Öveket becsatolni! - Hullámvasútra kerül a magyar gazdaság

A megkérdezett elemzők jelentős lefelé mutató gazdasági kockázatot látnak az idei és a jövő évre vonatkozóan a járvány második hulláma miatt. A GDP idén nagyságrendileg 6 százalékkal zsugorodhat, amit jövőre egy 4,6-5,8 százalékos növekedés követhet.

A bizonytalanság hatalmas. A koronavírus gyorsan terjed hazai és nemzetközi szinten egyaránt, ami növeli a korlátozó intézkedések bevezetésének esélyét.

Ezzel párhuzamosan a lakosság óvatosabbá válhat, így a fogyasztás elhalasztásával és megtakarításaik emelésével reagálhat a romló járványhelyzetre. Emiatt ismét jóval bizonytalanabbá válnak a munkapiaci kilátások.

A visszafogottabb fogyasztás, a betegség terjedésétől való félelem leginkább a szolgáltatói szektort érintheti negatívan. Az agrárium, az élelmiszeripar, a közművek ezzel szemben nem igazán érintettek. A kevésbé érintettek közé tartozik egyelőre az építőipar, a technológiai szektor és a kommunikáció. Az ipar is relatíve ellenállónak bizonyulhat, hiszen vélhetően a tavaszihoz hasonló gyárbezárásokra nem fog ismételten sor kerülni.

A nemzetgazdasági beruházási dinamika az idei évben visszaesést mutathat mindegyik fő szegmensben, a vállalati, a lakossági és a kormányzati beruházások terén is. A gazdaság helyreállásával párhuzamosan 2021-től a privát és a kormányzati beruházások is újra növekedhetnek.

A jövő évi gazdasági bővülést a hazai fiskális serkentő intézkedések is érdemben támogathatják. A kormányzat mozgásterét jelentősen növelheti, ha az Európai Bizottság 2021-re is felmentést ad az Európai Uniós tagországoknak a maastrichti 3 százalékos költségvetési deficitcél teljesítése alól.

2021 után az  EU új 2021-27-es költségvetéséből és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából várhatóan érkező források támogathatják a beruházás-vezérelt növekedést. 

OTP Bank

Az OTP Bank Elemzési Központjának alapforgatókönyve 6,3 százalékos recesszióval számol 2020-ra és 5,8 százalékos növekedéssel 2021-re.

Ez a forgatókönyv azzal konzisztens, ha a járvány második hulláma nem vált ki a gazdasági aktivitást ismét erősen korlátozó járványügyi intézkedéseket és a jövő év második felében széles körben elérhető válik a Covid-19 elleni vakcina.

Sajnos a második hullámban a fertőzés gyorsan terjed a régióban és Magyarországon is, így érdemben megnőtt annak az esélye, hogy ilyen intézkedések bevezetésére kerüljön sor, ami az alapforgatókönyvhöz képest 1 százalékpontos negatív kockázatot jelenthet az idei és 2-3 százalékpontot a 2021. évi növekedésre.

Az OTP Bank Elemzési Központja szerint az ágazatok közül az agrárium, az élelmiszeripar, a közművek, amelyek nem igazán érintettek. A kevésbé érintettek közé tartozik egyelőre az építőipar, a technológiai szektor és a kommunikáció. A lezárások időszakában jelentős nyomás alá került a nem online-kereskedelem és az ipar, viszont az őszre minkét ágazatban sikerült jelentősen csökkenteni a kezdeti veszteségeket.

Erste Bank

Nyeste Orsolya a második negyedéves vártnál nagyobb recesszió után lefelé módosította az idei évre vonatkozó GDP előrejelzését.

Az Erste Bank vezető elemzője éves szinten 5,8 százalékos visszaesést vár 2020-ban, amit jövőre 5 százalékot közelítő felpattanás követhet.

Annak ellenére azonban, hogy már közel járunk az év végéhez, az előrejelzéseket övező bizonytalanságok továbbra is jelentősek, s a járvány ősszel berobbanó második hullámának köszönhetően ezek a bizonytalanságok az elmúlt napokban hetekben még tovább erősödtek.

A megbetegedések gyorsan emelkedő, a tavaszi csúcsokat jelentősen meghaladó száma miatt az európai országokban ismét korlátozó intézkedések kerültek napirendre. A fókuszban így továbbra az van, hogy hol és milyen mértékű korlátozó intézkedések bevezetésére lesz szükség. Szemmel látható ugyanis, hogy az okozott gazdasági károk miatt az országok igyekeznek elkerülni a tavaszihoz hasonló karanténok bevezetését – fejtette ki az Erste Bank vezető elemzője.

Mindez azt eredményezi, hogy a harmadik negyedév látványos pozitív növekedési korrekciója után a negyedik negyedév ismét jóval kedvezőtlenebb GDP számokat hoz majd a legtöbb európai gazdaságban, ám a második negyedéves nagy zuhanás valószínűsíthetően nem fog újból megismétlődni.

Az Erste Bank előrejelzésében hasonló mintával számol Magyarország esetében is. A második negyedéves 14,5 százalékos negyedéves szintű zuhanás után a harmadik negyedév jelentős, mintegy 8-10 százalékos visszarendeződést hozhatott. A járvány újabb hulláma a negyedik negyedévben azonban már megakaszthatja a pozitív folyamatokat.

Bár szemmel látható, hogy a kormányzat igyekszik elkerülni a már gazdaság teljesítményére is negatívan ható járványügyi korlátozásokat, az elmúlt hetekben mégis érezhető volt egyfajta elbizonytalanodás, az óvatossági motívumok erősödése a háztartások részéről. A szektor úgy tűnik, hogy a fogyasztás elhalasztásával és megtakarításainak emelésével reagál majd a romló járványhelyzetre, s emiatt az ismét jóval bizonytalanabbá váló munkapiaci kilátásokra.

A visszafogottabb fogyasztás, a betegség terjedésétől való félelem így a termelői oldalról inkább a szolgáltatói szektort érintheti negatívan, fékezve a gazdasági kilábalást. Ugyanakkor az ipari szektor relatíve ellenállónak bizonyulhat, hiszen vélhetően a tavaszihoz hasonló gyárbezárásokra nem fog ismételten sor kerülni az elkövetkező időszakban – tette hozzá Nyeste.

A külső kereslet alakulásával kapcsolatosan továbbra is nagy a bizonytalanság, így a tartósabb kilábalás megindulására inkább csak a jövő év második felében számíthatunk az ipari export esetében.

Mindezek mellett a járványhelyzet lent tartja az üzleti bizalmi indexeket is, s ezáltal fékezheti a vállalati szektor beruházási hajlandóságát.

A hazai monetáris politika számos eszközzel támogatja a vállalati hitelezést, ennek pozitív hatásai a beruházások alakulására azonban úgy tűnik, csak késleltetve jelennek majd meg.

Összefoglalva a fentieket, az Erste Bank 2020-ra várt -5,8 százalékos GDP előrejelzése kapcsán némi lefelé mutató kockázatot lát Nyeste Orsolya, ami a negyedik negyedévben esetlegesen a vártnál jobban megingó lakossági fogyasztásra vezethető vissza. Jövőre – már csak az alacsony bázisadatok nyomán is – ismét nőhet a gazdaság.

A külső kereslet magához térésétől függően fokozatos kilábalást mutathat az ipar, míg az építőipar élénkülését a nemrégiben bejelentett kormányzati intézkedések is segíthetik.  A szolgáltatások vélhetően továbbra is vegyesen teljesítenek majd, például a nemzetközi turizmus felépülésére a vakcina tömeges elérhetőségéig úgy tűnik, várni kell.

Középtávon, azaz inkább 2021 után az  EU új 2021-27-es költségvetéséből és a 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából várhatóan érkező források támogathatják a beruházás-vezérelt növekedést. 

MKB Bank/Danube Capital

Az első hullámmal ellentétben – amikor gazdasági leállásra is sor került – a második szakaszban a járvány elleni védekezés fő szempontja az ország működőképességének fenntartása. Fő eleme pedig a kötelező védőeszközök, például maszkok használata, a megfelelő távolságtartás elrendelése, a tesztelések számának növelése, valamint a lokális gócok azonosítása és kezelése – világított rá Kuti Ákos a Danube Capital vezető elemzője és vezérigazgató helyettese.

Az oltással rendelkezők bővülésével párhuzamosan a korlátozások fokozatos feloldása is lehetővé válik. A második hullám csúcspontját 2020 végére - 2021 elejére várják járványügyi szakemberek, védőoltás 2021 őszére várható az orvosok szerint. A védőoltás széleskörű megjelenéséig a járványügyi intézkedések, úgymint a maszkviselés, távolságtartás, tesztelések, lokális járványgócok kezelése egyaránt fennmaradnak.

A Danube Capital friss, októberi előrejelzésének hátterében az előbb felvázolt feltételezések húzódnak meg.

Előrejelzési pályájukon 2020-ban 6,2 százalékos visszaesésre, 2021-ben pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idehaza.

Az előző szakaszhoz képest a második hullámban enyhébb járványügyi korlátozások mellett ugyan csökkenhet a foglalkoztattok száma, de nem várható drasztikus visszaesés (2020-as várakozásuk: -1,7 százalék), és 2021-től a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 1,2 százalékos növekedésére számít a Danube Capital.

Az átlagbérek növekedése Kuti Ákos szerint 9,1 százalékra lassul az idei évben a 2019-ben látott 11,4 százalékról.

Az átlagbér-emelkedés csökkenő üteme az előrejelzési horizonton is folytatódhat, mely 2021-ben 7,2 százalékra mérséklődhet. A fogyasztás tekintetében kismértékű, 1 százalékos növekedésre számít Kuti 2020-ban, 2021-ben pedig dinamikusabb, 4,5 százalékos fogyasztásbővülés várható.

A nemzetgazdasági beruházási dinamika az idei évben visszaesést mutathat mindegyik fő szegmensben, a vállalati, a lakossági és a kormányzati beruházások terén is. A gazdaság helyreállásával párhuzamosan 2021-től a privát és a kormányzati beruházások is növekedhetnek.

A 2020-as évben a negatív exportkilátások jelentősen rontják a hazai gazdasági teljesítményt: az exportpiaci részesedésünk Kuti Ákos várakozása szerint idén és a jövő évben sem változik. Az előrejelzés másik tényezője, a külső kereslet is drasztikus visszaesést mutathat 2020-ban, amelyet 2021-ben dinamikus felpattanás követhet.

A jövő évi gazdasági növekedést a fiskális stimulus is érdemben támogathatja. A kormányzat mozgásterét jelentősen növelheti, ha az Európai Bizottság 2021-re is felmentést ad az Európai Uniós tagországoknak a maastrichti 3 százalékos költségvetési deficitcél teljesítése alól.