Sokáig marad az euró kamata, hogy hat ez az itthoni kamatcsökkenésre?
ElemzésekEgy egész évig is eltart az EKB alapkamatának tetőzése, ami a forintkamatokra is kihat. Ezzel együtt van tere a hazai kamatcsökkentésnek.
Az Európai Központi Bank (EKB) nemrég ejtette meg utolsó kamatemelését, melynek során 4 százalékra nőtt az eurózóna alapkamata. Ez igazán nem mondható magasnak, ugyanakkor az EKB nem akarja gyorsan csökkenteni, kétségkívül ilyen szinten ez nem is sürgős.
A Bloomberg felmérése szerint erre először jövő szeptemberben kerülhet sor, míg korábban márciusra számítottak.
A szakemberek úgy gondolják, hogy 2025-re 3,25 százalékra csökkenhet a szint, amit indokol, hogy a várakozások szerint jövőre 2,7 százalék lesz az eurózóna inflációja, 2025-ben pedig 2,1 százalék. Ez indokolja, hogy fennmaradjon a reálkamat, segítve az infláció fenntartható visszatérést a jegybanki cél 2 százalékos értékére.
A hazai kamatszint szempontjából döntő az eurózóna kamatszintje, ugyanakkoor az EKB 4 százalékos alapkamata mellett meglehetősen nagy tér van még a jelenleg 13 százalékos alapkamat csökkentésére.
A reálkamatra a forint esetében is szükség lesz, ezért vélhetően úgy fog alakulni az alapkamat, hogy meghaladja az aktuális inflációs értéket, viszont ha 2025-ben már közelíti az infláció a jegybanki 3 százalékos célt, már szerepe lehet az euró kamatának is.
A tapasztalatok szerint ugyanis a forint alapkamatának meg kell haladnia az euróét, hisz egy ilyen kis valuta stabilitásához erre tartósan szükség lehet. Ezek alapján a pár éve látott extrém alacsony forintkamatokhoz való visszatérés kizártnak tekinthető, a várható inflációs adatok és az említett eurókamatpálya alakulása mellett 2025-ben nagyjából 5 százalékig csökkenhet az MNB alapkamata.
