Szemben a közhiedelemmel: itthon nő az erdők mérete

Elemzések2019. aug 26.D.J.

Idén Magyarországon 6000 hektár új erdő lesz telepítve.

Átlagosan minden percben 27 focipályányi erdő tűnik el a Föld színéről. A fairtásban Oroszország viszi a pálmát: náluk főleg az ázsiai területeken évente mintegy 20 ezer négyzetkilométernyi erdőt írtanak ki. Több mint kétszer annyit, mint Brazíliában, ahol sejthetően most is azért lángol az esőerdő, mert a kormányzat egyre nagyobb területeket szeretne bevonni a mezőgazdálkodásba. 

Az Amazonas-medencében a helyzet az utóbbi napokban kritikussá vált. A füst már az űrből is láthatóvá vált. São Paulo pedig hiába van 3000 kilométerre a dzsungeltől, a lángoló őserdő miatt sötétbe borult a város. Az állatok üvöltésétől hangosak azok a területek, ahol a tűz lesújtott.

A NASA Earth Observatory által 2019. augusztus 24-én közreadott térkép a brazíliai erdőtüzekről. Az éjszakai felvételen a tüzet a narancssárga színek jelzik, a városok fehérek, az erdős területek feketék, a trópusi szavannák szürke színűek. (MTI)

A brazil elnök Jair Bolsonaro szerint az őserdők védelme azonban csak lassítja a gazdaságot. Nemzetközi nyomásra volt szükség ahhoz, hogy komolyan elkezdjen foglalkozni az üggyel. Csak a napokban rendelte el, hogy a hadsereg segítsen megfékezni a tűzvészt.

Az erdőgazdálkodás terén Európa viszont szembe megy az árral. Az öreg kontinenst ugyanis egyre nagyobb arányban fedi be a rengeteg.

Tipikusnak mondható Írország esete: amikor 1921-ben kivívták a függetlenségüket a területüknek csak az egy százalékán lehetett erdőt találni. Korábban évszázadokig fokozódott a kivágások intenzitása. A fák nagy részét a hajóépítkezések és az ipar hasznosította. Alig száz év alatt viszont ezen a téren gyökeres változások álltak be. Olyannyira, hogy ma már az ország 11 százalékát fedi vadon.

Ha pedig tartják magukat a tervekhez akkor 2046-ban ez az arány a 18 százalékot is el fogja érni.

Európa minden egyes esztendővel egyre zöldebb lesz. Mindössze 10 év alatt annyi új erdő települt a kontinensen, ami egész Svájcot is le tudná fedni.

Ez a trend több okra vezethető vissza. Egyrészt a régiónkban a környezetvédelem az utóbbi évtizedekben kiemelt, fontos üggyé vált. Az erdők nem csak gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont, de a fák megkötik az üvegházhatású gázokat. Emellett főleg a hegyes vidékeken védik a talajt és a vizet. Ráadásul némi hasznot is tudnak termelni a tulajdonosoknak: például csak itthon több milliárd forint folyik be a külföldiek vadásztatásából.

Persze az erdők növekedése az országokban uralkodó jóléttel is összefügg. Mivel Európa államai már nincsenek olyan mértékben rászorulva a mezőgazdaságra mint hajdanán, könnyebben megtehetik, hogy nagyobb teret adnak a természetnek.

A helyzet azért így sem tökéletes. A régi, öreg erdők túlnyomó része az elmúlt évszázadok során eltűnt a kontinensről. A telepítések során pedig errefelé volt, hogy tájidegen fajok vertek gyökeret. Két éve amikor erdőtűzek pusztítottak Portugáliában valószínűleg az Ausztráliában őshonos és különösen gyúlékony eukaliptusz volt a felelős az óriási pusztításért. Ezt a fafajtát eredetileg azért hozták be Európába, hogy a segítségükkel felszámolják a mocsaras területeket.

Hogy a korábbi irtások miatt kevesebb fafaj van az erdőkben az azért is problémás, mert így a különféle betegségek és kártevők nagyobb pusztítást tudnak végezni a vadonban.

Smaragdfaültettvény a Somogy megyei Nagyberényen: Annyi vízre van szüksége, mint bármely más fának, ám három év alatt éri el azt a méretet, amit más fák csak közel húsz év alatt. (MTI/Varga György)

Ami a hazai helyzetet illeti: bár az állami területeken folyik némi fakitermelés, így is a rendszerváltás óta mintegy 200 ezer hektár új erdő lett telepítve az országban. Az ültetésekre főleg magánterületeken került sor. A cél jelenleg az, hogy az erdő borította területek arányát a mostani 21-ről 27 százalékra emeljék (100 éve ez a mutató 11 százalékon állt).

Emiatt a vonatkozó szabályozások is megváltoztak. Az Agrárminisztérium megkönnyítette az erdészeti szaporítóanyagok kereskedelmét és termelését.

Európában egyébként Finnország számít a legzöldebbnek: ott az ország 74 százalékát borítja erdő.