Kiszámolták, mennyivel lesz több az idei gázszámla

Az európai gázpiac viszonylag sikeresen átment az elmúlt időszak legsúlyosabb válságán: a Hormuzi-szoros lezárása a katari import kiesése nem roppantotta meg az európai ellátórendszert elsősorban az USÁ-ból, Algériából és Nigériából vásárolt plusz források miatt.

Mennyibe került eddig az iráni háború hatása Európának?

Az iráni konfliktus kezdete óta átlagosan 31 százalékkal nőtt az európai gáz ára, és az EU 27 tagállamának a közös gázszámlája idén 48 százalékkal lesz drágább – számolta ki a Reuters két kutatóintézete, az Energiapolitikai Kutatások Regionális Központja (REKK) és a Demokrácia Tanulmányok Központja (CDS).

 Három forgatókönyvvel számoltak a jövőbeli fogyasztással kapcsolatban: a jelenlegi trendek, a gázfogyasztás átmeneti emelkedése, illetve a gyorsabb zöld átállás esetében.

Bár a nemrég bejelentett amerikai–iráni megállapodás lehetőséget ad a tengerszoros megnyitására, a piac hosszú távú szerkezete és kihívásai megváltoztak.

A globális cseppfolyósított földgáz (LNG) kereskedelem közel egyötöde állt le. Katar (a QatarEnergy révén) a háborús veszteségek miatt a termelési kapacitásának 17 százalékát veszítette el, és ennek helyreállítása akár öt évig is eltarthat.

Miért nem omlott össze Európa gázellátása?

• Szemben az Ukrajna elleni orosz inváziót követő energiaválsággal, Európa most sokkal rugalmasabbnak bizonyult.
• Az elmúlt évek beruházásai az LNG-terminálokba és a határokon átnyúló gázvezetékekbe (interkonnektorokba) megakadályozták a piaci ellátórendszer széttöredezését és a szűk keresztmetszetek kialakulását.
• A Hormuz-szoros kiesését Európa amerikai, algériai és nigériai importtal tudta ellensúlyozni.

A valódi kockázat az amerikai függőség

A kutatóintézetek jelentése hangsúlyozza, hogy az energiaellátási vita fókusza megváltozott: a kérdés már nem az, hogy van-e elég gáz, hanem az, hogy megéri-e gazdaságilag.2030-ra ugyanis az európai LNG-import akár 80 százaléka származhat az Egyesült Államokból. Ez kiszolgáltatottá teszi a kontinenst a globális piaci versenynek és az amerikai árazási politikának.A hosszú távú előrejelzések a gázfogyasztás visszaesését mutatják a következő két évtizedben az elektrifikáció, a megújuló energiaforrások és a dekarbonizációs célok miatt.

Ha a gázárak visszaesnek a válság előtti 25 euró/MWh körüli szintre, a gáz versenyképes marad, ami kiszorítja a szenet, de lassíthatja is a tisztább technológiákra való végleges átállást.

Hosszabb távon a jövőben a mérséklődő kereslet és a növekvő globális LNG-verseny tarthatja kordában az európai gázárakat alapesetben.