Sci-fi művekkel inspirálnák a jövő tudósait Kínában
ElemzésekA tudományos-fantasztikus művek kutatására még egy külön akadémiát is létre fognak hozni.
Kínának régi álma, hogy a technológiai iparágakban ki tudja harcolni magának az önállóságot. A probléma csak az, hogy a kutatási területek jelenleg nem elég vonzóak. Az országban a gyerekeknek körülbelül a 16 százaléka szeretne tudós lenni. Ezt az arányt mindenképp szeretnék feljebb tornázni. Bai Xi a Kínai Tudományos és Technológiai Szövetség (CAST) egyik vezetője szerint mindehhez jó eszköz lehet a sci-fi művek népszerűsítése. Ennek a műfajnak a felkarolása Kínában viszonylag új ötletnek számít.
A XX. század második felében az ázsiai óriásban a sci-fi írók nehezen tudtak labdába rúgni.
Aki egy kicsit jobban eleresztette a fantáziáját az máris kritikák tömkelegét kapta a nyakába. A tudományos fantasztikum térnyerésének már csak azért is elejét akarták venni, mert úgy érezték, hogy ha a műfaj gyökeret ver, akkor Kína el fog indulni a nyugatosodás útján. A legtöbb irodalmi folyóiratban például a Renmin wenxue-ben egyáltalán nem jelenhetett meg ez a zsáner. A sci-fivel egyetlen nagy példányszámú kínai magazin foglalkozott: a Szecsuan tartomány fővárosából indult Kehuan Shijie.
Aki sci-fi író akart lenni az jóformán vagy itt jelent meg vagy sehol.
Az egyik elismert szerző Chen Qiufan elmondása szerint akkoriban - mivel a kiadók nem igen álltak velük szóba - az írópalánták a szűk számú olvasójuknak postán küldözgették a szerzeményeiket. Az internet megjelenése azonban átírta a játékszabályokat. Az olyan kínai közösségi oldalaknak hála, mint a Baidu Tieba sokkal könnyebbé vált a novellák terjesztése. Az igazi nagy áttörést Cixin Liu hozta el. A Háromtest-probléma című 2007-es könyve, mely magyar fordításban is megjelent, az első olyan nagy nemzetközi sci-fi könyvsiker volt, amely Kínából indult. Időközben a Kommunista Párt teljesen újragondolta a hozzáállását: mivel hisznek benne, hogy segíthet egy fejlett, modern társadalom kiépítésében ma már a tudományos fantasztikumot kifejezetten támogatják.
Ezt a változást jól jelképezi, hogy tavaly megjelent az első nagysikerű kínai sci-fi film is: a Vándorló Föld.
A sztori szerint a tudósok egy csapata rájön, hogy a Nap hamarosan meg fogja semmisíteni a planétánkat, ezért kidolgoznak egy tervet, amelynek segítségével az emberiség elhagyhatja a bolygót. A film forgalma elérte a 700 millió dollárt. Kínában ez volt minden idők harmadik legsikeresebb mozija.
A világ legnépesebb országa láthatóan a sci-fi életben is szeretne nagyhatalom lenni. Tavaly Szecsuan tartomány fővárosában Csengtuban AsiaCon néven már megtartottak egy nagy nemzetközi rendezvényt, amelyre a helyi sci-fi rajongók örömére Európából, Amerikából és a Közel-Keletről is érkeztek írók és filmesek. A következő cél viszont az, hogy a jövőben Kína tartsa a World Science Fiction Society világszervezet összejövetelét vagyis az egyik soron következő Worldcon-t. Ez a név talán nem mond túl sokat a legtöbb embernek. Viszont, akik nyomon követik a sci-fis élet mindennapjait, azoknak ez ahhoz hasonló, mint amikor Kína bejelentette, hogy olimpiát akar tartani.
Mindezeken felül tavaly kiderült, hogy a Szecsuan Egyetem részvételével az országban meg fog alakulni az első Sci-Fi Akadémia is, ahol kifejezetten a tudományos-fantasztikus műveket fogják kutatni.
