Tartott az MNB – megérkezett az indoklás

Elemzések2021. jan. 26.HP

A gyors gazdasági kilábaláshoz kulcsfontosságúak a jegybanki programok, úgymint az NHP Hajrá, a Növekedési Kötvényprogram és az állampapírvásárlások. Az inflációs mutatók fokozatosan visszatérnek a 3 százalékos szinthez, így tartósan velünk maradhatnak a támogató intézkedések. Az MNB a kötvénypiaci likviditás biztosítása érdekében 2020 májusa óta több mint 1100 milliárd forint értékben vásárolt állampapírt. A Monetáris Tanács továbbra is biztonságos távolságban tartja a rövid oldali hozamokat a nullaközeli tartománytól – derül ki a jegybanki közleményből.

Az MNB közleményében rámutatott, a globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul leginkább a koronavírus-járvány fejleményei alakítják.

A második hullám az ipari termelésre egyelőre kevésbé hat negatívan, a szolgáltatások azonban továbbra is jelentősen kitettek a járványügyi intézkedések hatásainak.

Az elmúlt időszakban folytatódott az ipar kilábalása, az ipari termelés éves összevetésben 1,6 százalékkal bővült novemberben, míg az építőipari termelés volumene 5,0 százalékkal növekedett. Az építőipari termelés június óta trendszerűen emelkedik.

Az elmúlt év végén az Európai Unió több tagállamában az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése volt tapasztalható. Ugyanakkor az egyre szigorúbb járványügyi korlátozások bevezetése és fenntartása a gazdasági kilábalás elhúzódását okozza, így a világgazdaság helyreállításának üteme körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.

Munkaerőpiac

Az MNB rávilágított, a koronavírus-járvány kihívásaira a vállalati szektor a kormányzati támogatásoknak és a hitelpiacot élénkítő lépéseknek köszönhetően főként a részmunkaidőben foglalkoztatottak arányának növelésével reagált.

A munkanélküliségi ráta 2020 novemberében a megelőző hónaphoz viszonyítva csökkent és nemzetközi összehasonlításban is alacsony szinten, 4,1 százalékon alakult.

GDP

A koronavírus-járvány második hulláma miatt a világgazdaság helyreállása a korábban vártnál hosszabb ideig tart. A korlátozó intézkedések mellett a hazai gazdasági aktivitás 2020 negyedik negyedévében ismét csökkent, így az MNB várakozásai szerint a GDP összességében 6,0–6,5 százalékkal zsugorodhatott 2020-ban.

A gazdasági élet normalizálódása a koronavírus elleni vakcina széles körű elterjedésével párhuzamosan, 2021 második negyedévétől indulhat meg. A hazai GDP 2021-ben várhatóan 3,5–6,0, 2022-ben 5,0–5,5 százalékkal növekszik.

Infláció

2020 decemberében az infláció 2,7, a maginfláció 4,0, míg az adószűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az inflációs mutatók nem változtak érdemben. A maginfláció enyhe emelkedésének hátterében az alkohol és dohánytermékek magasabb árdinamikája állt.

A tavalyi év egészében a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal emelkedtek.

Előretekintve, a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji növekedése és bázishatások következtében a fogyasztóiár-index a tavaszi hónapokban várhatóan átmenetileg 4 százalék körül alakul – olvasható a jegybanki közleményben.

Ezzel szemben a mérsékelt külső inflációs környezet mellett a gyenge belső kereslet is az árnövekedés lassulásának irányába hat.

Összességében az infláció 2021-ben a 3,5–3,6 százalékos tartományban, míg 2022-től újra a jegybanki cél körül alakul az MNB várakozásai alapján.

Legfontosabb kockázat

A Monetáris Tanács megítélése szerint változatlanul a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödése (vagyis lényegében a forint gyengülése) jelenti a legnagyobb kockázatot az inflációs kilátások szempontjából. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan globális piaci környezet az inflációs kockázatok emelkedését okozza.

Régiós jegybankok

Az Európai Központi Bank (EKB) januári kamatdöntő ülésén fenntartotta a laza monetáris kondíciókat. Régiónkban a cseh és a lengyel jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon, míg a román jegybank csökkentette az irányadó rátát. Az elhúzódó gazdasági kilábalás következtében a laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan  tartósan fennmaradnak.

Jegybankmérleg

A jegybankmérleg a 2020 előtti években GDP arányosan szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére. Az MNB 2020-ban a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra, amivel a gazdasági növekedés helyreállását is támogatja. Az MNB mérlege a jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű.

Az MNB a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni. Életben maradhatnak tehát a célzott jegybanki programok.

Az állampapír-vásárlási program sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához. 2020 májusa óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1100 milliárd forinttal nőtt.

A közlemény alapján az MNB készen áll arra, hogy az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is kiterjessze, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán.

A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét a szükséges ideig rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat.

A jegybank továbbra is kiemelt fontosságúnak tekinti a hosszabb futamidők súlyának növelését az államadósság lejárati szerkezetében.

NHP Hajrá

Az NHP Hajrá iránt a tavaly áprilisi indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik a vállalkozások oldaláról.

A konstrukció keretében 2020. december végéig mintegy 21500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vette igénybe a kedvező finanszírozási lehetőséget, közel 1500 milliárd forint összegben.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá kulcsfontosságú a gyors gazdasági kilábalás szempontjából.

Növekedési Kötvényprogram

A program kezdete óta eddig összesen 46 vállalat 53 kötvénysorozatának kibocsátására került sor, mely során a vállalatok közel 900 milliárd forint értékű forrást vontak be.

Az élénk érdeklődésre tekintettel a Monetáris Tanács a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 750 milliárd forintról 1150 milliárd forint emelte. A program segíti a vállalatikötvény-piac likviditásának növelését.

Kamatdöntés

Az MNB a konszenzusnak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon. A Monetáris Tanács szerint a kialakított rövid oldali monetáris kondíciók fenntartható módon támogatják az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását.

A jegybank közleményében leszögezi, a jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól.

Az MNB a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. Amennyiben az inflációs kilátások megváltozása indokolttá teszi, az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

Ide mehet amit csak akarsz