Reform az agráradózásban: jöhet a mezőgazdasági KIVA

Elemzések2019. máj 30.Növekedés.hu

A kisvállalati adózás (KIVA) mintájára alakítaná ki a mai családi gazdaságok új adófizetési rendszerét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület jogi személyiséggel felruházott családi mezőgazdasági vállalkozási formát (csmv) hozna létre, amely 100 millió forint éves nettó árbevételig működhetne. Őstermelőként ezentúl csak 600 ezer forint éves forgalomig lehetne tevékenykedni, de az őstermelők és a csmv-k között kialakítanának egy köztes kategóriát is, amely – a kedvezményes kisadózás (KATA) analógiájára – évi legfeljebb 12 millió forintig alanyi adómentességet élvezne.

Folyik a minisztériumi egyeztetése annak az adózási javaslatcsomagnak, amelynek koncepcióját meghirdetett stratégiai programjában tavaly hozta nyilvánosságra a NAK.

Az elképzelések a jelenlegi agráradózási rendszer gyökeres átalakítására és egyszerűsítésére irányulnak, miközben fenntartanák a gazdálkodók jelenleginél nem hátrányosabb adózási pozícióját is. Ma az valószínűsíthető, hogy az új rendszer – átállási időszak alkalmazásával - 2020-ban vagy 2021-ben léphet életbe.

A kamarai tervek mindenekelőtt arra irányulnak, hogy átláthatóságot teremtsenek a jelenlegi működési formákban és adózási rendszerben. A mostani struktúra egyik legnagyobb problémája, hogy nagyrészt alkalmatlan a fejlesztési források lehívására. Ha például egy családi gazdaság vezetője ma banki forrásokhoz szeretne jutni, korlátozott lehetőségekkel találja szembe magát. A nevén lévő ingatlanvagyon és a gazdaság jövedelmezősége ugyanis az esetek többségében nem tesz lehetővé akkora hitelfelvételt, amelyre a családi gazdaság továbbfejlesztéséhez szükség lenne.

Márpedig a gazdaságok az eddigieknél nagyobb mértékben szorulhatnak rá hitelforrásokra a következő években, mivel az uniós fejlesztési pénzeket közvetítő jelenlegi magyar Vidékfejlesztési Program 2020-ban kifut, miközben az újabb támogatásokat hozó, megreformált Közös Agrárpolitika (KAP) várhatóan csak 2022-2023-ban lépet hatályba.

Ráadásul az új KAP vidékfejlesztési támogatásainak egy része előreláthatóan visszatérítendő lesz, amelyek megszerzésénél a mostani családi gazdaságok szintén hátrányba szorulhatnának.

A kormány már korábban kilátásba helyezte, hogy az újabb uniós fejlesztési források megérkezésig tartó, átmeneti időszakban kedvezményes hitelprogramot hirdet annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaságban a beruházási színvonalat fenn lehessen tartani. A mostani családi gazdasági modell azonban itt is nehezítheti a forráshoz jutást, ezért a NAK szerint félő, hogy e termelői kör – amelynek preferálása kiemelt agrárpolitikai szempont – nem tudná végrehajtani a versenyképesség javításához szükséges beruházásokat.

Másik alapvető gond, hogy a jelenlegi szabályozás a családi gazdaságokat arra kényszeríti, hogy „optimalizálják” adófizetésüket, ez viszont gazdaságpolitikai szempontból értelmezhetetlen helyzetet teremt. A mai előírások szerint személyenként 8 millió forintos éves árbevételig a forgalom negyven százalékának megfelelő összeg – azaz 3,2 millió forint - kistermelői költségátalányként, számla nélkül állítható be a könyvelésbe, vagyis a családi gazdaságon belül az előnyök kihasználása érdekében minden bevont tag „8 millió forintot ér”. Nyilvánvaló azonban, hogy sokan közülük ténylegesen nem termelnek, ezért most nem tudni, hogy az érdemi gazdálkodók száma valójában mekkora.

A NAK a helyzetet úgy tenné átláthatóvá, hogy a gazdaságokat „családi mezőgazdasági vállalkozássá” alakítaná át, amely így jogi személyiséggel felruházott, korlátolt felelősséggel létrehozott cégforma lenne a családi gazdálkodói jelleg megőrzése mellett.

Csmv-ként 100 millió forintos éves árbevételig lehetne termelni, ennél nagyobb forgalomnál viszont már társas vállalkozásokat kellene létrehozni. Az új gazdálkodási forma „szétírását” úgy akadályoznák meg, hogy egy háztartáson belül csak egy csmv megalakítását engedélyeznék.

Az így létrejött családi mezőgazdasági vállalkozások adózására azt a mintát alkalmaznák, amely a kisvállalati adónál már ma is működik, vagyis a csmv-knek tulajdonképpen mezőgazdasági KIVA-t (MKIVA) kellene fizetniük. Ennek alapja a személyi jellegű kifizetés lenne.

Amennyiben valaki ez után a 13 százalékos MKIVA-t megfizetné, mentesülne a tevékenységével kapcsolatos társasági adó, a szociális hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás és az szja megfizetése alól.

Ha a csmv-k az adózás alapjául a jelenlegi minimálbért választanák, a NAK számításai szerint személyesen közreműködő tagonként évente 232 ezer forintos MKIVA-fizetési kötelezettségük keletkezne. Ezt – figyelembe véve a 100 millió forintos árbevételi határt – a köztestület kifejezetten kedvező adózási konstrukciónak tartaná azzal együtt is, hogy a tagok és az alkalmazottak után még a járulékfizetési előírásoknak is eleget kellene tenni.

Változás lenne a szabályozásban az is, hogy a családi gazdaságok eddigi egyszeres könyvviteléről a csmv-kben át kellene térni a kettős könyvelésre. A NAK viszont úgy véli, hogy ez nem jelentene adminisztrációs többletterhet, így a könyvelők erre hivatkozva várhatóan nem növelnék az újonnan létrejövő családi mezőgazdasági vállalkozásoknak felszámított díjtételeket.

A reformcsomag másik nagy elemét az őstermelői adózás tenné ki, ahol szintén komoly átalakulás következne be. Ma a nyilvántartásokban 300 ezer őstermelő szerepel, az úgynevezett éves egységes elektronikus támogatási kérelmet benyújtók száma pedig megközelíti a 180 ezret, de a kamara szerint ennyi valós gazdálkodó egység nincs a mezőgazdaságban. Ebből az következik, hogy a regisztrált őstermelők egy része nem végez tényleges tevékenységet, hanem csak adóoptimalizálási céllal szerepel a rendszerben a jelentős előnyöket nyújtó, 8 millió forintos árbevételi határ miatt. Másik végletként pedig egyesek a kedvezményes őstermelői státus mögé bújva bonyolítanak le jóval nagyobb forgalmat, így tevékenységük most jelentős részben a feketegazdasági szférába tartozik.

A NAK koncepciója úgy változtatna a mai szabályozáson, hogy az őstermelők gazdálkodását alapvetően az önellátásra korlátozná, és csak azt tenné lehetővé, hogy időszakos feleslegeiket értékesíthessék a környezetükben, illetve vihessék a helyi piacokra.

Ennek megfelelően őstermelők azok lehetnének, akiknek éves árbevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg. További megkötésként pedig e gazdálkodói kör kizárólag magánszemélyeknek adhatná el termékeit, vagyis felvásárlóknak és kereskedőknek nem értékesíthetné azokat.

Az agráradózási csomag az őstermelési és a családi mezőgazdasági vállalkozási forma közé a kistermelés kategóriáját illesztené, amely – bár elnevezése még változhat – a mai KATA-s kiadózáshoz hasonló szabályozással működne.

Így kistermelőként 12 millió forint éves árbevételig lehetne gazdálkodni, és e forgalomig a NAK megtartaná a 40 százalékos jelenlegi költségátalány alkalmazási lehetőségét is.

A kamara szerint e konstrukcióban a kistermelés vonzó lehet azok számára, akik nem nagy mennyiségben, de mégis jövedelemtermelő céllal folytatnának mezőgazdasági tevékenységet.

Az őstermeléssel kapcsolatban a közeljövőben egy jelentős adminisztrációs könnyítés is napirendre kerülhet, amely az úgynevezett értékesítési betétlapot érintheti. Ma ugyanis sok esetben gondot okoz, hogy az őstermelői igazolvány és a betétlap érvényessége elválik egymástól. Hiába vált ki valaki öt évre szóló őstermelői igazolványt, ha egy-egy évben értékesítési betétlapját március 20-ig nem érvényesíti, az értékesítési betétlap ismételt érvényesítéséig nem folytathat őstermelői tevékenységet, és ez adózási szempontból is nagyon komoly negatív következményekkel járhat. Ezért a NAK, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és az illetékes tárcák között tárgyalások folynak arról, hogy a március 20-i jogvesztő határidő szűnjön meg, és az őstermelői igazolvány önmagában is elegendő legyen e gazdálkodási forma folytatásához és igazolásához.