Rázós évtizeden vannak túl a TV-gyártók: a 3D-től a Smart TV-ig
ElemzésekAz elmúlt időszakban több nagyreményű technológia is kihalásra lett ítélve. A 3D-s és a hajlított televíziók se váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A 2000-es évek elején még könnyű dolga volt a TV boltoknak. Csak ki kellett tenni néhány szélesképernyős készüléket a polcokra, és máris pörgött a forgalom. A nagyfelbontású TV-k olyan komoly előrelépést jelentettek a régi katódsugaras berendezésekhez képest, hogy az előnyeiket nem is kellett külön magyarázni. Ha épp jött egy nagyobb focis esemény, tömegek verték adósságokba magukat csak hogy otthon full HD-ban nézhessék a mérkőzéseket. De 2010 után már nem volt ilyen egyszerű a helyzet. Ahhoz, hogy az eladások ne essenek vissza a gyártóknak valahogy meg kellett győznie az embereket, hogy a pár éves nagy TV-t is érdemes lecserélni.
Sokáig az ágazati cégek hívószava a „3D” volt. Az újdonság varázsa egy ideig vitte is magával az eladásokat. A brit Sky még külön térhatású csatornát is indított, a 2012-es londoni olimpiának pedig 3D-s közvetítése is volt. Hosszútávon azonban kiderült, hogy a többség nem akar egy speciális 3D szemüveget viselni az esti TV-zés közben. A technológia néhány év alatt kifulladt, napjainkra pedig szinte teljesen kihalt.
Hasonló zsákutcának bizonyultak az ívelt képernyős készülékek is. Eleve problémás, hogy a hajlított tévék előnyei csak a nagy méregdrága modelleknél mutatkoznak meg. Szemből pedig hiába mutatnak jól, ha nem jó szögből nézzük őket torzít a képük. Ezért közös családi TV-zésre nem is alkalmasak. A gyártók az utóbbi években szépen lassan el is kezdtek kifarolni a görbített képernyők mögül.
A 2010-es években a vakvágányok sorába a plazma TV-k is bekerültek. A képminőségük hiába volt kimagaslóan jó, ez se volt elég a sikerhez. Amikor a konkurens LCD és LED televíziók ára elkezdett csökkenni, a magas előállítási költségek miatt a plazma nem tudta tartani az árversenyt, ezért a gyártásával sorra álltak le a nagy vállalatok.
Hullámvölgy
Az ágazati cégek 2015 és 2017 között borús éveket éltek meg. Ebben az időszakban ugyanis a TV eladások globális szinten elkezdtek visszaesni. Ám ha van nagy tanulsága ennek az évtizednek akkor azaz, hogy a nagyobb és szebb kép még mindig megtudja nyitni a gyártók előtt az emberek pénztárcáját. A szakboltok ma már dugig vannak óriásképernyős készülékekkel, amelyeken a korábbi HD videókat is lepipáló 4K-ban peregnek a mutatós útifilmek képei. Az impozáns bemutatók pedig láthatóan nagy hatással vannak az emberekre.
Tavaly a korábbi megtorpanás után a jól pörgő 4K-s eladásoknak hála újra emelkedő pályára állt a TV piac. Együttvéve a cégek mintegy 221 millió készüléket szállítottak le világszerte, 3 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A növekedésnek főleg Ázsia, Dél-Amerika és Kelet-Európa volt a motorja. Oroszországban nem kis részben a labdarúgó világbajnokság miatt 14 százalékos piaci bővülést mértek.
Globális 4K TV eladások (millió db)
| 2014 | 10 |
| 2015 | 31 |
| 2016 | 58 |
| 2017 | 71 |
| 2018 | 92 |
Forrás: statista.com
Kínai előretörés
Bár a 2010-es években új technológiák jöttek-mentek, egy valami nem változott: a TV ágazatot mindvégig a Samsung uralta. Most már 13 éve ővék a vezető pozíció. A piaci részesedésük megközelíti a 30 százalékot. Méretben az LG és a Sony követi őket. Előbbi körülbelül az eladások 17 százalékáért felel, utóbbi pedig mintegy 9 százalékot hasít ki tortából.
Az élbolyba a régi bejáratott nevek mellé napjainkra egy új szereplő is bekerült. A kínai Hisense sokáig csak hazájában tudott szép számokat produkálni, az utóbbi években viszont globálisan is megerősödtek. Hasonló üzletpolitikával élnek, mint a többi nagy kínai tech cég: pénztárcabarát áron kínálnak minőségi termékeket. Az előretörésüket segítette, hogy 2017-ben felvásárolták a Toshiba TV üzletágát. A Hisense ma már a legnagyobb gyártók listáján a negyedik helyen áll.
Az okos TV-k aranykora
A nagy tűéles kép a bemutatóteremben önmagáért beszél. A legtöbb új készülékbe beépített okos TV funkciók előnyei viszont sok embernek nem egészen világosak. Ez egy olyan probléma, amellyel a gyártóknak itthon és a nagyvilágban is meggyűlt a baja. Főleg az évtized elején, amikor a Smart TV-k kezelőfelülete otromba és nehézkes volt. Itthon aki nem értett angolul nem is tudott mit kezdeni a beépített plusz szolgáltatásokkal. Azóta persze sokat javult a helyzet.
Ebben a mozgásérzékelős távirányítók elterjedése és a videótárak növekvő népszerűsége is segített.Ma már vannak olyan tévék is, ahol a legnépszerűbb alkalmazások - például a Netflix vagy a Youtube - a távvezérlőn egyetlen gombnyomással is elérhetőek. Most minden jel arra mutat, hogy az okos TV piac fényes jövő elé néz. A Zion Market Research szerint ez az ágazat 2018-ban 158 milliárd dolláros volt. Hat év múlva a mérete pedig elérheti a 293 milliárd dollárt is.
