Összeomlott a karibi turistaparadicsom szigetország gazdasága
ElemzésekA világon még meglévő egyik utolsó kommunista ország hosszú ideig turistaparadicsom volt, de a járvány közbeszólt. Elvileg most már újra utazhat mindenki, az amerikaiakat kivéve, de mégsem mennek. Vajon miért nem?
Az ezredfordulón divatos és egzotikus nyaralóhely lett Kuba: az utazó mindenhez hozzájutott konvertibilis pesójával, a klasszikus szocializmus képe pedig inkább csak érdekesség volt. A helyiek, ha elég ügyesek voltak, jutottak valamihez a turizmusból lecsorgó pénzből, ahogy egykor a Kádár-rendszer is lehetővé tette az élelmeseknek, hogy boldoguljanak.
Paradicsomi állapot
A kubai állam lényegében
az európai turizmusra építette a gazdaságot, és az évi 2-3 millió turista el is tartotta a 11 milliós országot,
ha nem is túl magas szinten. Voltak alapvető élelmiszerek, egészségügyi ellátás, oktatás: a trópusi éghajlatú országban nem kell fűtésszámlára és több évszakos öltözködésre költeni. A hatóságok a turistákkal kifejezetten előzékenyek voltak, készségesen segítettek mindenben, a konvertibilis peso pedig, ami egyenértékű volt az amerikai dollárral, hisz az képezte a fedezetét, lehetővé tette, hogy mindenhez hozzájusson a látogató, ami kommunista országokban, a hiánygazdaságban egyébként egy örökös gond.
Ezt az idilli, mondhatni paradicsomi állapotot először Trump előző amerikai elnök szankciói zavarták meg kissé, de a rengeteg euróból, amit konvertibilis pesóra váltottak a turisták, minden importot meg lehetett oldani máshonnan. Aztán jött a járvány, véget vetett a turizmusnak, és az ország zuhanórepülésbe kezdett. Persze mindenki azt gondolta, hogy a járvány csak átmeneti, csak túl kell élni valahogy, mire jöhet újra a teljes nyitás. Mindazonáltal nagyjából két és fél év elveszett így, de ami a nagyobb baj, hogy nem sikerült az újraindulás úgy, ahogy tervezték.
A kettős valutarendszer megszüntetése
A kubai állam hozott ugyanis egy döntést, miszerint megszüntette a konvertibilis pesót és ezzel a kettős valutarendszert,
amivel a hiánygazdaságot egyetlen lépéssel a turistákra is kiterjesztette.
Olyan országba már nem olyan vonzó utazni, ahol vadászni kell az élelmiszerre, üzemanyag hiányában bizonytalan a közlekedés, az áramszünetek hossza pedig tetszőleges. A turista inkább elmegy a szomszédos Dominikai Köztársaságba, ahol évente 16 millió turista fordul meg, és remekül fel is húzza a gazdaságot.
Ördögi kör
Ha pedig nincs turista, nem érkezik euró vagy egyéb erős valuta sem Kubába, és így bezárul az ördögi kör. Ez ráadásul további nehézségeket is hoz: az üzemanyaghiány a belső termelést is akadályozza, az export tovább csökken, így még kevésbé tudnak importálni. A helyzet annyira súlyos lett, hogy főleg a fiatalabbak százezrei hagyják el az országot és vagy közvetlenül, vagy Nicaraguán, esetleg Mexikón át mennek az USA-ba, amely egyelőre ugyanúgy fogadja őket, ahogy a kommunizmus idején tőlünk is bárki menedéket kérhetett és kapott nyugaton.
Magyarázzák a bizonyítványt
A kialakult helyzetet a Reuters szerint az ország vezetői is kommentálták, elmagyarázva a lakosságnak, hogy miből adódnak a nehézségek, bár az rajtuk nem sokat segít.
A mezőgazdaság, az élelmiszertermelés legalább a felére esett vissza 2018 óta, de a közlekedési eszközök fele is leállt üzemanyaghiány miatt, továbbá a gyógyszergyártás is összeomlott.
Az ország az élelmiszer szükségletének jelentős részét, üzemanyag felhasználásának pedig egészét importból fedezi, de miután a termelés csökkenése miatt visszaesett az export, kemény valuta hiányában nem tudnak eleget importálni.
A mezőgazdasági miniszter szerint a sertéshús, a rizs és a bab termelése 80 százalékkal esett vissza, noha ezek a kubai étkezés alapjai, és a kapható tojás mennyisége is felére esett. Az egészségügyi miniszterhelyettes szerint a kórházakban a legalapvetőbb eszközökből is hiány van, az elvégzett műtétek száma ezért 30 százalékkal csökkent, az alapvető gyógyszerek 68 százaléka hiányzik.
Ígéretek pénz nélkül
A kormány ígéreteket tesz a helyzet javítására, az élelmiszer ellátás növelésére, a közlekedés újraindítására és a felújítás híján összeomló állami házak, lakások újjáépítésére, de elismeri, hogy forrás nincs ezekhez. A kiút nem látszik, ha rendszerváltást nem is feltételezünk, a kettős valutarendszer visszaállítása sokat segíthetne, hisz bármilyen igazságtalan is, minden kubai számára lényegesen jobb életet hozott, mint a mostani.