Öt óriási filmes bukás az elmúlt évekből

Robin Hood (2018)

Becsült veszteség: 84 millió dollár

A tolvajok fejedelméről legalább félszáz film készült, de komoly sikereket ezzel a témával Kevin Costner óta senki nem tudott elérni. A Lionsgate mégis nagy reményekkel vágott bele a forgatásba. A bemutató előtt még lehetséges folytatásokról is szó esett. A koncepció az volt, hogy az angol hős történetét kissé modernizálva fogják elmesélni. Robin of Loxleyból egy bőrszerkós szuperhőst faragtak, a körítés pedig olyan lett, mintha egy középkategóriás vidámparkban játszódna a film. Hihetetlen, hogy bárki azt hitte, hogy ebből komoly siker lehet.

A múmia (2017)

Becsült veszteség: 95 millió dollár

A Marvel mozik sikereit elirigyelték a hollywoodi filmmogulok. Ami érthető: ki ne szeretné rátenni a kezét egy olyan sorozatra, amelynek minden egyes új epizódja közel 1 milliárd dollárt termel. A Universal a saját franchise-ját a klasszikus horror figurák köré akart felépíteni. A tervek szerint készült volna új film a láthatatlan emberről, Frankensteinről és a farkasemberről is. A „Dark Universe”-re keresztelt sorozat beindításának kétszer is nekifutottak. Először 2014-ben jött ’Az ismeretlen Dracula’, ami se a nézőket se a kritikusokat nem tudta megnyerni magának. Ezért újra a nulláról kezdték ’A múmiával’. Ezúttal Tom Cruise képében sztárerőből se volt hiány, kár hogy a film ritka gyenge lett. A film akkorát bukott, hogy a Dark Universe ötletét azóta a kukába hajította a stúdió.

Arthur király – A kard legendája (2017)

Becsült veszteség: 114 millió dollár

Akár csak A múmia, eredetileg ez is egy hosszabb sorozat első epizódja lett volna. Elsőre úgy tűnt, hogy Guy Ritchie-t ültetni a rendezői székbe egész jó ötlet. Bár Ritchie főleg a humoros gengszterfilmjeiről ismert (Blöff; A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső) a két Sherlock Holmes mozijával már bebizonyította, hogy a popcorn filmekhez is van némi affinitása. Az Arthur királynál Ritchie nagyrészt szabad kezet kapott: nem csak rendező, de író és producer is volt egyszemélyben. A stílusa azonban nem igazán passzolt össze a hősi fantasy-k műfajával. A filmje bőven nézhető, de nem valami emlékezetes. Az amerikaiakat pedig a jelek szerint már a témaválasztás is teljesen hidegen hagyta. A tengerentúlon csak 39 millió dollárt hozott. Odaát ennél sokszor egy átlagos horror film is többet szokott termelni.

Időcsavar (2018)

Becsült veszteség: 130 millió dollár

A Disney jelenleg toronymagasan a legnagyobb filmstúdiónak számít a világon. Jellemző, hogy idén a 10 legsikeresebb filmből öt hozzájuk köthető. De persze ettől még velük is előfordul, hogy belefutnak egy nagyobb bukásba. Tavaly több filmjük is jóval az elvárt szint alatt teljesített. Viszonylag gyengén szerepelt a pénztáraknál „A diótörő és a négy birodalom”, a „Solo: Egy Star Wars-történet” és a „Mary Poppins visszatér” is.

De egyik se hasalt akkorát, mint az Időcsavar. Az alapot ezúttal egy Amerikában roppant népszerű könyv szolgáltatta. A zavaros gyerekfilm, melyben egy apját kereső kislány isteni lényekkel barátkozik, olyan látványos bukásnak bizonyult, hogy a Disney néhány országban le is fújta a premiert. A filmet a magyar mozik se mutatták be.

Ragadozó városok (2018)

Becsült veszteség: 174 millió dollár

A Gyűrűk Ura filmeket is jegyző Peter Jackson a Ragadozó városok című könyvsorozatot már régóta szerette volna nagyvászonra vinni. A jogokat már 2009-ben megszerezte. A történet pedig valóban érdekes: a sztori egy poszt-apokaliptikus világban játszódik, ahol az emberi civilizáció nagyja már elpusztult. Az életben maradt kevesek pedig mozgó városokban élnek. Jackson a rendezést egy kezdőre bízta. Christian Rivers korábban főleg vizuális effektekkel foglalkozott. És ez meg is látszik a végeredményen. A film ugyanis szép, de üres. Ennek megfelelően a nézőket is hidegen is hagyta. A nagyszabású produkció Amerikában mindössze 16 millió dollárt hozott. Csak az összehasonlítás kedvéért: a harmadik Gyűrűk Ura film a premier után egyetlen nap alatt több mint kétszer ennyi pénzt termelt.