Bankvezérek: Lekötetlenül áll 7500 milliárd forint a bankokban

Az utóbbi időkben évente következtek be olyan események, amikre korábban nagyon ritkán lehetett eddig számítani, - háború, járvány, világválság – kérdéses, hogy túl jutottunk-e a viharokon – szögezte le a közgazdász vándorgyűlésen, a bankvezérek kerekasztalánál tartott előadásában Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Mint mondta, az inflációs nyomás és az emelkedő kamatok globális szinten komoly teszt elé állítják a pénzügyi rendszert: 50 éve nem volt ilyen magas inflációs hullám, és a kamatok közel 20 éve nem voltak ilyen magas szinten.

A közeljövő fontos kérdése, hogy a közelmúlt eseményei további rendszerszintű kockázatok előhírnökei voltak, vagy a szigorúbb kamatkörnyezet okozta izolált események.

Az európai bankrendszer tőkeellátottsága sokkal erősebb, mint 2008-ban, ami igazolja, hogy a bankfelügyelet példásan teljesített.

Az európai bankok közel kétszer akkora tőkemegfeleléssel bírnak, mint a pénzügyi válság idején – tette hozzá Virág Barnabás.

A bővülő kamatjövedelem jelentősen növelte az Unió bankjainak jövedelmezőségét, amit egyre több ország terhel meg különadóval.

Eddig több országban vezettek be bankokra vonatkozó pluszadókat, vagy a profit korlátozását, így például Magyarországon, Spanyolországban, Litvániában, Olaszországban és Lettországban.

Az EU bankrendszerét leginkább az ingatlanpiac és a jövedelmezőség felől fenyegetik kockázatok – mondta a jegybank alelnöke.

Kiemelte, hogy a becsült lakáspiaci túlértékeltség az EU tagállamaiban idén az első negyedévben Szlovákiában volt a legmagasabb, 40 százalék, Ausztriában 25 százalék, Magyarországon pedig 11 százalék, és az árak elkezdtek lefelé mozdulni.Kiemelte: a hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége továbbra is erős, a megugró kamateredmény több extra kiadásra is fedezetet nyújtott.

A hitelintézeti szektor az első félévben 675 milliárd forint adózott eredményt ért el az egyedi, nem konszolidált adatok szerint. Ez a legmagasabb féléves eredmény az ezredforduló óta eltelt időben.

A bankrendszer nettó kamatjövedelmének zöme, mintegy 80 százaléka az MNB-től jön.

Hozzátette: a betétállomány csökkenésének hatását ellensúlyozza a jegybanki kamatfizetés likviditási hatása.

Január óta több mint 800 milliárd forint betét hagyta el a bankokat, a lakossági lekötött betétek átárazása jelentősen elmarad a rövid bankközi hozamok emelkedésétől – tette hozzá Virág Barnabás.

Mint mondta, a bankrendszer hitelezési képessége magas, hitelezési hajlandósága az egyensúlyi szint körül van, de a kereslet alacsony a bizonytalan gazdasági környezet miatt.

A vállalati hitelállomány növekedési ütemének lassulása általános jelenség az EU-ban, a bizonytalanság miatt erősen visszaesett a kereslet a hitelek iránt.

Magyarországon a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt volt élénk a kereslet az elmúlt időszakban.

Az új háztartási hitelkihelyezések összege a felére csökkent az első félévben.

A nemfizető hitelekkel kapcsolatban kiemelte: a stabil munkaerőpiac miatt a hitelkockázatok egyelőre nem változtak, nincs törés a hitelportfolióban, és a nemteljesítő hitelek állományában.

Hangsúlyozta: a monetáris politika új szakaszba lép, amikor majd összezár a két kamatszint, az alapkamat és az egynapos kamat.

Az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges – fűzte hozzá.

A bankvezérek kerekasztalának résztvevői Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke, az Erste Bank vezérigazgatója, Simák Pál (CIB Bank), Wolf László (OTP Bank), Egerszegi Ádám (MBH Bank), Hegedüs Éva (GRÁNIT) egyetértettek abban, hogy a nemzetközi szinten elérhették a kamatok a csúcspontot.

A hitelkihelyezés mindenhol csökken, jövőre talán normalizálódik a helyzet, de a lakáspiac visszaesését megérzik a bankok.

Jelasity Radován példaként hozta, hogy tegnap az egyik legnagyobb német építőipari vállalat 40 ezer lakás építését állította le, mert nincs kereslet.

Most már 20 országban van különadó a bankokra vonatkozólag: Olaszországban is bevezetnek új banki különadó, erről jelenleg zajlanak az egyeztetések, míg Szlovéniában az árvízkárosultak megsegítésére fordítják a pluszadót.

A bankvezetők kiemelték a pénzügyi edukáció fontosságát, mert még mindig 7500 milliárd forint van lekötetlenül a bankoknál, ami ilyen magas infláció mellett veszteséget okoz az ügyfeleknek.

Az alsó kilenc decilisnek nem csökken a megtakarítása, a többieknek viszont igen – szögezte le Simák Pál. A betétállomány csökkenésének egyik alapvető oka a reálbérek csökkenése.

A betétállomány azért is csökken, mert a betétekből valamilyen befektetésbe teszik át a pénzüket az ügyfelek a bankon belül – mondta el Radován Jelasity.

A zöld hitelezéssel kapcsolatban megoszlottak a vélemények a bankvezérek között, a jegybank korábbi Zöld Hitelét jónak tartották, és hasonló, új programokra igényt látnak.

A vállalati hitelezéssel kapcsolatban elhangzott: főleg a forgóeszközökre vesznek fel hiteleket a cégek, a beruházási célú hitelezés erős visszaesést mutat. Wolf László kiemelte, hogy az államilag támogatott vállalati hiteleket szeretik az ügyfelek, és ezekre a hitelekre most nagyobb lenne a szükség és a kereslet is.

Összességében a kisebb vállalatoknál esett vissza nagyobb mértékben a hitelezés, míg a nagyvállalatoknak folyósított hitelezési csökkenés kisebb mértékű volt.