Égnek az utcákon a Dávid-csillagos zászlók, mi romlott el Európában? 

Párizsban október végén 15 ezren vonultak utcára, miután a rendőrség engedélyt adott egy ilyen megmozdulásra. Az Európai Bizottság székháza előtt, Brüsszelben is tízezer feletti tömeg gyűlt össze, de mindez eltörpül London mellett, ahol nagyjából százezren vonultak az utcára.

A nyugat-európai közvélemény mintha most kezdené el felfogni, mivel is jár a migránsok tömeges befogadása. De vajon megállja a helyét az az állítás, hogy a bevándorlók hozták be magukkal az antiszemitizmust?

És ha igen, mikor jön el az a pillanat, amikor a muszlim migránsok tömegeit befogadó országok politikai vezetőit ez elkezdi befolyásolni, és kihátrálnak Izrael mögül?

- Megfigyelhetjük, hogy eddig nagyobb volumenű tüntetések olyan országokban történtek, ahol a bevándorlók jelentős populációja már a 80-as, 90-es években elkezdett megjeleni, és erre még egy lapáttal rátett a 2015-16-os migrációs hullám, ilyenek Németország, Franciaország és Nagy-Britannia - mondja a Növekedés.hu-nak Párducz Árpád.

A Migrációkutató Intézet Nyugat-Balkán és Közép-Európa biztonságpolitikájával, és a különböző szervezett bűnözői csoportok biztonságra és a migrációra gyakorolt hatásával foglalkozó kutatója azt is hozzáteszi,

túlzás lenne azt állítani, hogy aki az utcára megy, az automatikusan a Hamász és a terror mellett foglal állást. A palesztin terrorszervezethez kötődő csoportok működését eleve betiltották már a legtöbb európai országban, viszont különböző muszlim jogvédő, vagy politikai szervezeteknek megadták az engedélyt a demonstrációk szervezésére,

a rendezvényekre viszont könnyűszerrel beszivárognak a Hamász-pártiak is, és radikalizálják a tüntetőket. Jönnek az agresszív cselekmények, összecsapások az Izrael-párti ellentüntetőkkel. 

Párhuzamos kultúrák

Párducz Árpád úgy látja, hogy a 2016-17-es nagy terrorhullám már lecsengett Európában, az akkor működő terrorszervezeteket vagy a titkosszolgálatok számolták fel, vagy maguk az anyaszervezeteik hagyták magukra őket, a szükséges mértékű anyagi támogatás híján pedig elsorvadtak. 

- Ugyanakkor a jórészt bevándorlók által lakott gettókban, no-go zónákban, vagy ahogy a svédek rendkívül diplomatikusan fogalmazva hívják, az érzékeny területeken elmondhatjuk, hogy ha nem is párhuzamos társadalmak, de párhuzamos kultúrák jöttek létre, ahol egyszerre érvényesülnek a befogadó ország törvényei és különböző vallási törvények, valamint a kibocsátó országok törvényei és normarendszere

- húzza alá kutató hozzátéve, nagyon sokan ezekben a régiókban a Hamász terrortámadását egy kis nép szabadságharcának látják, így próbálják értelmezni az eseményeket, ez vallási köntösben is megjelenik és mindenképpen táptalajt jelenthet akár radikalizálódásnak is.

- Ennek a farvizén az antiszemita cselekmények száma is jelentősen megugrott Nyugat-Európában, Németországban csaknem 400 százalékban nőtt meg Franciaországban 260 százalékkal, ezek a fizikai erőszaktól a vandálkodásig terjed.

Franciaországban terrortámadás is történt, egy bevándorló leszúrt egy tanárt, majd az Iszlám Államnak ajánlotta a tettét a palesztinok melletti kiállásként

- eleveníti fel a Migrációkutató Intézet szakértője, aki azt sem rejti véka alá, hogy bár a különböző nemzetbiztonsági egységeknek megvannak a módszereik arra, hogy a terrorcselekményeket megelőzzék, a magányos támadókat, akiknek gyakorlatilag egy kés is elegendő a pusztításhoz, korántsem biztos, hogy kordában tudják tartani.

Már erősödik a politikai befolyás

- Az európai országok jelentős része október 7  után egyértelműen Izrael mellett állt ki, nagyon kevés kivételtől eltekintve, erre válaszul jöttek a nagyvárosi szimpátiatüntetések, több helyen is horogkeresztekkel fújták végig a falakat, szólt a “folyótól a tengerig” rigmus, ennek hatására több országban is betiltották a demonstrációkat, mivel felismerték, hogy ez egy komplex probléma - mondja a Növekedés.hu-nak Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Hozzátette, hogy jól láthatóan elsősorban a konzervatívabb országok döntöttek a betiltás mellett. Felidézte, hogy

Magyarországon már a legelső ilyen próbálkozást sem engedélyezték a döntéshozók mondván, hogy el kell kerülni a problémák hazánkba importálását.

Más országokban viszont az a döntés született, hogy a szabadságjogok oltárán feláldozzák a biztonságot, ami elég nagy baj, tekintve, hogy már az interneten, az arabok által látogatott chatcsoportokban is láthatóan erősödik az Izrael-ellenes hangulat. 

Arra a kérdésünkre, hogy a migrációt támogató országokban érezhető-e már, hogy a politikusok figyelik a bevándorló hátterű csoportok hangulatát szavazatszerzés célkjából, illetve elképzelhető-e, hogy  egyes országok emiatt kihátrálnak majd Izrael mögül, Tárik Meszár azt mondja, az elmúlt években már megfigyelhető volt Hollandiában, sőt Belgiumban is, hogy aktívan figyelik a kisebbségeket igyekeznek a kedvükben járni, értelemszerűen szavazatszerzés céljából.

Egyelőre ez még a politikusokat nem befolyásolja látványosan, a vezető kutató úgy látja, ehhez még nem gyűlt össze a kritikus tömeg, ehhez még pár évtized kell,

viszont a tendencia ebbe az irányba mutat. Izrael kapcsán sem gondolja, hogy a támogatást bármelyik európai ország megszüntetné, hogy a muszlim lakosság kedvében járjon, legfeljebb az képzelhető el, hogy felszólítják a zsidó államot, hogy csökkentse a támadások intenzitását, és a civil áldozatok számát. Támogatják ugyanakkor a Hamász felszámolását. 

Osztja ezt a véleményt Párducz Árpád is, a kutató szerint direkt politikai befolyással nem bírnak még a bevándorlók Nyugat-Európában, ugyanakkor a médiában, és különböző aktivistákon keresztül tudják terjeszteni Izraellel szembeni negatív üzeneteiket. 

- Politikai fordulatra nem számítok, Németországban például történelmi tapasztalatokból kifolyólag a kormány államérdeknek nevezi Izrael támogatását, valamint az önvédelemhez való jogát. Itt nem látom annak a lehetőségét, hogy ez a helyzet radikálisan megváltozzon az illegális bevándorlók vagy befogadott menedékkérők véleményére való tekintettel -teszi hozzá a kutató.

Címlapi és borítókép: (Newcastle, Egyesült Királyság - 2023. október 28.) Palesztina-párti tüntetők nagy tömege tüntet a gázai tűzszünetért. A tömeg palesztin zászlókat, zöld füstbombákat és táblákat lenget a Grey emlékműnél. - Shutterstock