Politikai és gazdasági kudarc az iráni háború Trump számára? 60 nap múlva eldől

Az Irán ellen indított háború finoman szólva is felemás eredménnyel végződött Washington számára a 14 pontos, amerikai-iráni megállapodás alapján, de a következő 60 nap alatt dőlhet el,

• mennyi engedményt tudnak kicsikarni Iránból a dúsított urán, Libanon és Jemen kérdésében,
• Izrael hogyan válaszol az eddigi fejleményekre, hogyan alakul az izraeli-amerikai álláspont 
• milyen feltételekkel és ki finanszírozza majd az Iránnak ígért 300 milliárd dolláros helyreállítási keretet,
• mi lesz Irán ballisztikus rakétáinak sorsa.

A tárgyalások Svájcban kezdődnek a napokban.

A jó hír, hogy az olaj ára az alku aláírásának hírére 75 dollár közelébe csökkent, de ez még mindig több mint 20 százalékkal magasabb a januári árnál.

A világgazdaság most fellélegezhet a Hormuzi-szoros megnyitása miatt, de kérdés, meddig tarthat a béke, ha az Irántól függő Hezbollah és az Izraelt támadó jemeni lázadók nem tartják be a megállapodásban Irán részéről vállalt pontokat.

Emelkedő amerikai megélhetési költségek

A minimum 100 milliárd dolláros hadikiadás mellett az amerikai gazdaság is szembesül a háború okozta károkkal: az amerikai infláció 4,2 százalék volt májusban, a termelői árak – főként az energia drágulása miatt – 6,5 százalékkal emelkedtek, a benzin ára pedig csak májusban (!) közel 9 százalékkal nőtt.A Hormuzi-szoros lezárása miatt megdrágult üzemanyag hatása azonnal megjelent a szállítási és logisztikai költségekben, és megemelte az energiaigényes iparágak (acél-, vegyipar) alapanyagárait.

A magas benzinár közvetlen adóként sújtja a lakosságot: a középosztály egy része visszafogta az egyéb költéseit, az autópiac a drága fenntartású új modellek helyett a használt és a hibrid járművek felé fordult.

Megugró állami kamatteher

Mivel az energiaárak miatt az infláció a jegybanki cél felett ragadt, a Federal Reserve kénytelen volt magasan tartani az alapkamatot (3,50%–3,75%) tegnapi ülésén, és további tartást, szükség esetén akár szigorítást is kilátásba helyezett.

Az USA államadósságának (jelenleg kb. 39,2 ezer milliárd dollár) finanszírozása is drágul. Idén a szövetségi kormány nettó kamatkiadásai elérik az 1000 milliárd dollárt, ami most először magasabb, mint a teljes éves védelmi büdzsé. Minden beszedett adódollárból kb. 19 cent tisztán a kamatok törlesztésére megy el.A magasabb kamatszint tartása és a kamatcsökkentés tolódása miatt az új állampapírok kibocsátásakor az államnak magasabb kamatot kell ígérnie, ami a korábbi, olcsóbb kötvények lejáratával hatalmas pluszköltséget jelenik a költségvetésnek az adósság megújításakor.

Miközben a régi, fix lakáshitellel rendelkezők védve vannak, a hitelkártyák és a változó kamatozású hitelek kamatai magas szinten maradtak, ami pénzügyi nyomás alá helyezi a megtakarítással nem rendelkező amerikai háztartásokat.

A politikai célok nem sikerültek

A több mint 100 napos háború egy leányiskola véletlen lebombázásával indult és az eredeti politikai célokat nem érte el: az Irán elleni szankciók feloldása és az eddig zárolt pénzek szabaddá tétele fejében sem rendszerváltást, sem a fegyverzet megsemmisítését nem kapta cserébe Washington, mellesleg az iráni ellenzéket magára hagyták - így gyakorlatilag főleg a Hormuzi-szoros megnyitásáért vállalták az engedményeket.

Vagyis Irán ügyesen játszotta ki a kezében lévő globális kereskedelmi kártyát.

A 300 milliárd dolláros, Iránnak járó helyreállítási keret biztosítása is mutatja, mennyire hátrányos alkut kötött Washington az iráni atomfegyverek előállításának ismételt ígéretéért. J.D. Vance amerikai alelnök már bejelentette, hogy "ha Irán nem változtat a magatartásán, akkor nem kap egy centet sem a 300 milliárdos keretből", vagyis sok múlik a következő két hónap tárgyalásaitól.A Fehér Ház mostani kommunikációja szerint a háborúnak nem volt célja az iráni rezsim megdöntése, ami erős csúsztatás. Nem tudni, mennyire volt igaz a közelgő iráni atomcsapás veszélye, amit az amerikai vezetők szerint a háború révén sikerült elkerülni.

Az amerikai közvéleményt arról is meg kell győzni, hogy az Irán elleni fellépés közvetlenül az USA és nem csak Izrael érdekét szolgálta.

Ráadásul Amerika Perzsa-öbölmenti szövetségesei meggyengültek: gazdasági csapást is elszenvedtek az olajkitermelés, az energiaexport és a turizmus területén.

Elemzők szerint most a legnehezebb kérdés, hogy a libanoni béke ígéretét hogyan vasalják be Izraelen, és hosszabb távon hogyan, milyen eszközökkel semlegesíthetik Irán régiós szövetségeseit Jemenben és Libanonban.A november elején esedékes félidős választásokkor az amerikai választók az iráni háború elvétett politikai céljaiért és a gazdasági nehézségekért is benyújthatják a számlát Donald Trump elnöknek, aki könnyen elvesztheti a Képviselőházban lévő republikánus többséget, de akár a Szenátus is veszélybe kerülhet.

Mindenesetre az elnök népszerűsége megválasztása óta nem látott mélységbe zuhant, miközben egyre többen kérdőjelezik meg szellemi és fizikai alkalmasságát.