"Passzívan néztük végig az élelmiszeripar elkótyavetyélését"
ElemzésekÖsszességében sikeres volt az uniós csatlakozásunk 20 éve, de Magyarország számos külső és belső piacot is feladott, és néhány területen még most is jelentős fejlesztésekre van szükség. Az agrár-kükereskedelem egyértelműen sikeres évet zár - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán, ahol az EU-csatlakozás mérlegét vonták meg.
A 20 éves Európai Uniós tagság a magyar mezőgazdaság fejlődését is átformálta. A csatlakozással járó pénzügyi támogatások és a hozzáférés az Unió belső piacához jelentős lehetőségeket tartogatott a hazai agrárszektornak.
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztalbeszélgetésében a szakértők számba vették az Európai Uniós tagság mezőgazdasági vonatkozásait és a szektor jövőbeli irányvonalát.
Az Európai Uniós tagság várható eredményeit Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója, is kutatta. Akkor úgy tűnt, hogy a gabonafélék, az olajosmagvak és a kertészeti ágazatok is a csatlakozás nyertesei lesznek.
A csatlakozást 20 évvel ezelőtt egyfajta naiv idealista piaci felfogás övezte, ezért később a céltudatos agrárstratégia hiánya okozta a legnagyobb problémát. Az Európai Uniós tagság során a magyar mezőgazdaság ár-előnyeit rendre felemésztették a piacra jutással kapcsolatos többletköltségek. Hiszen ellensúlyoznunk kellett a forgalmazási és elosztási rendszerek alacsony hatékonyságát és a fogyasztói kiszerelések hiányát.
Passzívan néztük végig az élelmiszeripar elkótyavetyélését, feladtuk a hazai piac jelentős részét és az ágazati tudományos háttér és a kutatóintézetek elmaradtak.
- fogalmazta meg a magyar agrárium csalódásait Udovecz Gábor.
A velünk együtt csatlakozó országokkal szemben is elmaradásunk van. A termelési intenzitásunk jelentősen elmarad Lengyelországétól és Ausztriáétól is. Az elmúlt évek adatai pedig egy egyre növekvő leszakadást mutatnak.
Azonban az uniós tagság számos előnyt is tartogatott a magyar agrárszektornak. A magyar gazdatársadalom így egy sokkal nyugatiasabb és szabálykövetőbb kultúrát sajátított el. Emellett az EU keretei között a mezőgazdaság is nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitikában.
A magyar mezőgazdaság sikeres ágazata az agrárkülkereskedelem, ami a csatlakozáskor 2-3 milliárd eurót tett ki, mostanra azonban 10 milliárd euró felett van.
- számolt be az agrárszektor fejlődéséről Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója.
A minőségi indikátorok is javulást mutatnak a mezőgazdaságban. A hozzáadott érték 180 százalékkal, míg a vállalkozói nettó jövedelem 410 százalékkal nőtt az EU-s csatlakozásunk óta.
Emellett az ágazat pénzügyi kondíciója és jövedelmi helyzete is jelentősen javult. A vállalkozások jelenlegi betétállománya 1500 milliárd forint felett van. Míg az élelmiszeripari vállalkozások csupán 280 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek.
A mezőgazdaság támogatottsága is számottevően nőtt az elmúlt években. A pénzügyi hozzájárulások 80 százalékát uniós, míg 20 százalékát nemzeti források biztosítanak. 2022-ben a támogatási összeg már meghaladta az 1000 milliárd forintot, tavaly pedig 1300 milliárd forint felé emelkedett az összeg.
Az uniós csatlakozásnak nem az az egyetlen és első számú előnye, hogy a mezőgazdaságunk jelentős összegű támogatást kap. A legnagyobb előny az a lehetőség, hogy bekerültünk az Európai Unió egységes belső piacára. És egy olyan hagyományosan agrárexportőr ország, mint Magyarország, ezzel korlátozás nélküli lehetőséghez jutott, hogy termelését és a belső piacra történő értékesítését fejlessze.
– nyilatkozta Vajda László, a Földművelési Minisztérium nyugalmazott főcsoportelnöke.
Csapóné Hernádi Noémi, a Gazdasszonyok Békés Vármegyei Gazdakörének elnöke a Közös Agrárpolitika céljainak változásáról beszélt. Az előző években az unió polgárainak egészséges és jó minőségű élelmiszerrel való ellátása és a gazdák megfelelő életszínvonalának biztosítása állt a középpontban. Jelenleg azonban a fenntartható mezőgazdálkodás került előtérbe, kiegészítve a generációváltás és a generációs megújulás kérdéskörével.A magyar gazdáknak is alaposan fel kell készülniük a jövőre, hiszen 2025-től kötelezővé válik a Mobilgazda alkalmazás használata. Az applikáció nem csak a támogatások ellenőrzésénél, hanem a jogosultsági kritériumok ellenőrzésénél is elengedhetetlen lesz.
Aki 2025-től nem tud felkészülni arra, saját maga, vagy segítő támogatásával, hogy ezt a mobilalkalmazást használja, rövid idő alatt kizárja magát a támogatásokból.
– figyelmeztetett Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki a fiatal gazdák támogatásának több pozitív elemét is kiemelte előadásában.
Kapronczai István szerint a magyar agrárszektor előre lépéséhez elengedhetetlen a szerkezeti átalakítás, ami a gabona és olajosnövény centrikusság felszámolását jelentené. Emellett az egyik leghatékonyabb beruházásnak az öntözésfejlesztés tekinthető. Hiszen 2022-ben az aszály mintegy 1000 milliárd forintnyi kibocsátáscsökkenést okozott.
