Soha nem látott mértékben nőtt a hazai készpénzállomány

Elemzések2019. feb 20.Fellegi Tamás

Hihetetlen mértékben nőtt tavaly a készpénzmennyiség: jóval meghaladta a GDP növekedési ütemét, de még a béremelkedés mértékét is, pedig a terjedő elektronikus fizetési módoknak köszönhetően csökkennie kéne. Mi lehet az ok?

15 százalék

Tavaly év végére immár 6000 milliárd forint fölé emelkedett a teljes készpénzállomány, míg egy évvel korábban 5200 milliárd, két éve pedig 4700 milliárd volt. Ez tavalyelőtt 10,5 százalékos növekmény, tavaly pedig már 15 százaléknál is nagyobb bővülés. A folyamat önmagában semmiképp nem indokolható 5 százalékhoz közelítő GDP növekedés és 12 százalék körüli átlagos bérnövekedés mellett, miközben az elektronikus fizetések volumene is 25 százalékkal növekedett.

A görögöknél érthető

Az Európai Unió államaiban átlagosan a GDP 8 százaléka a készpénzállomány, nálunk ez az arány 15 százalék, ezt csak Görögország, Lettország és Szlovákia haladja meg. Közülük Görögország esete érthető, hisz ott 2015 nyarán korlátozni kellett a banki kifizetéseket, amikor az ország vezetése nem volt hajlandó megegyezni az Európai Unióval az ország további finanszírozásáról, az Európai Központi Bank pedig nem volt hajlandó a továbbiakban fedezetlen pénzt nyújtani a görög bankoknak.

Volna mibe fektetni

Nos, nálunk ilyen ok nem jön szóba, a hazai bankrendszer stabil, a bizalom töretlen, ráadásul a banki kamatok alacsony mivolta miatt amúgy is a sokkal kedvezőbb hozamú lakossági állampapírokban érdemes tartani a megtakarításokat. A fő kérdés az, hogy tulajdonképpen miért nem vesz a lakosság a nála lévő hatalmas mennyiségű készpénzből több állampapírt, amikor nálunk olyan kedvező kamatozással lehet ezt megtenni, mint lényegében a kontinensen sehol máshol?

Ha az uniós átlagra csökkenne

Ha nálunk is 8 százalék lenne a GDP arányos készpénzállomány, akkor a jelenlegi 6000 milliárdnyi készpénzből 2800 milliárdnak kellene eltűnnie. Feltételezzük, hogy nem az egész összeg van a lakosságnál, hanem a vállalkozások is jelentős összegű készpénzt tartanak, és ezzel bonyolítják egymás közti fizetési forgalmuk egy részét, tekintettel a tranzakciós illetékre. Az illeték nagy pénzmozgás esetén igen komoly költséget jelent, nem is véletlen, hogy a költségvetésen belül fontos bevételi forrás lett a maga 200 milliárd forint fölötti éves összegével.

A lakosságnál lévő többlet azonban célszerűen állampapírba vándorolhatna: az 5484 milliárdos év végi lakossági állampapír-állomány, amely tavaly egyébként 754 milliárd forinttal nőtt, így 7500-8000 milliárd forintra növekedhetne. Kérdés, hogy miért nem erre haladnak a folyamatok, miért ilyen magas a készpénzállomány, és különösen miért növekszik ilyen dinamikusan?

Tranzakciós illeték és ingyenkészpénz

Az okok között az egyik, amit már említettünk, a pénzügyi tranzakciós illeték lehet. Ez főleg a vállalkozásoknak jelentős összeg, de magánszemélyek esetében is visszatartó erőt jelenthet, ha viszonylag sokat fizetnek utalással. Idén ugyan a 20 ezer forintnál kisebb összegek esetében megszűnt a tranzakciós illeték, de ez csak részben jelentkezik: a bankok nem minden esetben csökkentették ennyivel a költségeket.

A pénzügyi tranzakciós illeték mellett van még egy dolog, ami együttesen már a készpénz felé terelheti azokat is, akik jövedelmüket kizárólag banki utalással kapják. A készpénzfelvételt ugyancsak sújtja a tranzakciós illeték, de miután havi 150 ezer forintig ingyenes a készpénzfelvétel, szinte kínálkozik, ezt az összeget felvegyék, biztos, ami biztos alapon. Ha ez az illetékmentesség megszűnne, az utalásokat ugyanakkor nem terhelné az adó, feltehetően több százezer ember eltekintene az összeg felvételétől. Miután évi 1,8 millió forintról van szó, félmillió ember esetében 900 milliárd lenne a fel nem vett összeg, de nem zárjuk ki, hogy akár egymillió ember is átállna az utalásra és kártyás vásárlásra, így már 1800 milliárddal csökkenne a kiáramlás.

Szürkegazdaság

Végül, ami még egy igen döntő motívum lehet: a szürkegazdaság virágzása, amelynek alapja a készpénz. Sok vállalkozás csak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot fizeti ki előírásszerűen, esetleg ennél egy kicsit többet is a látszat kedvéért, az e fölötti jövedelmet készpénzben, adózatlanul adja a munkavállalónak. Beszéltünk olyan kis üzletben dolgozó kereskedelmi eladóval, aki eleve készpénzben kapja az alapfizetést, a jövedelem másik részét pedig az eladás utáni jutalék tette ki, ugyancsak készpénzben.

Hogy a szürkegazdaság mekkora lehet, az roppant nehezen megbecsülhető, de nem tartjuk kizártnak, hogy tavaly a munkaerőhiány miatt egyes szakmákban jóval az átlag fölött nőtt a bér, és ezt a megnövekedett összeget a kisebb, vagy teljesen hazai tulajdonban lévő vállalkozások egy része készpénzben, adózatlanul fizette. Ez részben magyarázatot adhatna a készpénzállomány tavalyi növekedési ütemére, ha viszont így van, akkor az állam tekintélyes adótól esik el ezáltal. Öröm az ürömben, hogy ebben az esetben a nettó átlagbér is lényegesen magasabb lehet, mint a KSH által kimutatott szint.

Kártyaelfogadó terminálok, azonnali utalás

A kormány és a jegybank egyaránt szeretné, ha a készpénzállomány növekedési üteme csökkenne, ennek érdekében több lépés is történik. Az egyik legfontosabb, hogy az állam támogatja a bankkártya-terminálok telepítését, így remélhetőleg két éven belül már alig lesz üzlet, ahol csak készpénzzel lehetne fizetni, így aki nem akar készpénzt használni, már nem lesz rákényszerítve ilyen okból.

Júliusban életbe lép az azonnal utalási rendszer: ez nagyobb összegű tranzakcióknál, mint például ingatlan adásvétele, kiküszöböli a felek kockázatát, a fizetés ugyanúgy azonnal, vagy igen hamar megtörténik, mintha készpénz cserélne gazdást (sőt, sokkal gyorsabban, mivel nagyösszegű készpénz leszámolása és ellenőrzése meglehetősen időigényes). Ugyanez igaz lesz minden olyan kisebb fizetésnél is, ahol a bizalom szempontjából fontos az azonnali teljesülés.

Egyéb intézkedések

A tranzakciós illeték 20 ezer forint alatti ügyleteknél való törlése akkor lehet hatással, ha a banki díjak és ténylegesen minimálisra csökkennek. Lényeges eredményt hozhat, ha a bérfizető helyek minél nagyobb hányadánál sikerül elérni, hogy ne készpénzben fizessenek, a szürkegazdaság visszaszorítását az online pénztárgépek és az online számlázási rendszer kiterjesztése mellett még a munkát terhelő adók további csökkentése, és a minimálbér jelentősebb emelése érhetné el, utóbbi azonban egyelőre nem várható a közeljövőben, hisz megszületett a megállapodás, hogy az emelés mértéke a következő évben is 8 százalék lesz.