Összeomlottak az európai és amerikai kötvényhozamok

Elemzések2019. máj 30.Fellegi Tamás

Gyorsulva zuhannak a fejlett európai országok és az USA államkötvényhozamai, azaz emelkedik az áruk: a befektetők pánikszerűen veszik őket, még negatív hozam mellett is. Ez akár a hazai monetáris politikára is kihathat.

Normalizálódás

Tavaly őszig úgy tűnt, hogy több év után a jegybankok fokozatosan megszüntetik a szokatlanul laza monetáris politikát, és szép lassan visszatérnek azok a kamatszintek, amik nagyjából megegyeznek az adott ország vagy zóna inflációjával, esetleg kissé magasabbak annál, egyidejűleg visszavonásra kerül az a rengeteg fedezetlen pénz, amit a nagy jegybankok az eszközvásárlási programok során bocsátottak a piacra.

Amerika élen járt

Amerikában már javában zajlott kamatemelési ciklus, decemberre az alapkamat már közel 2,50 százalékos lett, ami a Fed inflációs céljához képest már reálhozamot jelent. Mindeközben megkezdték a többletpénz visszavételét, ami havi 50 milliárd dolláros szinten zajlott, és ezt addig tervezték fenntartani, amíg a Fed mérlege (lényegében a fedezetlen pénz mennyisége) a 4500 milliárd dollár nagyjából felére csökken.

Az amerikai államkötvényhozamok mindezeknek megfelelően emelkedtek, a 10 éves kötvény hozama októberben és novemberben 3,2 százalék fölé került, vagyis 10 év átlagában ekkora kamatszintre számítottak a befektetők.

Az eurózónában még ugyan nem kezdődött meg a kamatemelés ciklus, de azt az idei év közepére tervezték, miközben tavaly év végére az EKB befejezte a saját eszközvásárlási programját. Az fejlett európai országok 10 éves államkötvényhozamai ennek megfelelően jóval alacsonyabbak voltak az amerikainál, de emelkedő trendet mutattak: nagyjából 0,6 és 1 százalék között voltak.

Mindent vissza

A folyamat azonban az év végén hirtelen megfordult. Mind Európában, mind Amerikában zuhanni kezdtek a kötvényhozamok, miközben fokozatosan megváltoztak a jegybankok monetáris politikai tervei, és egyúttal a befektetők ilyen irányú várakozásai. A Fed jelezte, hogy nem tervezi a további kamatemeléseket, ráadásul váratlanul abbahagyja a jegybanki mérleg leépítését, az EKB pedig elhalasztotta a lehetséges kamatemelési ciklus megkezdését.

A befektetők, úgy tűnik, ezen alaposan elgondolkoztak. AZ EKB-nál immár bő 10 éve, a válság óta tart a rendkívüli monetáris politika 0 körüli kamattal, Amerikában pedig megtorpant a szigorítás, sőt, egyenesen kamatcsökkentési várakozások indultak, amelyekre még az elnök is rátett egy lapáttal, miután többször úgy nyilatkozott, hogy a Fed részéről kamatcsökkentésre lenne szükség.

Lazaság a végtelenségig

Nos, ha így elhúzódik a monetáris lazaság, illetve Amerikában ilyen gyorsan visszatér ugyanez, miközben egy szép fellendülésen esett át a gazdaság, a munkanélküliség pedig rekord mélységben van (legalábbis Amerikában és Németországban), akkor mikor és miért lenne változás, elérkezne-e beláthatón belül a monetáris szigorítás? Vélhetően erre most az a befektetői válasz, hogy nem, nincs rá esély, akár még a következő 10 évben sem.

10 éves amerikai államkötvény hozama az elmúlt egy évben

Legalábbis ezt mutatják a 10 éves kötvényhozamok: a befektetők rohannak megvenni ezeket a papírokat, egyre drágábban, azaz egyre kisebb hozam mellett. Amerikában csak május folyamán 2,50-ről 2,22 százalékra zuhant a hozam, amely fél éve még 3,2 százalék volt, mindez úgy, hogy az alapkamat közben közel 2,5 százalék. A befektetők tehát kamatcsökkentést áraznák, ráadásul olyat, amely igen hosszú távon fennmarad.

Akik nem fizetnek a hitelért, sőt

Az amerikai helyzet az európaihoz képest még mindig egész jó befektetői szempontból, hisz (legalábbis egyelőre) több mint 2 százalékos hozamot lehet elérni minden időtávon. Az öreg kontinensen azonban valami egészen elképesztő történik: a német 10 éves kötvény hozama -0,17 százalék, vagyis a kétségbeesett befektetők úgy veszik meg a papírt, hogy biztosan veszítsenek rajta. Ugyanez a helyzet az eurózónán kívüliek közül a dán és a svájci hozamokkal, vagyis az adott országok nem csak, hogy ingyen adósodhatnak el: még pénzt is kapnak érte.

Német 10 éves államkötvény hozama, immár a hitelező fizet

És akik alig fizetnek érte

Az eurózónán belüli többi ország kötvényhozama is rekordmélységben van: az egy éve majdnem egy százalékot elérő francia 10 éves kötvény mindössze 0,23 százalékot kínál, az osztrák hozam mindössze 0,14 százalék, a finn 0,16, de még a korábban kockázatosnak tartott spanyol és portugál kötvények hozama is egy százalék alá esett a nagy hozaméhség hatására, a teljes összeomlásból felépülő Görögország államkötvényének hozama pedig 3,12 százalék.

Francia 10 éves államkötvény hozama az elmúlt egy évben

A miénk 1 százalék lenne

A 10 éves magyar (nem lakossági) állampapír hozama 3,16 százalék, a görög közelében van, de megpróbálhatjuk megbecsülni, hogy euróban mennyi lenne a mi adatunk: ehhez támpontot adhat a tavaly év végén euróban kibocsátott 7 éves futamidejű kötvényünk, ami 1,25 százalékos kamat mellett kelt el. Nos, ha tekintetbe vesszük, hogy azóta mennyit estek a hozamok, úgy becsüljük, hogy most 1 százalék körüli kamattal lehetne 10 éves magyar papírt euróban kibocsátani.

Hazai hatás

A folyamatnak jelentős hazai vonatkozása is lehet: az MNB figyelemmel kíséri az EKB monetáris politikáját és az eurózónában zajló piaci folyamatokat. A mostani hozamesés azt mutathatja, hogy az EKB kamatemelése tovább csúszhat, és az eurózóna inflációja is kisebb maradhat, mint a 2 százalékos jegybanki cél, így ez mérséklő hatást gyakorolhat a hazai inflációra. Ezt, mint külső hatást figyelembe veszik, és így a korábbi várakozásokhoz képest lassabb lehet a hazai monetáris szigorítás is.