Biztosra vehető, hogy lesz adócsökkentés, már csak az a kérdés, mikor

2022-re 41 százalékra mérséklődik az adóék Magyarországon, így a visegrádi államok átlagánál alacsonyabb lesz a munkát terhelő adók szintje - ezt Varga Mihály pénzügyminiszter mondta a Magyar Közgazdasági Társaság, az MKIK és az Állami Számvevőszék védnöksége alatt megrendezett versenyképességi konferencián. A fórumon Domokos László, az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a költségvetésben van mozgástér a további adócsökkentésre.

Amíg legalább háromszoros a bérkülönbözet a magyar és a nyugati országok között, nehéz itthon tartani a színvonalas munkaerőt, hangzott el a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 című konferenciáján, amely a hazai vállalatok felzárkóztatásának mikéntjére fókuszált. Adócsökkentéssel, béremeléssel, az oktatás javításával, technológiai és digitális fejlesztésekkel és a vállalatmenedzsment vezetési kultúrájának javításával lehet fejleszteni a hazai mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességén, amely nem csak régiós szinten marad el, hanem 3-4-szeres különbséget is mutat a hazai nagyvállalatokhoz képest. Ezért a következő kormányciklusban ezt a területet kell fejleszteni leginkább, hangzott el a Zsigmond Király Egyetem Versenyképesség 2018 című konferenciáján.

A fórumon előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetője, Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank szakértője és Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.  A versenyképesség javításával kapcsolatos főbb megállapításaikat az alábbiakban pontokba szedtük.

1. A sikeres gazdasági felzárkózás feltételei közül a mennyiségi feltételek jelentősen javultak: a munkanélküliség csökkent, az aktivitás nőtt, a beruházások szintje emelkedett, a jegybanki programoknak is köszönhetően a vállalati hitelezés beindult. 

2. A minőségi feltételekben (új technológiák átvétele, az oktatás fejlesztése, és a gazdaságszerkezet diverzifikálása) azonban további javulásra van szükség.

3. Új adócsökkentésekkel szükséges erősíteni a kkv-szektor versenyképességét: ezek alapja a hat évre szóló bérmegállapodás, amely a szociális hozzájárulást mérsékli évi legalább hat százalékos reálbér emelkedés mellett 2022-ig. Ezzel a visegrádi államok adóék-szintje alá kerülhetünk négy éven belül.

4. A hazai költségvetésben van tér újabb adócsökkentésre, és az eddig bevezetett adócsökkentések fenntarthatóak.

5. A bérhányadot növelni kell a gazdaságban, mert a jelenlegi átlagbér-különbözet a nyugat-európai országokhoz képest háromszoros.

6. A termelékenység és a versenyképesség növekedése a bérek emelkedésével jár, amivel megállatható és visszafordítható a kivándorlás. Tavaly már mintegy 25 ezerrel kevesebben vállaltak munkát az EU más országaiban a korábbi évekhez viszonyítva.

7. Az oktatás fejlesztésével a minőségi munkaerő hiányát lehetne kezelni: a probléma lényege, hogy a diákok a tankönyvben leírtakat a gyakorlatban nem tudják alkalmazni. Minél több diákot itthon kellene tartani, ami a hazai oktatás versenyképességének emelésével érhető csak el.

8. Az állam a digitalizáció fejlesztésével, az elektronikus ügyintézés bővítésével, a cégalapítás és a közművek bevezetésének felgyorsításával, valamint az egészségügy és az oktatás minőségének javításával járulhat hozzá a versenyképesség növeléséhez.

9. A bankszektorban a digitalizáció többek között az e-bankolás elterjedését hozza, ami olcsóbbá és gyorsabbá teszi az ügyintézést.

10. Az olcsó munkaerő helyett a magas hozzáadott érték legyen a hazai versenyképesség alapja.