Sosem voltak ennyire optimisták a cégek, de a multik húzzák fel az átlagot
ElemzésekSoha nem mért magasságba került az üzleti bizalom a magyarországi vállalatok körében, ám ez zömében a külföldi tulajdonban lévő, exportáló és nagyméretű ipari cégeknek köszönhető, ezek várakozásai ugyanis a legkedvezőbbek – derül ki a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) legfrissebb felméréséből.
Kifejezetten bizakodó az üzleti hangulat a magyarországi vállalatok körében, és sokat csökkent a bizonytalansági mutató is, de a GVI konjunktúrajelentése egyértelműen mutatja a hazai gazdaság duális jellegét. A jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy
a jó adat jelentős részben a külföldi tulajdonban lévő, exportáló, 50 főnél többet foglalkoztató iparvállalatoknak köszönhető, feltehetően azoknak, amelyek Németországba exportálnak.A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kutatóintézetének vállalati felmérése Magyarországon a legnagyobb, a legtöbb cégre kiterjed, amely most 3.274 cég vezetőjének válaszain alapult. A konjunktúramutató az októberi +49 pontról +53 pontra nőtt: ez az érték az adatfelvétel kezdete, 1998 óta a legmagasabb. A bizonytalansági mutató értéke három ponttal csökkent, így 39 ponton áll. A felmérés négy szempontból vizsgálta a magyarországi vállalatokat:
- a várható üzleti helyzet a következő hat hónapban,
- a megrendelések várható alakulása a következő hat hónapban,
- a gépberuházások volumenének alakulása a következő hat hónapban, és
- az építési beruházások volumenének alakulása a következő hat hónapban
A konjunktúramutató értéke az ipari (+61 pont) vállalkozások esetében a legmagasabb, az építőipari cégek esetében 55 ponton, a kereskedelmiek körében 50 ponton, míg az egyéb gazdasági szolgáltatások esetében csupán 43 ponton áll.Jelentős elmozdulás az előző félévhez képest az építőiparban tevékenykedő vállalkozások esetében következett be, ahol 9 ponttal nőtt a mutató értéke októberhez képest. A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében.
A GDP változása a válság kezdetéhez képest (2008 I. negyedév=100%) A másik fontos megfigyelés, hogy miközben
Magyarországon a GDP csupán 11 százalékkal magasabb szinten áll a válság előtti helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 36%, Szlovákiában 24% és Romániában 22%.Ezen időszak alatt a lengyel, a német, a szlovák, a cseh és a román GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarnál. A magyar gazdaság a válságból csak lassan tudott kilábalni: a német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet, míg ez a magyar gazdaságnak csak 2014 harmadik negyedévében sikerült. Biztató jel, hogy
a magyar és a német gazdaság növekedési üteme közötti különbség 2016 első negyedéve óta csökkenő tendenciát mutat, és az olló a legfrissebb adatok alapján 2017 negyedik negyedévére bezárult.
GDP-változás aránya 2008-hoz képest (%)