Rengeteg adóbevételt hozott a béremelés, bőven kitermelte az adócsökkentést

Elemzések2019. júl 4.Szabó Anna

A béremelkedés hozott annyi többletbevételt a költségvetésnek, ami ellensúlyozta az adócsökkentésekből fakadó bevételkiesést, sőt a teljes költségvetési hatás már plusz 60 milliárd forint.

A termelékenységben még bőven van tér ahhoz, hogy folytatódjon a béremelés, és ehhez jó alapot adhat, hogy 25 százalékra emelkedett a beruházási ráta – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság béremeléssel foglalkozó szakmai konferenciáján. Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára előadásában kifejtette, hogy a foglalkoztatottság nálunk bővült a legnagyobb mértékben az EU-ban, és a nehezen foglalkoztatható rétegeket is sikerült bevonni a munkaerőpiacra.

Mint mondta, a termelékenység és a foglalkoztatás emelkedése hozzájárult a GDP növekedéséhez, és lehetővé tette a bérmegállapodást, illetve az adócsökkentést. Mint az alábbi ábrán látható, a szociális hozzájárulási adó csökkentése tavaly 584 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, ezt azonban a másik oldalról kiegyensúlyozta a béremelkedéshez köthető többletbevétel. Ez az személyi jövedelemadón és az áfán keresztül hozta a legtöbb pluszbevételt a kincstárnak, de sokat számított a közfoglalkoztatás költségének csökkenése is.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a közfoglalkoztatásra távlatilag kevesebbet kell majd költeni, ahogy a munkaerőpiacra be tud lépni a közmunkások újabb része.

A 2002-től 2019-ig tartó egyes időszakokban a béremelkedések összhatása az alábbi ábrán látható: a legnagyobb reálnövekedés a 3 vagy több gyermekes családoknál tapasztalható.

béremelések


A visegrádi államok béreivel kapcsolatban az államtitkár kitért arra, hogy jelenleg a csehek állnak az első helyen, őket a lengyelek követik, majd a magyarok, végül a szlovákok a havi bruttó átlagfizetést nézve, de a korrigált bérhányad tekintetében hazánk az utolsó helyen áll. 


béremelkedés

Mindez európai összehasonlításban így néz ki:

béremelkedés

Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozó magyarok az összes foglalkoztatott 4,5 százalékát teszik ki, ami az egyik legalacsonyabb arány a régióban.