Sok kihívás mellett dupla felzárkózást hozott az évtized

Elemzések2019. dec. 30.Fellegi Tamás

A most végződő évtized egy súlyos gazdasági válság után kezdődött, és ugyan a legkülönfélébb gazdasági és geopolitikai kihívások jelentkeztek, a világ egészében mégis egészében példátlan fellendülésen ment keresztül. Különösen érvényes ez néhány ázsiai és afrikai gyorsan fejlődő országra, valamint az Európai Unió keleti felére, azaz térségünkre.

Válságban fogant

Az előző évtized végét beárnyékolta a múlt század 30-as évei óta legsúlyosabb gazdasági válság, amely ráadásul nem csak úgy véletlenül vagy a kapitalizmus ciklikussága miatt alakult ki, hanem egy óriási kvázi pilótajátékból, amelyet alapvetően amerikai bankok játszottak. Szabályozási hiányosságok miatt az irreálisan magasra hajtott ingatlanárak mellett sok bank szinte bárkinek adott ingatlanhitelt, ezek persze az ingatlanpiaci buborék kipukkadásakor nemfizetők lettek, csakhogy ezeket értékpapírosítva, a kockázatokat elfedve továbbadták másoknak.

Az eredmény a világ pénzügyi rendszerének összeomlása, és bár az államok példátlan gyorsasággal mentették meg azt, a bizalom lassan állt helyre, mély recesszió indult világszerte. A kilábalás megkezdődött 2010-ben, de komoly utóhatások maradtak: például egyes országok eladósodtak az eurózónában a válságkezelés során, így meg kellett mentenie őket a zóna egészének. A jegybankok ugyanakkor példátlan pénzszórással kezdték gyorsabb növekedésre bírni a fejlett gazdaságokat, aztán azok hozzászoktak ehhez a kábítószerhez, és azóta is tart a függés.

Felzárkózás

Ázsiában és Afrika egyes részein ugyanakkor erős fellendülés indult, igaz, sok helyen rendkívül alacsony bázisról. Kínában ez már évtizedek óta zajlott, de most csatlakozott India, Indonézia, Vietnám, és még jó pár ország, aminek az lett az eredménye, hogy az emberiség több mint fele a 6 százalékosnál nagyobb gazdasági növekedés áldásait élvezhette. Ez gyakorlatilag egy világméretű felzárkózási folyamatnak tekinthető, amely kifejezetten egészséges és igazságos, még ha a fejlett országokban nehéz is elfogadni, hogy most nem náluk lesz még nagyobb a jólét, hanem az emberiség szegényebb milliárdjai is esélyt kapnak.

Ugyanez a folyamat Európán belül is felgyorsult azt követően, hogy 2011-ben a hét évvel korábban az Európai Unióhoz csatlakozott országok számára is megnyílt a szabad munkavállalás, 2014-ben pedig a Románia és Bulgária és része lett ennek. A munkabérek különbsége óriási volt Nyugat-Európa és a korábbi keleti blokk országai között, ami nagyfokú munkaerő-elvándorláshoz vezetett, ez viszont kikényszerítette térségünkben az indokolatlanul alacsony bérszínvonal rendkívül gyors emelkedését. A szoros gazdasági integráció és a térségünkben lassan mindenhol megvalósuló fegyelmezett gazdaságpolitika meghozta a gyors gazdasági növekedést is: az évtized során felgyorsult a kontinensen belüli felzárkózás.

Dél-Európa

A jólétben a gazdasági teljesítőképességhez képest meglehetősen előre szaladt Olaszország és Spanyolország közben érthető módon nem tudott növekedni, Görögország pedig a korábbi féktelen túlköltekezés után gazdaságilag összeomlott, és az egész uniót és az eurózónát komoly kihívás elé állította. Végül sikerült a 2015-ben tetőző válságon túljutni: a görögök belátták, hogy nem tartja el őket az eurózóna, végrehajtották a fájdalmas egyensúlyteremtést, és most már olyan stabil lett az ország, hogy 10 éves kötvényei alig több mint egy százalékos hozammal forognak, a gazdaság újra növekszik, bár az látszik, hogy keleti tömb volt országai sorban megelőzik Görögországot gazdasági fejlettségben és bérszintben egyaránt.

Ukrán válság

Az évtized közepén hirtelen két válsággóc is kialakult, ami végül a geopolitikai erőviszonyok változásához is elvezetett. Egyrészt a Szovjetunió rendezetlen felbomlásának következményei ütöttek vissza: az ismét nagyhatalommá váló ország nem nyugodott belőle tartósan az oroszok által lakott területek elvesztésébe, és amikor Ukrajnában győzött a nyugatbarát forradalom 2014-ben, gyorsan magukhoz csatolták az Ukrajnának 60 évvel korábban, még a Szovjetunión belül átadott Krím-félszigetet. Egyúttal Ukrajna keleti részének oroszajkú területein is fellángolt a szeparatizmus, amely véres háborúba torkollott. Végül létrejött a tűzszünet, de megoldás máig sincs. A nyugati világ, miután katonai opciók nem jöhettek szóba, Oroszország elleni szankciókkal akarta befolyásolni a helyzetet: ez azonban semmilyen eredményt nem hozott, viszont gazdaságilag mindenkinek ártalmas lett.

Iszlám Állam

A másik, sokkal veszélyesebb esemény Szíria és Irak területén történt: a világ minden részéről összesereglett bűnözők által létrehozott és fenntartott terrorállam jött létre, komoly fegyverzetet zsákmányolva a két, több vallási és népcsoportból álló, és ezért nehezen összetartható ország széteső hadseregeitől. Megoldás először nem látszott, de aztán az Egyesült Államok még fennálló szuperhatalmi pozícióját felhasználva megkezdte a harcot az Iszlám Állam ellen ezúttal úgy, hogy ne saját katonáit áldozza fel, csak kiképezze, felfegyverezze és irányítsa az újraalakított iraki hadsereget és szíriai kurdok által létrehozott erőket, és persze légierejével támogassa őket.

Meglepő módon ugyanezt tette az ezáltal ismét katonai nagyhatalommá váló Oroszország: Szíriában a forradalom által elűzni kívánt Aszad elnök rendszerét támogatta meg, és az amerikai minta szerint képzett ki, szerelt fel, vezetett és légierővel támogatott egy erős hadsereget. Végül a két nagyhatalom segítségével ezek az erők összeroppantották a terrorállamot: bujkáló vezetőjét pedig idén kapták el.

Brexit és Trump

Eközben két váratlan esemény történt, ezúttal a két legnépesebb angol nyelvű országában és egyben addigi mintademokráciákban. Az egyik a britek megszavaztatása az EU-tagságról, mely kis többséggel, de kilépést támogatók győzelmével zárult. Miután nem egyszerűen kivitelezhető, korábban át nem gondolt lépésről van szó, óriási bizonytalanságot hozott Európára, de kisebb mértékben az egész világra, amely csak most kezd el enyhülni.

A másik, hogy Amerikában az eddigiektől stílusában és intézkedéseiben eltérő elnök került hatalomra Donald Trump személyében. Több intézkedése meghökkenést váltott ki, mint az Iránnal kötött hathatalmi megállapodásból vagy a párizsi klímaegyezmányből való kilépés, de legnagyobb bizonytalanságot a világgazdásra a Kínával szemben indított kereskedelmi háború váltotta ki, amely ugyancsak most, az évtized végén kezd múlni, miután végül a megegyezés irányába mozdultak a felek. Egyúttal Kína szerepe is megnőtt a világpolitikában, gazdasági súlyának megfelelően.

Minden jó, ha jó a vége

Minden összevetve úgy tűnik, hogy a világ egész jól bírta a legkülönfélébb sokkokat és egész jó évtizedet tudhat maga mögött gazdasági tekintetben. Igaz, hogy a legfejlettebb országok és az eurózóna jegybankjai válságüzemmódban maradtak monetáris politikájukban, de az említett kettős felzárkózás gőzerővel zajlik a világban.

Videók ajánlása vagy bármi