Megosztó gazdaság: az Airbnb prágai tapasztalatai

Elemzések2019. júl. 4.Növekedés.hu

Az ingatlanok bérbeadása (hazánkhoz hasonlóan) nagy siker Prágában is, de éles viták középpontjában áll.

Hogyan lehetséges, hogy az Airbnb értékesebb mint a legtöbb, ha nem az összes szállodalánc, annak ellenére, hogy kevesebb, mint 20 éves múltra tekinthet vissza? Az iparág a nappali szoba padlójára fektetett gumimatraccal indult, olvasható a praguemonitor.com hírportálon.

Néhányan azt mondják: az Airbnb a turisztikai ipar Uber-e. Bármit is gondolunk, az egyértelmű, hogy a világ változik és a dolgok már sohasem maradnak olyanok, mint régen voltak.

Emlékszünk még arra az időszakra, amikor egyedi, nyomtatott brosúrákat kellett tanulmányozni, ha szállodát kerestünk, jegyet pedig csak utazási ügynöknél lehetett vásárolni? Szállást az ügynök ajánlott, aki gyakran erős túlzásokba esett.

Az Airbnb megtalálta a módját, hogyan kovácsoljon tőkét az utazók jobb szolgáltatásokra irányuló, régi vágyából. Egyre többen élményeket keresnek, többet, mint egy puszta pihenést. Az Airbnb felismerte, hogyan segíthet az embereknek ki nem használt lakásaik hasznosításában, egyidejűleg pedig hogyan biztosíthat több élményt a turisták számára.

Napjainkban az összes szállásfoglalás 25 százaléka az Airbnb-n és más, hasonló portálokon keresztül történik, mint amilyen a Booking.com. Csak Prágában az Airbnb több, mint 10 ezer igénybe vehető lakást tart nyilván.

A szálláshely bérbeadás azonban éles vita középpontjában áll. Az otthonaikban élő ingatlantulajdonosok panaszkodnak a zajra, azokra a károkra, amelyeket az idegenek az épületekben okoznak. Az ingatlanbefektetők, akik bérbe adják lakásaikat, azt állítják: joguk van azt tenni, amit akarnak.

Boldogtalan a kormány is, mivel sok befektető elmulasztja a bevétel után esedékes jövedelem- vagy szállásadó befizetését.

Kinek van igaza?  

A helyes válasz: mindkét félnek. A helyi lakosoknak jól kell érezniük magukat otthonaikban, de a befektetőknek is joguk van kiadni lakásaikat.

A valószínűsíthető jövőbeni kilátások a következők:

– Érdemibb párbeszéd a tulajdonosok és a befektetők között

– Magasabb épületüzemeltetési költségek meghatározása az extra költségek fedezése érdekében

– A befektetőknek szóló, szigorúbb szabályok érvényesítése a vendégek magatartásának ellenőrzése tekintetében

– A kormányzati adóellenőrzések fokozása

– A szállásadó növelése és a behajtás erősítése

Felmerül a kérdés: hogyan érinti mindez az átlagembert?

Először is: az Airbnb révén sokkal nagyobb a választék az utazni tervezők számára. Másrészt az ingatlantulajdonosok az Airbnb révén arra kapnak lehetőséget, hogy nagyobb bevételre tegyenek szert a hosszú távú bérbeadáshoz képest. A rövid távú bérbeadás megfelelő menedzselés esetén 50 százalékkal növelheti az ingatlannal elérhető bevételt.