Takarékbank: Magyarország növekedhet idén a leggyorsabban az EU-ban

Elemzések2019. júl 4.Harsányi Péter

  • 2020-ban már Lengyelország, Szlovákia és Bulgária is dinamikusabban növekedhet az aktuális elemzői konszenzus alapján
  • Tavaly és idén is 3,5 százalék körüli termelékenység növekedés figyelhető meg hazánkban a Takarékbank elemzői szerint
  • A családtámogatási intézkedések már idén is hozzájárulhatnak fogyasztás bővüléséhez, miközben a bérek közel 8-10 százalékkal emelkedhetnek az elkövetkezendő években
  • Az infláció őszre 3 százalék közelébe mérséklődhet, így éves átlagban 3,4 százalékos áremelkedés várható
  • A euró/forint árfolyam akár 310 forint alá is eshet két éven belül

Romló külső környezet ellenére javuló hazai kilátások

4,4 százalékról 4,7 százalékra emelte a Takarékbank elemzési osztálya a magyar GDP idei várható bővülési ütemét, valamint 3,6 százalékról 3,7 százalékra a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésüket. A fogyasztás erőteljes bővülése továbbra is segíti a növekedést, amihez kismértékben már idén is hozzájárulhatnak az új családtámogatási intézkedések. A beruházási dinamika az előző évihez hasonló mértékű lehet.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború egyértelműen érezteti hatását, a strukturális problémákkal küzdő kínai, európai, illetve az amerikai gazdaságokban.

A Takarékbank elemzői úgy becsülik, hogy globális gazdaság lassulása nélkül akár 0,3-0,4 százalékponttal gyorsabb is lehetett volna a hazai növekedés.

Erős maradhat a növekedés üteme

5,3%-kal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 5,2% volt, amire a rendszerváltás óta, de valószínűleg hosszú évtizedek óta nem volt példa. A növekedés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, az ipar és a 48%-kal dübörgő építőipar.

A növekedés.hu kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője elmondta, hogy tavaly és idén is hozzávetőlegesen 3,5 százalékos termelékenység növekedés figyelhető meg.

Tavaly ugyanis 4,9 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ezzel szemben a munkaerőállomány csupán 1,2 százalékkal bővült. Idén is hasonló mértékű lehet a dolgozók számának a bővülése, miközben 4,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. A különbség a versenyképesség javulásának a következménye, ami egyébként látható a kiskereskedelemben, az építőiparban, az iparban, és a vendéglátásban is. A munkaerőhiány miatt egyre több vállalat javítja a hatékonyságát, a tőkeintenzitását, új típusú gépeket szerez be, ami egyaránt javítja a termelékenységet.

Az erős fogyasztási tendenciák mellett a beruházások is kedvezően alakulhatnak a magas bázis és a kapacitáskorlátok ellenére.

A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja vezetni, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az iroda, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely szolgáltatási területeken.

Tavaly az uniós forrásbeáramlással közel megegyező, 4,3 milliárd eurónyi működőtőke-beruházásról született döntés, amelyek szintén a következő években valósulnak meg. Idén már eddig a tavalyi évi bejelentések majdnem háromnegyedét, 1020 milliárd forintot értek el a beruházási döntések.

A régióban idén Magyarország növekedhet a leggyorsabban, azonban 2020-ban már Lengyelország, Szlovákia és Bulgária is dinamikusabban növekedhet az aktuális elemzői konszenzus alapján.

Forrás: Takarékbank

Kockázatok

A növekedésre mindazonáltal kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség növelésével lehet ellensúlyozni, ami további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat. A növekedésre a külső környezet meredek romlása jelent további kockázatot, azonban az exportkapacitások számottevő növekedése ezt részben ellensúlyozhatja.

Bérek és infláció

A Takarékbank elemzői szerint idén 10,3%-kal nőhetnek a bérek a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek 8%-os, a garantált bérminimum 8%-os növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt.

Ez a várt 3,4%-os infláció mellett 6,6%-ot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 52%-kal nőhetnek a nettó reálbérek.

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben akár 20% körüli bérmegállapodások – is tükröznek. Az idei év közepétől például az egészségügyi szakdolgozók bére három év alatt 72%-kal emelkedhet.

Előretekintve pedig, 2020-ban és 2021-ben 8 százalék körüli béremelkedés várható.

Régiós összevetésben tavaly Magyarország az élmezőnyben járt a béremelkedés tekintetében.

Forrás: Takarékbank

Az infláció az őszre 3% közelébe mérséklődhet, így éves átlagban 3,4%-os infláció várható. Kiemelkedően nőhetnek ugyanakkor a piaci szolgáltatások árai. Ezzel párhuzamosan a maginflációs mutató 4 százalék közelében tartózkodhat idén. A nemzetközi jegybankok lazuló monetáris politikája, és az alacsonyabb importált infláció miatt azonban a Magyar Nemzeti Bank csupán kismértékben szigoríthat a pénzpolitikán.

Erősödhet a forint

Az euró/forint árfolyam esetében 2019, 2020 és 2021 végére 315,2, 310,3, valamint 306,0 forintos árfolyamot prognosztizálnak.

A forint erejét az erősebb fundamentumok, a nemzetközi jegybankok lazuló pénzpolitikája, az alacsonyabb sérülékenység és a növekvő külkereskedelmi mérleg egyaránt fűti.

Tovább javul az egyensúlyi helyzetünk

2021-re eltűnhet a nettó külső adósságunk, ismét 1 százalék felé kerülhet a folyó fizetési mérleg többletünk, miközben végig 4 százalék közelében alakulhat a külső finanszírozási képességünk. Az alacsony költségvetési hiánynak köszönhetően akár 60 százalék alá is eshet az Eximbankkal kiigazított GDP arányos államadósság.

Az uniós kifizetések teljesülést követő elszámolása miatt a következő években 1,5 százalékos GDP arányos eredményszemléletű deficit mellett is akár

igen jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, ami lehetővé teheti az adósság nominális csökkentését is, ami még meredekebb GDP arányos államadósság csökkenést okozhat. Ennek tükrében pedig tartósan alacsony maradhat a hozamkörnyezet Magyarországon.