Tovább robog a magyar gazdaság

Elemzések2019. aug 14.Harsányi Péter

A második negyedévben is folytatódott a hazai GDP dinamikus bővülése, azonban a német lassulás egyre nagyobb veszélyt jelent számunkra. A megemelkedett nemzetközi kockázatok tükrében pedig fokozatosan felértékelődik Magyarország alacsonyabb külső sérülékenysége. Ősztől elkezdődnek az egyeztetések a második gazdaságvédelmi akcióterv lépéseiről - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

Jól sikerült a második negyedév is

Magyarország bruttó hazai terméke 2019 második negyedévében az előzetes adatok szerint 4,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Varga Mihály, pénzügyminiszter. A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

2019 második negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.

Számításaik szerint a kormányzati intézkedések mintegy 1,6 százalékkal járultak hozzá a növekedéshez - tette hozzá a miniszter. Enélkül nagyjából 3,5 százalékkal nőtt volna a GDP. Az intézkedések között megemlítette a versenyképesség javító intézkedéseket, a családtámogatásokat, az állami beruházásokat, a hatéves bérmegállapodást, és a lakhatási támogatásokat. A növekedést támogatta a továbbra is kedvező lakossági fogyasztás, az új exportkapacitások kiépülése, és az uniós források hatékonyabb felhasználása. 

Az év második felében kezdenek majd dolgozni a második gazdaságvédelmi akcióterven, de mint kiemelte, az első elkészítéséhez is háromnegyedév kellett, komoly minisztériumok közötti egyeztetés szükséges mielőtt az intézkedéseket meghirdetik, bevezetik. 

Túl a csúcson

Az idei év egészében 4,3 százalékos GDP növekedés várható Magyarországon - emelte ki a miniszter, de az MNB aktuális prognózisai alapján is ekkora növekedés várható. Ezt támogatja a dinamikusan bővülő lakossági fogyasztás, a beruházások és a beáramló működő tőke magas szintje, és az alacsony munkanélküliség.

A nettó export hozzájárulása idén enyhén negatív lehet, mely az exportkapacitások kiépülésével a jövő évtől ismét átfordul a pozitív tartományba.

A külső konjunktúra lassulásával párhuzamosan azonban a hazai GDP növekedés is fokozatosan elkezdhet mérséklődni, így jó eséllyel az első negyedévben láthattuk már a csúcsot, amikor is 5,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

A német ipar 2018 elejétől kezdett el lassulni, mely jellemzően 6-8 negyedéves csúszással gyűrűzik át a hazai iparra és gazdaságra, tehát az idei második félévtől már jobban éreztetheti a hatását a külső lassulás.

Hazai oldalról pedig többek között a magasabb bázisnak, a munkaerőhiánynak, az építőipari boom természetszerű kifutásának, az EU források csökkenő effektív felhasználásának köszönhetően mérséklődhet a növekedés dinamikája.

Előretekintve 2020-ban év 2021-ben 3,3 százalék körüli lehet a GDP növekedés mértéke a jegybank előrejelzései alapján, vagyis az elkövetkezendő években végig fenntartható a 2 százalékos növekedési többlet az eurózónával szemben.

Lassul Németország, jöhet a fiskális élénkítés

A kereskedelmi háború, a megnövekedett üzleti bizonytalanság és a kínai gazdaság lassulásának következtében a várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékkal zsugorodott a német GDP a második negyedévben (negyedéves alapon).

A kereskedelmi háború következményei leginkább a feldolgozóipart érintik, ami pedig a német gazdaság gerince. Ráadásul a botladozó ipari teljesítmény idővel újabb és újabb leépítési hullámba torkollhat, ami viszont már átterjedhet a szolgáltatói szektorra is, előidézve ezáltal egy még szélesebb bázisú lassulást.

Nagyon sok emellett a lefelé ható kockázat: a rendezetlen Brexit veszélye, az olasz és a spanyol belpolitikai bizonytalanság, az elhúzódó kereskedelmi háború, a német autóipar amerikai védővámokkal való esetleges büntetése, valamint a geopolitikai kockázatok egyaránt újabb és újabb sokkot okozhatnak az eurózóna és Németország növekedésre is alig képes gazdaságainak.

A gyenge kilátásokat az is jól tükrözi, hogy a német autóipari és vegyipari óriások, a Daimler és a BASF együttesen rontották a profit várakozásaikat az idei évre vonatkozóan.

Ezen folyamatok hatására pedig jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy vagy az Európai Központi Bank lazítson ismét a monetáris politikán szeptemberben a friss prognózisok birtokában, vagy a német kormány jelentsen be egy méretesebb, akár 50 milliárd eurót kitevő több éves gazdaságélénkítő programot.

2019 első negyedévének végén a német GDP arányos államadósság 61 százalékon állt, amely az év végére a többletes költségvetésnek köszönhetően akár 60 százalék alá is eshet, így ennek nyomán tér nyílna a fiskális élénkítés előtt. Összehasonlításképpen az eurózóna tagországainak együttes GDP arányos államadóssága 85,9 százalék, míg Olaszország esetében 134 százalék ez az érték.

A német Bundesbank az idei évre csupán 0,6 százalékos növekedést prognosztizált, ami 2013 óta a legalacsonyabb érték. Ez szintén a beavatkozás szükségességét mutatja.

Felértékelődik az alacsony sérülékenység

A jelenlegi kockázatokkal teli nemzetközi környezetben az az ország kerül kedvező helyzetbe, amelyik védettebb a sokkhatásokkal szemben, azaz amelyiknek kisebb a külső sérülékenysége.

Magyarország ilyen szempontból nagyon előnyös pozícióban van, ugyanis

az elmúlt évek dinamikus gazdasági növekedése kiegyensúlyozott módon valósult meg: végig többletes volt a folyó fizetési mérleg egyenlege, illetve kontroll alatt volt a költségvetési deficit.

Utóbbi hatására 2021 végére 60 százalék közelébe csökkenhet a GDP arányos államadósság, aminek ráadásul a szerkezete is folyamatosan javul.  A lakossági állampapírok elterjedésével egyre nagyobb lesz a belföldi hosszabb lejáratú forintadósság aránya, míg a devizaadósság 2023-ra lényegében lenullázódhat.

Jelentős előrelépés a külső sérülékenység csökkentése terén, hogy az ország nettó külső adóssága – azaz a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása – 2021-re eltűnhet, sőt Magyarország akár nettó hitelezővé is válhat.