Oroszország csak jüant tartalékol, Kína pedig aranyat
ElemzésekOroszország az arany mellett egyre inkább csak jüant tartalékol egyéb lehetőségek hiányában, ugyanakkor kereskedelme java része is Kínával zajlik.
Az orosz jegybank pénteken közzé tett éves jelentésében jelezte a Bloomberg szerint, hogy nem tud mást tenni, mint jüant tartani devizatartalékaiban, miután minden más valuta vagy ellenséges országé, akik lefoglalják azt, vagy túl kockázatos, ingadozó árfolyamú, esetleg nem eléggé átváltható.Máshol a jüan nem tölt be igazán nagy szerepet, de az Ukrajnát megtámadó Oroszország elleni szankciók miatt Oroszország kereskedelme amúgy is jórészt Kínával zajlik már: neki adja el az olaj és gáz jelentős részér, és onnan importál szinte mindent, amire szüksége van.
A háború előtt a jüan szerepe elhanyagolható volt az orosz piacon.
Március 22-én Oroszország nemzetközi tartalékai dollárban 590 milliárdot tettek ki, ami 40 millliárdos csökkenés a háború előttihez. Ebből azonban 300 milliárd, amit a nyugati országok befagyasztottak, így egyelőre nem lehet hozzáférni.Tavaly nőtt az orosz devizatartalék dollárban számolt értéke, de ezt kizárólag az arany dollárban számolt árának növekedése okozta: ez összesen 136-ról 155 milliárdra nőtt.
A jegybank a devizánkénti eloszlást egyébként nem szokta megadni, csak azon belül az arany értékét.
Kína hasonló dilemmával néz szembe a tartalékolásnál, hisz a jüan saját valutája, ezért kell valami más is mellé.
A dollártól tartanak az amerikai-kínai kereskedelmi és politikai kapcsolatok problémái miatt, különös tekintettel egy Tajvan körüli konfliktus lehetőségére.
Ugyanezért az euróban, sőt a jenben is kisebb a kínai bizalom, így leginkább aranyat vásárolnak, amely fontos szerepet is játszhatott az arany áremelkedésében.
A nemesfém ára nemrég örökös csúcsra ért, és eddig érdemben nem is esett vissza.
