Szakszervezetek: Olyan nincs, hogy nem szeretnénk minimálbér-emelést

Elemzések2020. szept 29.Kis Judit

Hosszú, nehéz, elhúzódó minimálbér-emelési tárgyalásra számítunk – ebben egyetért minden megszólalónk. Három országos szakszervezeti tömörülés – a Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok - elnökeit kérdeztük arról, mekkora minimálbér-emelést tartanak reálisnak a jelenlegi, a koronavírus által igencsak bizonytalanná vált gazdasági környezetben, amelyben ugyanakkor a dolgozók jövedelme is csökkent.

Magyarországon 2020-ban bruttó 161.000 forint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére, a garantált bérminimum pedig bruttó 210.600 forint.

Utóbbit szakmunkás minimálbérnek is nevezik, mivel ez a legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére. Arról, hogy Magyarországon hány munkavállalót érintett a minimálbéremelés, egy pénzügyminisztériumi háttéranyagra hivatkozva a Portfolio írt tavaly.

E szerint 2018-ban összesen 879 ezer munkavállaló bérét kellett növelni a vállalati szférában azért, mert emelkedtek a legkisebb bérek. Szakértők szerint az állami szektorban további 230-250 ezer főt érinthet a legkisebb bérek emelése – írta a Portfolio.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a 879 ezres szám nem azt jelenti, hogy ennyien vannak minimálbéren, hanem a minimálbéresek mellett azokat az alacsonyabb keresetű dolgozókat is magában foglalja, akiknek a bére kicsivel a törvényi minimálbér felett van, de az emelés miatt az ő bérüket is növelni kell, hogy ne essenek az új, megemelt legkisebb bérek alá.

Mi is az a minimálbér?

A minimálbér nemcsak azért fontos, mert több mint egymillió magyarországi munkavállalót érint, hanem azért is, mert számos adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi. A minimálbérről és szakmunkás minimálbérről szóló rendelet minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed, így a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra is. A minimálbérről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tárgyal, majd köt megállapodást a kormány, valamint az országos munkaadói érdekképviseletek és a szakszervezeti szövetségek.

Az, hogy az idén mikor kezdődnek ezek a tárgyalások még kérdéses: a szakszervezeti szövetségek októberi kezdésben bíznak, de elhúzódó tárgyalásokra számítanak a mostani, rendkívüli helyzet miatt.

Liga Szakszervezetek

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a növekedés.hu-nak elmondta: a tervek szerint októberben kezdik meg az egyeztetéseket a VKF-en az országos minimálbérről és a garantált bérminimumról, ez azonban még csak egy előzetes tárgyalási szakasz. A Liga elnöke hosszú, elhúzódó egyeztetésekre számít a koronavírus miatti gazdasági helyzet miatt, és ez nemcsak a minimálbér-tárgyalásokra, hanem az ágazati és helyi szintű bértárgyalásokra is.

Várják a minisztériumtól azokat a minden évben szükséges, ágazati bontású, részletes adatokat, amely megalapozhatja a bértárgyalások megkezdését.

Mészáros Melinda: a magasabb bérek alapozzák meg a vásárlóerőt

Hangsúlyozta: a Liga, szakszervezeti konföderációként gyakorlatilag minden ágazatban és alágazatban rendelkezik képviselettel a vízügyi szektortól a villamosenergiaiparon át egészen a mezőgazdaságig, az élelmiszer- és feldolgozóiparig, illetve a közúti közlekedésben, és a közszféra minden területén.

A munkahelyeken tapasztalatuk szerint vegyes a kép: a nagyobb létszámú, feldolgozóipari vállalkozásoknál a következő hetekben helyzetfelméréssel elindulnak a bértárgyalások, megismerik a munkáltató 2021-re vonatkozó gazdasági terveit, megrendelésállományát, a bérekre vonatkozó terveit. A mikro- és kisvállalkozások között számos olyan mezőgazdasági cégről tudnak, amelyeknek már az elmúlt években is komoly nehézséget okozott a minimálbér kigazdálkodása.

Ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy azt a felzárkózási folyamatot, amit 2016-tól elindítottunk, nem lehet megtörni azzal, hogy most nem emeljük a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot

hangsúlyozta Mészáros Melinda. Hozzátette, hogy

a gazdasági nehézségek ellenére a környező országokban is várhatók további emelések.

Arra a felvetésre, hogy a munkaadók gyakran érvelnek azzal, hogy a túl nagy emelés a munkahelyek megőrzését veszélyezteti, és sok cég már a koronavírus miatt is elbocsátásra kényszerült, Mészáros Melinda elmondta: nem mindenhol voltak leépítések, számos területen megőrizték a teljes munkavállalói létszámot, és már teljes kapacitással zajlik a termelés.

Ott, ahol ismerjük a következő évre vonatkozó megrendelésállományt is, ott a környező országok béreinek összehasonlítását nem hagyhatjuk figyelmen kívül

emelte ki.

Nemcsak a munkavállalók, hanem a piac oldaláról is igényként jelenik meg, hogy beinduljon a nagyobb mértékű fogyasztás, amely éppen a járványhelyzet miatt akadozik, vagy csökken

indokolta Mészáros Melinda, hogy miért fontos a vásárlóerő, a kereslet, amelyet a magasabb munkavállalói bérek alapozhatnak meg.

Bár a kormány rendszerint a munkaadói és munkavállalói oldal megegyezésére bízza az emelés kitárgyalását, Mészáros Melinda szerint ugyanakkor a mostani kritikus gazdasági helyzetben a kormány az eddigieknél is lényegesen nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon az egyeztetések lefolytatásában, hiszen gazdasági szereplőként, a költségvetés gazdájaként, és munkáltatóként is jelen van.

A Liga elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy számos területen az országosan kihirdetett minimálbérnél vagy szakmunkás bérminimumnál magasabb induló béreket alkalmaznak a munkáltatók; ezeket – vagy például a különböző iskolai végzettséghez kötött pályakezdő béreket is - jellemzően kollektív szerződésekben rögzítették az érdekképviseletekkel való megegyezések alapján. Mint mondta, van példa olyan feldolgozóipari vállalkozásra is, ahol évek óta a mindenkori országos minimálbér másfélszerese az induló legalacsonyabb bér összege.

Mészáros Melinda hosszú egyeztetésekre számít, de reméli, hogy 2021-re nem húzódnak át a tárgyalások, az érdemi egyeztetéseket pedig novemberben meg tudják kezdeni.

 

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Október végén-november elején kezdődhetnek a tárgyalások

erre számít a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Kordás László a növekedés.hu-nak elmondta: ez csúszhat, és attól függ, hogy mikor állnak majd rendelkezésre olyan adatok, amelyekből ki lehet indulni a következő évre vonatkozóan.

A szakszervezeti oldal számára a munkahelymegőrzés az elsődleges, így olyan megállapodást kell kötni, amely ezt a célt nem veszélyezteti.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a háztartások, családok jövedelme csökkent 2020-ban a koronavírus-járvány következtében: részmunkaidőt vezettek be sok cégnél, kiesettbónuszok, teljesítményprémiumok és túlórapénzek nagy része.

Emiatt a második szempont, hogy maradjon meg a jövedelem reálértéke

hangsúlyozta.

Kordás László: első helyen a munkahelyek megőrzése

Kordás László kifejtette, hogy 2021-re - a jelenlegi prognózis szerint - 4,5-5 százalékos gazdasági növekedéssel és 3-4 százalék közötti inflációval lehet számolni.

„Békeidőben”, normál esetben az országos bértárgyalásokon e kettő, vagyis a várt gazdasági növekedés és az infláció összege adja ki az indulópozíciót, ugyanakkor a pandémiás helyzet és a gazdasági problémák miatt bizonytalan a makrokörnyezet.

Ő is arra számít, hogy tolódhatnak a bértárgyalások. Emlékeztetett arra, hogy volt már példa december legvégi megállapodásra is.

A vállalati megállapodások még később, 2021 első negyedévére csúszhatnak át, mivel a cégek többsége kivárja és fontos orientációnak tekinti az országos minimálbér-tárgyalásokat követően aláírt emelést.

Ő is megemlítette, hogy vannak ugyan olyan cégek, ahol már korábban elkezdhetik a helyi bértárgyalásokat, de ezek végén sokszor feltételekhez kötött, többlépcsős béremelésben állapodnak meg a felek. Így például egy első féléves béremelést követően a majdani helyzet, teljesítmény vagy a megrendelések függvényében valósul meg a második féléves emelés – fejtette ki.

Bizonyos cégeknél már folynak tájékozódó beszélgetések a vállalatok vezetésével, amelyről az üzemi tanácsokat is tájékoztatják, így a szakszervezetek is kapnak információt.

A MaSzSz elnöke is úgy látja: a munkavállalói és a munkaadói oldalról is van igény egy aktívabb kormányzati részvételre a bértárgyalásokon, és vannak javaslataik az augusztus 31-el megszűnt bértámogatások megtartására, továbbgondolására; ez is befolyásolja majd az országos béralkut.

Kordás László kiemelte:

ha valamikor nagy szükség van arra, hogy a három fél egyformán, egyenlő súllyal vegyen részt a tárgyalásokban, akkor az pont most van

mert sok múlik majd azon, hogy hogyan alakul a kormány támogatáspolitikája, milyen eszközökkel próbálja majd orvosolni a gazdasági helyzet negatív következményeit.

Fontos, hogy az állam az adó- és járulékrendszeren keresztül milyen jövedelmet tud otthagyni nemcsak a munkavállalónál, hanem akár a munkaadónál

fűzte hozzá.

Munkástanácsok

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azt mondta, a résztvevők előzetes megállapodása szerint október végén kezdődhetnek el a minimálbér-tárgyalások. Úgy vélte, az utóbbi évek minimálbér-emelései kisimították a korábban meglévő, nagy jövedelmi különbségeket; 2018-ra a nettó minimálbér elérte az akkor számított létminimum összegét. Az infláció ugyanakkor közelít a 4 százalékhoz, ez „elvitte” a tavalyi, 8 százalékos emelés felét. Ő is kitért arra, hogy jelenleg számos bizonytalanság van, a turizmust és a szállodaipart, illetve a kapcsolódó ágazatokat különösen súlyosan érintette a válság.

Abnormális helyzet van, de a szakszervezetek nem mondhatják azt, hogy köszönjük szépen, most nem kérünk béremelést a helyzetre tekintettel, hanem minimális cél a létminimum és az infláció követése, a reálértékét mindenképpen meg kell, hogy őrizze a minimálbér, ez a kiindulási pont

hangsúlyozta Palkovics Imre.

Palkovics Imre: a minimum a reálérték megőrzése

A kormány szerepével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy 2016-ban nemcsak a szakszervezetek nyomására emelték meg jelentősen a minimálbért, hanem a kormány is aktív szerepet vállalt és a munkáltatókat is nyomás alá helyezte a szociális hozzájárulási adó-csökkentése terén, ami ösztönzőleg hatott az emelési szándékra.

Ha a szociális partnerek nem  tudnának megállapodni, akkor a kormánynak is van felelőssége a társadalom irányába

tette hozzá. A jelenlegi helyzetben, amikor az állami költségvetésből komoly összeget fordítanak a bértámogatásra, munkahelyteremtésre, a gazdaság egyensúlyának visszaállítására,

hogy további ilyen kedvezményeket lehet-e kicsikarni a kormánytól, ebben nem vagyok biztos

fogalmazott. Palkovics Imre szerint ugyanakkor a cégek sincsenek könnyű helyzetben, nehéz tárgyalások lesznek.

Az előzetes közlések szerint a munkáltatók nem szeretnének bért emelni, a szakszervezetek álláspontja azonban az, hogy az előző éves „dübörgő gazdaságának” köszönhetően számos ágazatban magas profitot realizáltak a cégek; ebből vissza kellene most forgatni a jövő érdekében - hangsúlyozta.

Palkovics Imre szakszervezeti oldalról lát kompromisszumkészséget, és az eddigi évek tapasztalata alapján bízik abban, hogy sikerül megállapodni 2020 végéig, mert mindhárom félnek ez az érdeke.