"Passzívan néztük végig az élelmiszeripar elkótyavetyélését" 

A 20 éves Európai Uniós tagság a magyar mezőgazdaság fejlődését is átformálta. A csatlakozással járó pénzügyi támogatások és a hozzáférés az Unió belső piacához jelentős lehetőségeket tartogatott a hazai agrárszektornak. 

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztalbeszélgetésében a szakértők számba vették az Európai Uniós tagság mezőgazdasági vonatkozásait és a szektor jövőbeli irányvonalát.

Az Európai Uniós tagság várható eredményeit Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója, is kutatta. Akkor úgy tűnt, hogy a gabonafélék, az olajosmagvak és a kertészeti ágazatok is a csatlakozás nyertesei lesznek.

A csatlakozást 20 évvel ezelőtt egyfajta naiv idealista piaci felfogás övezte, ezért később a céltudatos agrárstratégia hiánya okozta a legnagyobb problémát. Az Európai Uniós tagság során a magyar mezőgazdaság ár-előnyeit rendre felemésztették a piacra jutással kapcsolatos többletköltségek. Hiszen ellensúlyoznunk kellett a forgalmazási és elosztási rendszerek alacsony hatékonyságát és a fogyasztói kiszerelések hiányát.

Passzívan néztük végig az élelmiszeripar elkótyavetyélését, feladtuk a hazai piac jelentős részét és az ágazati tudományos háttér és a kutatóintézetek elmaradtak.

- fogalmazta meg a magyar agrárium csalódásait Udovecz Gábor.

A velünk együtt csatlakozó országokkal szemben is elmaradásunk van. A termelési intenzitásunk jelentősen elmarad Lengyelországétól és Ausztriáétól is. Az elmúlt évek adatai pedig egy egyre növekvő leszakadást mutatnak.

Azonban az uniós tagság számos előnyt is tartogatott a magyar agrárszektornak. A magyar gazdatársadalom így egy sokkal nyugatiasabb és szabálykövetőbb kultúrát sajátított el. Emellett az EU keretei között a mezőgazdaság is nagyobb szerepet kapott a gazdaságpolitikában.

A magyar mezőgazdaság sikeres ágazata az agrárkülkereskedelem, ami a csatlakozáskor 2-3 milliárd eurót tett ki, mostanra azonban 10 milliárd euró felett van.

- számolt be az agrárszektor fejlődéséről Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatója.

A minőségi indikátorok is javulást mutatnak a mezőgazdaságban. A hozzáadott érték 180 százalékkal, míg a vállalkozói nettó jövedelem 410 százalékkal nőtt az EU-s csatlakozásunk óta.

Emellett az ágazat pénzügyi kondíciója és jövedelmi helyzete is jelentősen javult. A vállalkozások jelenlegi betétállománya 1500 milliárd forint felett van. Míg az élelmiszeripari vállalkozások csupán 280 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkeznek.

A mezőgazdaság támogatottsága is számottevően nőtt az elmúlt években. A pénzügyi hozzájárulások 80 százalékát uniós, míg 20 százalékát nemzeti források biztosítanak. 2022-ben a támogatási összeg már meghaladta az 1000 milliárd forintot, tavaly pedig 1300 milliárd forint felé emelkedett az összeg.

Az uniós csatlakozásnak nem az az egyetlen és első számú előnye, hogy a mezőgazdaságunk jelentős összegű támogatást kap. A legnagyobb előny az a lehetőség, hogy bekerültünk az Európai Unió egységes belső piacára. És egy olyan hagyományosan agrárexportőr ország, mint Magyarország, ezzel korlátozás nélküli lehetőséghez jutott, hogy termelését és a belső piacra történő értékesítését fejlessze.

– nyilatkozta Vajda László, a Földművelési Minisztérium nyugalmazott főcsoportelnöke.

Csapóné Hernádi Noémi, a Gazdasszonyok Békés Vármegyei Gazdakörének elnöke a Közös Agrárpolitika céljainak változásáról beszélt. Az előző években az unió polgárainak egészséges és jó minőségű élelmiszerrel való ellátása és a gazdák megfelelő életszínvonalának biztosítása állt a középpontban. Jelenleg azonban a fenntartható mezőgazdálkodás került előtérbe, kiegészítve a generációváltás és a generációs megújulás kérdéskörével.A magyar gazdáknak is alaposan fel kell készülniük a jövőre, hiszen 2025-től kötelezővé válik a Mobilgazda alkalmazás használata. Az applikáció nem csak a támogatások ellenőrzésénél, hanem a jogosultsági kritériumok ellenőrzésénél is elengedhetetlen lesz.

Aki 2025-től nem tud felkészülni arra, saját maga, vagy segítő támogatásával, hogy ezt a mobilalkalmazást használja, rövid idő alatt kizárja magát a támogatásokból.

– figyelmeztetett Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, aki a fiatal gazdák támogatásának több pozitív elemét is kiemelte előadásában.

Kapronczai István szerint a magyar agrárszektor előre lépéséhez elengedhetetlen a szerkezeti átalakítás, ami a gabona és olajosnövény centrikusság felszámolását jelentené. Emellett az egyik leghatékonyabb beruházásnak az öntözésfejlesztés tekinthető. Hiszen 2022-ben az aszály mintegy 1000 milliárd forintnyi kibocsátáscsökkenést okozott.