Recesszió jöhet? 5 jel, ami óvatosságra int

Egyre bizonytalanabb a világgazdaság, a hatalmi központokban és a pénzügyi piacokon az a legnagyobb kérdés, vajon valóban fenyeget-e recesszió, vagy sem. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2008 óta nem lesz olyan alacsony a világgazdasági növekedés, mint jövőre, míg a Moody's elemzői szerint kifejezetten magas a recesszió veszélye.

A Moody's és a valutaalap értékelései szerint egyaránt a vállalati hitelek magas állománya az egyik legfontosabb rizikófaktor. A Moody's szerint az amerikai gazdaság egyötödében már most is recesszió van, ami elsősorban a kereskedelmi háborúnak köszönhető.

A visszaesés két fontos nemzetközi megállapodással elkerülhető lenne: az egyik az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus végére tenne pontot, a másik a kemény Brexitet kerülné el.

1. Nagyot fékezett a növekedés

A Bloomberg Economics globális GDP-rátája (bruttó hazai termék) az idei év harmadik negyedére 2,2 százalékosra lassult a tavalyi év elején mért 4,7 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) e héten tartott éves közgyűlésén is ez állt a megbeszélések középpontjában. Az előzetes várakozások arról szóltak, hogy az újonnan kinevezett vezető, Kristalina Georgieva komoly kockázatokat lát, az idei globális világgazdasági növekedés várható tempóját jó eséllyel 3,2 százalékra vágják vissza, ami a leggyengébb érték 2009 óta. A kedden napvilágra került friss jelentés, az IMF World Economic Outlook 2019 azonban még ennél is kedvezőtlenebb képet rajzol, amely szerint idén mindössze három százalék lesz a világgazdaság növekedése, jövőre pedig 3,4 százalékkal bővül a világ GDP-je.

Ez az érték a 2008-as pénzügyi válság óta nem volt ilyen alacsony, és jelentősen elmarad a két évvel ezelőtti 3,8 százalékos értéktől.

2. Csökkenő export és ipari teljesítmény

Tom Orlik, a Bloomberg Economics vezető közgazdásza az aggodalomra okot adó tényezők között tartja számon az Egyesült Államok és Kína között 18 hónapja dúló kereskedelmi háború okozta gazdasági hatásokat. A napokban ugyan áttörésre került sor, ugyanis Peking vállalta, hogy több amerikai mezőgazdasági terméket vásárol, cserébe pedig Washington felfüggesztette a korábban kivetett vámtarifák egy részének alkalmazását. Ugyanakkor a viták jó része továbbra is rendezetlen. Donald Trump amerikai elnök eredetileg azért kezdett kereskedelmi korlátozásokba Kínával szemben, mert ezzel akarta megakadályozni az amerikai szellemi tulajdon idegen kezekbe kerülését, illetve lassítani a Kínába irányuló amerikai technológia transzfert.

Ezzel együtt azonban az európai autógyártók termékeit is pótlólagos vámok kivetésével fenyegette meg.

Kétségkívül a gyártók voltak a kereskedelmi háború legnagyobb vesztesei, különösen az exportorientált német és japán autóipar szenvedte meg a büntető intézkedéseket, aminek eredményeként öt hónapja csökken a globális kibocsátás. 

Európa nehézségeit jelzi, hogy utoljára egy évvel ezelőtt nőtt az ipari termelés az eurózóna országaiban, azóta folyamatos a visszaesés. Idén augusztusban a várt 2,5 százalékos csökkenésnél nagyobb mértékben, 2,8 százalékkal esett az ágazat teljesítménye. Ez az elmúlt tíz hónap harmadik legnagyobb esése, jelentősen magasabb, mint az egy hónappal korábban mért 2,1 százalékos csökkenés. Ezt egyébként már a magyar ipar is érzi: augusztusban már erősen fékezett a magyar ipari teljesítmény.

3. Romló profitszintek

A profitkilátások szintén nem sok örömre adnak okot: jelentősen csökkentek a második negyedévben, gyengítve ezzel az üzleti bizalmat, s világszerte visszavágva a befektetési kedvet. A növekvő munkabérek, a termelékenység gyenge emelkedése miatt fennáll annak veszélye, hogy a nyereségorientált vállalkozások kevesebb munkaerőt alkalmaznak, ez pedig visszavetheti a fogyasztást.

A jegybankok monetáris politikájának ugyan kevesebb nehézséggel kell szembenézni, mint az év elején, de kifulladóban van eszköztáruk, s bizonyos esetekben csak az események után kullognak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) mindhárom korábbi nagy recesszió idején 500 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ezzel szemben most ennek csak a felére lesz lehetőség. Az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank már negatív kamatoknál tart, és fogalmuk sincs, hogyan tovább.

Az IMF ugyan sürgeti a kormányokat, hogy időben lépjenek, de úgy tűnik, hiába: a jelek azt mutatják, a nemzeti kormányok reaktív, s nem proaktív politikát folytatnak.

Ezt igazolják a Morgan Stanley adatai, amelyek szerint a legnagyobb gazdaságokban az elsődleges költségvetési hiány a tavalyi 2,4 százalékról idén a bruttó hazai termék 3,5 százalékára emelkedett, de jövőre 3,6 százalék lesz.

Egyes kormányok ugyan bátrabban költekeznek, a német és kínai kormány azonban, ahol még lenne tartalék fiskális ösztönző, egyelőre kivár, Japán pedig éppen most emelte a forgalmi adó mértékét.

Ezzel együtt vannak azért bizakodásra okot adó jelenségek is. A Bloomberg Economics modellje szerint például alig 25 százalék annak esélye, hogy az amerikai gazdaság jövőre recesszióba süllyed. Ha pedig ez így van, az segíthet a világgazdaságban máshol jelentkező problémák orvoslásában is. Ez egyben azt is jelenti, hogy kisebb a recesszió kitörésének esélye a világban másutt is.

Az amerikai foglalkoztatottsági adatok ötvenéves rekordokat döntögetnek, vagyis a munkaerőpiac továbbra is jó formában van, ami a jövőben is ösztönözni fogja a háztartások vásárlásait. Mindennek figyelembevételével elmondható, hogy az amerikai vásárlóerő továbbra is a növekedés egyik fontos pillére. A munkabérek másutt is növekszenek, így a globális fogyasztói bizalom indexe továbbra is rekordmagasságban marad.

A Fed idén kétszer csökkentette a kamatlábakat, és megteheti ezt ebben a hónapban is. Eközben az EKB tovább csökkentette a betéti kamatlábat a negatív tartományban és kötvényvásárlási programját is újraindította.

A japán jegybank szintén mérlegeli további lépések megtételét. Nem egyedül, hiszen Indiában, Ausztráliában, Dél-Koreában, Dél-Afrikában és Brazíliában és másutt is hasonló lépéseken gondolkodnak a jegybankárok. 

4. (Tech)vállalati hitellufi

Az IMF becslése szerint egy recesszió esetén a fejlett országokban a vállalati hitelállomány közel 40 százaléka, hozzávetőleg 19 ezer milliárd dollár értékű tartozás visszafizetése válhat problémássá.

Kínában különösen veszélyes mértékben nőtt az adósságszint, de szükség esetén az állam bármikor kész közbelépni. A bankok kötelező tartalékrátáját már korábban a 2007 óta mért legalacsonyabb szintre vágták vissza.

Az önkormányzatok infrastrukturális kiadásai várhatóan magasabbak lesznek, és az állami beruházások szintén meglepő mértéket ölthetnek.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a korábbi visszaesésekhez a túlzott mértékű korrekció vezetett.

Ez történt például az 1980-as évek inflációjának felfutásakor, vagy az amerikai gazdaság technológiai buborékjának kipukkadásakor az évszázad elején. Ezúttal az infláció alacsony, a részvényárak emelkednek ugyan, de nem fenyeget a buborék kialakulása. Mindezek figyelembevételével azért már nem olyan nagyon sötét a kép, de azért nem árt óvatosnak lenni. 

5. Geopolitikai kockázatok emelkedése

A bajt az is jelzi, hogy az Egyesült Államokban a nem lakáscélú beruházások a második negyedévben három év óta először csökkentek, és nem tudni, a negatív tendencia nem terjed-e át a szolgáltató ágazatra, amellyel újabb elem erősítené a visszaesést. 

De nemcsak a kereskedelmi háború, hanem a Brexit is komoly gazdasági kockázatokat rejt magában, és egyébként is egyre több a geopolitikai bizonytalanság. Nem tudni, megugranak-e a szaúd-arábiai Jeddah kikötőjének közelében egy iráni olajtanker ellen elkövetett robbantás miatt az olajárak. Fokozza a bizonytalanságokat a török-kurd konfliktus kiszélesedése, illetve hogy akár nagyobb válság is kialakulhat az agresszióból, hiszen a Reuters szerint a szíriai kormány és a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) tárgyalásokat folytatnak Oroszország részvételével, hogy megállítsák a török előrenyomulást.

De más események is aggodalomra adnak okot. Így a hosszabb ideje zajló hongkongi tüntetések, illetve hogy Argentina újabb fiskális válsággal néz szembe, ami veszélyezteti a piacbarát kormány túlélését. De Ecuador, Peru és Venezuela szintén komoly problémákkal küszködik. Végül pedig az amerikai elnök ellen indított felelősségre vonási eljárás, valamint a 2020-as választási készülődés arra ösztönözheti Donald Trumpot, hogy fokozza antiglobalizációs retorikáját.