Putyin és Hszi Csinping csúcstalálkozó: Kína beáll Oroszország mögé?

Különleges jelentőségű a mostani orosz-kínai csúcstalálkozó, a jelenlegi háborús helyzetben meghatározó kérdés, hogy mennyi fér bele az előre beharangozott „átfogó partnerség és a stratégiai együttműködés” kiszélesítésébe, különös tekintettel a haditechnika területére.

Már maga a látogatás ténye is óriási jelentőségű Moszkva mostani – elsősorban nyugati – elszigeteltségében, ugyanakkor Peking szempontjából is fontos a békeközvetítői szerep hangsúlyozása. Mindenesetre az általánosságokon kívül nem sokat tartalmazó kínai 12 pontos „béketervben” is történhet előrelépés, legalább a szavak területén. A javaslat mindenesetre nem tartalmazta, hogy Oroszország vonja ki a csapatait az invázió során elfoglalt területekről, vagy egy részéről.

Az egyik legfontosabb kérdés nyilvánvalóan a katonai együttműködés, illetve az esetleges kínai drón, lőszer és fegyverszállítás lesz, valószínűtlen azonban, hogy erről részleteket közölnek.

Hszi Csinping és Vlagyimir Putyin eddig számos alkalommal vettek részt kétoldalú csúcstalálkozókon, a március 20-22-i tárgyalássorozat az első alkalom lesz, hogy Hszi Csinping Moszkvába látogat mióta Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát.

Moszkva szerint Peking eddig is objektív és tisztességes álláspontot képviselt a háború ügyében, és konstruktív szerepet játszott a béke előmozdításában.

A kínai elnök még a háború kezdete elött nem sokkal találkozott Putyinnal személyesen kétoldalú megbeszélésen, akkor határtalan partnerségről állapodtak meg, és Kína a Biztonsági Tanácsban nem is támogatta Oroszország elítélését az invázió ügyében.

Elemzők szerint Kína segítsége több szempontból is felértékelődött Moszkva számára: elsősorban Peking békeközvetítő szerepe már egy szuperhatalomé lehet, amely egyre nagyobb közvetítői szerepet vállal a nemzetközi konfliktusok terén.

Iránnal és Szaúd-Arábiával is harmadik, békéltető félként hozott össze megállapodást a diplomáciai kapcsolatok felvételéről március 11-én Kína, a megállapodást Pekingben írták alá, a nemzetközi közvetítésből az USA látványosan kimaradt.

A látogatás ténye önmagában is támogatást jelent a Kremlnek, és ezért Peking minden bizonnyal be is nyújtja a számlát a gazdasági kapcsolatok területén, tovább erősítve a geopolitikai szerepét.

- Oroszországban megvalósuló kínai beruházásokon keresztül,

- az Egy Övezet Egy Út kiterjesztéséről,

- a jüan szerepének erősítéséről,

- az energetikai együttműködés kiszélesítéséről, amely megint csakKínának kedvez.

Harmadrészt a jelenlegi szorongatott helyzetben Moszkva engedményeket tehet Kínának a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat tömörítő Eurázsiai Gazdasági Unióval kapcsolatban. Elsősorban a gazdaságilag felértékelődött, ásványkincsekben gazdag  közép-ázsiai országok – Kazahasztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – gazdaságával, az itteni kínai térnyeréssel kapcsolatban.

Kína béketeremtő szándékainak megnyilvánulása, hogy Hszi moszkvai utazása előtt a kínaiak tárgyaltak az ukrán féllel is. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pár nappal ezelőtt telefonos megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Csin Kang külügyminiszterrel, akivel megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét. 

- A kétoldalú viszony kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseit fogja megvitatni négyszemközti beszélgetése során az orosz és a kínai államfő, beleértve a nemzetközi ügyeket - közölte pénteken Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó.

Hétfő este Putyin és Hszi négyszemközti megbeszélést folytat, amelynek során "a két ország kapcsolatát érintő kulcsfontosságú, legérzékenyebb kérdéseket, köztük a nemzetközi színtéren zajló ügyek intézését" vitatják meg, majd együtt vacsoráznak - írja az MTI.

Kedden az elnökök szűkkörű és kibővített küldöttségek élén folytatnak megbeszélést. Szó lesz a haditechnikai együttműködésről, az erről szóló tárgyalásokra orosz részről Szergej Sojgu védelmi miniszter, és Dmitrij Sugajev, a Rosztyeh hadiipari konglomerátum vezérigazgató-helyettese kapott meghívást.