PwC: Nem rózsás a helyzet, de a cégvezetők többsége nem tervez elbocsátást
ElemzésekA műköési költségek csökkentésével és áremeléssel védi ki a többletköltséget, és nem tervez létszámleépítést a hazai vállalatvezetők többsége - derül ki a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. A többség szerint nem lesz idén vége a háborúnak, és az euró hazai bevezetése 2034-re csúszhat.
A hazai vállalatvezetők többsége erőteljes lassulásra számít idén a gazdaságban, de recessziót nem várnak – derül ki a PwC vezérigazgató felmérésből. Magyarországon 85 százalékban gazdasági lassulásra számítanak ebben az évben, ez az arány kissé magasabb a globális szintnél, ami arra utal hogy a magyar vállalatvezetők törékenyebbnek ítélik meg a hazai gazdaság helyzetét - derül ki a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből.
Óriási eltérések vannak abban hol kérdezték a vezérigazgatókat: Németroszágban jelentős mértékben romló kilátásokat várnak a világgazdasághoz képest, miközben az Egyesült Államokban, Kanadában és Japánban a nemzeti kilátások jobbak a globálishoz képest. Ez európai igazgatók pesszimizmusának egyik oka a magas energiaárakban keresendő a 4410 – ebből 267 magyar - vezérigazgató megkérdezésével lezajlott felmérés szerint.
Utoljára tíz évvel ezelőtt voltak ennyire pesszimisták a magyarországi vállalatvezetők, 60 százalékuk bízikk a saját vállalatának bevételeinek növelésével kapcsolatban, összehasonlításképp ez az arány tavaly 75 százalék volt
– mondta el Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
A megkérdzetettek többségében optimalizálják a költségeiket, de 97 százalék nem tervezi, hogy a béreket csökkenti, és létszámleépítéssel sem számolnak – ismertette a jelentés részleteit Koncz Barbara, a PwC adótanácsadási üzletágának cégtársa.
A magyar vezérigazgatók szerint a munkavállalók inkább a biztonságra törekszenek, ezért a cégvezetők egyötöde kalkulál felmondásokkal ebben az évben, a többség szerint a tavalyi szinten marad a munkahely változtatók aránya.
A cégeket fenyegető kockázatokkal kapcsolatban a legtöbben a következő fontossági sorrendet jelölték meg:
- energiaválság,
- magas infláció,
- romló makrogazdasági kilátások,
- geopolitikai konfliktusok, illetve
- a kiberkockázatok.
A változtatással kapcsolatos kérdésre a vezetők közel fele úgy látja, hogy változtatni kell a jelenlegi pályán, ahhoz, hogy hosszabb távon gazdaságilag életképesek maradhassanak.
A legtöbben a nyereségességet leginkább befolyásoló tényezők között említették
1. a technológiai újításokat,
2. a munkaerőhiányt,
3. a szabályozás változását,
4. a változó ügyféligényt.
Összehasonlításképp a fenti tényezők közül globális szinten az ügyféligény módosulását jelölték meg a legtöbben, míg nálunk csak a negyedik helyre került.
A cégvezetők a saját naptáruk beosztásán változtatnának: az aktuális működési teljesítmény növelése, a napi ügyek helyett nagyobb mértékben foglalkoznának a stratégiával és az ügyfelekkel.
A vezetők többsége szerint képezni kell a munkavállalókat, emellett automatizálni kell, és fontos az alternatív energiaforrások keresése, illetve új technológiák bevezetésében is sokan gondolkodnak.
A vezetők többsége az oktatás és a fenntartható fejlődés területén működik együtt civil szervezetekkel.
A vezérigazgatók úgy látják, hogy idén nem fejeződik be a háború, ennek lezárására csak jövőre látnak esélyt.Az euró bevezetését csak 2034-re tartják reálisnak, ez a dátum a korábbi felmérésekben egy korábbi dátum volt.
Az önvezető autók tömeges megjelenését 2042-re teszik, Magyarország zöld energiára átállása csak 2048-ra, Paks 2 átadása utánra várható.
Erre az évre 421 forintos euróval, 15 százalékos inflációval és fél százalékos GDP-növekedést vár a cégvezetők többsége, de a felmérés időpontjában a forint-euró árfolyam a 420-as árfolyam körül alakult.
