréna nemcsak a 2020-as nyári olimpia helyszíne lesz, de a japán foci olyan ütemben fejlődik, hogy aligahnem ki lesz használva a jövőben is.

Nemzeti szentélyek

A Puskás Arénához hasonlóan a nemzeti válogatott meccseire optimalizálva készül több tucat ország új stadionja. Lesz ilyen Marokkóban (egy 93 ezres óriási stadion), de Afrika több állama is egy Puskás Arénához fogható építkezésben van, nagy épitkezésbe fogott Indonézia is, de a közelünkben is több országban, így Szerbiában, Horvátországban, Litvániában és Koszovóban is épülnek a miénknél kisebb nemzeti stadionok. És majd talán Ausztriában is, igaz ez most nyitott kérdés, mert Bécs visszalépett. 

A klubfoci

És végül a klubfociról. Az angol és az olasz klubok egészen elképesztő stadionépítési lázban vannak, míg a kevésbé gazdag országok közül Románia, illetve Görögország lendült be nagyon. 

A világ legprofibb, legdrágább stadionjai a brit csodaarénák, a legújabb a Tottenham 1 milliárd fontból (két Puskás Aréna ára) felhúzott hipermodern, többfunkciós stadionja, de az Arsenal Emirates Stadiumja vagy az új Wembley sem volt olcsóbb. 

Az idei évben az európai nagycsapatok közül az olasz Milan, a spanyol valencia, a brit Everton, illetve a holland Feyenoord van nagy építkezésben vagy érdemi kapacitás-bővítésben.