Örökös mélyponton a magyar államkötvényhozamok

Nagy mélység

Korábban elképzelhetetlen mélységbe, 1,91 százalékig csökkent a 10 éves magyar államkötvény hozama. Ez annak fényében nem meglepő, hogy egész Európában szakadatlanul esnek a 10 éves hozamok, kilenc országban már egyenesen negatívak, némelyik nem is kis mértékben. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy nálunk a lakossági megtakarítások nem befolyásolják a hozamot (hisz a lakosság számára rendelkezésre állnak a magasabb kamatú állampapírok), így már egész szép az eredmény.

Természetesen más lejáratra is igen alacsonyak a hozamok: az ÁKK egyéves referenciahozama mindössze 0,05 százalék, a 3 éves 0,6 százalék, az 5 éves pedig 1,05 százalék (miközben utóbbi időtartamra a lakosság 4,95 százalékot kap a MÁP Plusz által).

Az elmúlt 10 év

Tíz évvel ezelőtt még 8 százalék körül volt a 10 éves hozam, sőt 2011 végén átmenetileg 10 százalék fölé is került. Ezután erős csökkenés következett, de még 2014-ben is stabilan 6 százalék körül alakult a szint, a piac tehát akkor még nem hitte el, hogy a kamatszint tartósan is alacsony lehet. 2014-ben aztán újabb esés következett, a következő két évben pedig 3-4 százalék között ingadozott a 10 éves hozamszint, ami már egész kedvező volt.

10 éves magyar államkötvény hozama

Ebből a sávból 2017 végén hirtelen további esés kezdődött egész 2 százalékig, ekkor történt meg először, hogy a 10 éves magyar hozam az amerikai szint alá került. Úgy tűnik, akkor ez a szint túl alacsony volt, a piac kamatemelési ciklusra várt, így tavaly 4 százalékig nőtt a szint. Idén az év első felében 3 százalék körül alakult, majd most jött a hirtelen zuhanás, és íme, itt az örökös mélypont.

Fordulat

Az elsődleges ok vélhetően az, hogy világszerte, de különösen Európában gyorsan esnek a hosszabb hozamok. A két legnagyobb jegybank, a Fed és az EKB az utóbbi fél évben megváltoztatta a monetáris politikáját, illetve annak várható alakulását. Míg Amerikában javában zajlott a kamatemelési ciklus, Európában pedig készültek annak megkezdésére, most immár egyenesen kamatot csökkentett a Fed, és az EKB is ilyen jelzést adott, bár rövidesen új elnök érkezik az intézmény élére, ami még változást hozhat ebben.

Külső környezet

Az amerikai változás oka elsősorban az elhúzódó Kína elleni kereskedelmi háború, melynek lehetséges hatásaitól tart a jegybank, de az sem zárható ki, hogy a Fed Donald Trump nyomására cselekszik, aki nyilvánosan követeli a kamatcsökkentést, ezzel durván megsértve a jegybanki függetlenséget. Az amerikai gazdaság mindeközben jó formában van, bár kétségtelen, hogy az épp az utóbbi napokban eldurvuló kereskedelmi háború ebben komoly változást okozhat.

Az eurózónában más a helyzet: viszonylag alacsony a gazdasági növekedés üteme, és miután az EKB a fellendülés időszakában is ultralaza, gyakorlatilag válságkezelő monetáris politikát folytatott, most lényegében nem maradtak ésszerű eszközei az élénkítésre. A piac ennek ellenére azt árazhatja, hogy vagy mégis kamatcsökkentés lesz, és akkor svájci mintára megjelenik az erősen negatív alapkamat, vagy újra megkezdik az eszközvásárlási programot, és államkötvényeket vásárolnak: csakhogy az előző körben már olyan sokat vettek, hogy a piacon kevés van az erősebb gazdaságú országok kötvényeiből.

Negatív hozam

A befektetők mindenesetre pánikszerűen veszik ezeket a kötvényeket még akkor is, ha a hozamuk negatív. Ennek során egész elképesztő számokat is láthatunk: a svájci 10 éves hozam -0,9 százalék, a német -0,6 százalék. Összesen 9 ország kötvénye negatív hozamú, de még a korábban kockázatosnak tartott spanyol és portugál kötvények is 0,2 százalék alatti hozammal forognak. Az olasz szint másfél százalék (az ország fizetőképességébe vetett megrendült hithez képest nem sok), a csődből kievickélő Görögországé 2 százalék, lényegében megegyezik a magyarral.

Visegrádi országok

A visegrádi térségben a jó összehasonlítási alapot kínáló, nem eurót használó országok közül a lengyel hozam 2,03 százalék, lényegében megegyezik a miénkkel, a cseh hozam bő 1 százalék. Ilyen körülmények között a magyar szint reálisnak tekinthető, de hozzá kell tenni, hogy ha az extrém alacsony szintekben kontinens-szerte korrekció következik, akkor nálunk is jöhet emelkedés.

Költségvetési hatás

Végül nézzük meg, mi a jelentősége a jelenlegi alacsony szintnek. A magyar állam az adósságát most már közel 85 százalékos arányban forintban, belföldi megtakarításból finanszírozza, ezen belül jelenleg 8200 milliárd forint a lakossági állampapír, nagyjából 15-16 ezermilliárd az intézményi. Utóbbi így a teljes adósság több mint fele, így döntő, hogy mekkora kamatot kell fizetni utána. A teljes intézményi állomány költsége persze most nagyobb, mint ami az alacsony hozamokból adódna, miután korábban, a magasabb hozamok idején magasabb kamattal bocsátották ki a hosszabb lejáratú állampapírokat. Minél hosszabb ideig marad fenn azonban az alacsony kamatkörnyezet, annál jobban csökken a költség, hisz ezek a papírok kifutnak.

A lakossági állampapírok kamata viszonylag magas, ezek állományát a kormány 11 ezer milliárdra szeretné növelni. Az adósság többi, nagyobb része viszont a jelenleg igen alacsony hozamú csoportba tartozik, így ez nagy könnyítés a költségvetés számára.