Térképen mutatjuk, hol nyílnak hadiüzemek Magyarországon

Magasabb sebességre kapcsolt a hadiipar

Annak ellenére, hogy történelmi okokból a magyar hadiipar fejlődése többször is megbicsaklott, Magyarországon alapvetően van hagyománya a fegyvergyártásnak. Nem csupán a II. világháború alatt gyártott eszközökre kell ez alatt gondolni. A közelmúltban, a szocializmus évtizedei alatt is számos fegyvert, sőt harcjárművet gyártottak itthon. A rendszerváltást követően azonban a Honvédség leépítésével párhuzamosan a magyar hadiipar is összezsugorodott és a 2010-es évek elejére szinte teljesen megszűnt itthon a fegyvergyártáshoz szükséges know-how. A szakképzett munkaerő, a mérnökök elvándoroltak, nyugdíjba mentek, más munkát kerestek, az üzemek bezártak, a fejlesztések gyakran csak a meglévő szovjet haditechnikai eszközök életben tartására szolgáltak.

A Haderőfejlesztési Program elindulása után azonban gyökeres fordulat állt be a magyar hadiiparban. A magyar kormány már 2010-től kezdve elkezdte támogatni a hazai hadiipari fejlesztéseket. Ilyen projekt volt többek közt a Gamma Zrt. Komondor névre hallgató MRAP járművének fejlesztése, amelyből néhány darab el is készült, de végül nem ez a modell állt nagy mennyiségben a Honvédségnél hadrendbe.

A Zrínyi 2026 program meghirdetése után sokkal magasabb sebességbe kapcsolt a hadiipar fejlesztése is.

Vegyesvállalatokban gondolkoznak

Továbbra is hazai fejlesztésekben gondolkodott a kormányzat, de egy egészen újszerű elv mentén vágtak bele a hadiipar feltámasztásába. Felismerték azt a helyzetet, hogy egy-egy harcjármű, vagy fegyverrendszer kifejlesztése a nulláról évtizedekbe telik, ráadásul a világpiacon egy teljesen ismeretlen új brandet felfuttatni nagyon nehéz és nem biztos, hogy sikerrel jár. Ehelyett a honvédségi beszerzéseket összekötötték nagy nemzetközi, elsősorban német fegyvergyártók gyárlétesítéseivel.

Fontos azonban kiemelni, hogy nem egyszerű összeszerelő üzemek létrehozása volt a cél, így komplett gyártási tevékenységet hoztak az országba, valamint hosszútávú kutatás, fejlesztési projekteket is elindítottak, amelyek keretében már nem csak gyártani de fegyvert fejleszteni is fognak itthon. Ezekhez az üzemekhez, a magyar állam úgynevezett vegyesvállalatokat hozott létre, amelyekben kisebbségi tulajdonos a magyar állam és többségi tulajdonos az adott nemzetközi fegyvergyártó vállalat, így a fegyvergyártásból Magyarországnak közvetlenül is származik majd bevétele, nem csupán az adókon keresztül. Ebben a rendszerben pedig mostanra több üzem is létesült Magyarországon.

A Rheinmetall a legfőbb partner

Az újonnan létrejött üzemek túlnyomó többsége a német Rheinmetallhoz köthető. Nem titok, hogy mind a Honvédség beszerzéseiben, mind a magyar fegyvergyártásban hazánk elsődleges partnere a Rheinmetall. A német cég és Magyarország kapcsolata mostanra rendkívül össze fonódott, valószínűleg egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy a Rheinmetall mostanra kicsit magyar céggé is vált, amellett, hogy német. Az újonnan létrejött 6 hadiüzemből 4 részben, vagy egészben a Rheinmetallhoz köthető. Ezek a hadiüzemek a Rheinmetall Hungary Zrt. égisze alatt működnek, amely vegyesvállalatban 51 százalékos tulajdonrésszel bír a német Rheinmetall anyavállalat és 49 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik benne a magyar állam.

A Rheinmetall Hungary Zrt-hez köthető üzemek a következők:

• Zalaegerszerg – Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem

Talán a legismertebb hazai hadiipari beruházás a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem. A Lynx a német Rheinmetall fejlesztése. Ma az egyik legmodernebb modellnek számít a saját kategóriájában. A Lynxeket a Magyar Honvédség is rendszeresíti, összesen legalább 218 darabot. A Honvédség a BMP-1-esek leszerelése óta nem rendelkezik valódi gyalogsági harcjárművel, azok szerepét jelenleg a BTR-80A típusú járművek töltik be, így a beszerzés hiánypótló. A Honvédség számára szánt járművek nagyrészét, 172 darabot Zalaegerszegen fognak legyártani, a többi jármű még Németországból érkezik. A szállítások még idén ősszel várhatóan megindulnak. A zalaegerszegi üzem gyakorlatilag már idén tavasszal elkészült. Azóta a Rheinmetall telepítette a gyártáshoz szükséges gépsorokat, és megindult a tesztüzem. Jövőre, 2023-ban már a sorozatgyártás is beindulhat, évi 45 darabos kapacitással. A Honvédség igényeinek a kiszolgálását követően az üzem a nemzetközi piacra is fog gyártani. A Lynx iránt sok ország érdeklődik, köztük az Egyesült Államok és Ausztrália. Zalaegerszegen emellett kutatás – fejlesztés projektek is megindultak és várhatóan másik, már legalább részben itthon fejlesztett járművek gyártására is sor kerülhet majd a zalai megyeszékhelyen, többek között autonóm katonai járművek gyártására.

Zalaegerszegen a ZalaZone nevű modern tesztpálya is szolgálja majd a harcjármű fejlesztést.

• Kaposvár – Gidrán 4X4 MRAP-kat gyártó üzem

Kaposváron a magyar a tűzoltó fecskendőkről is ismert BM Heros-nak már volt egy telephelye. A Rheinmetall Hungary Zrt. új harcjárműveket gyártó üzeme gyakorlatilag a BM Heros már meglévő kapacitásait is kihasználva, illetve azt kibővítve kezdi meg hamarosan a működését. A kaposvári hadiüzemben a Rheinmetall Hungary egy török partner, a Nurol Makina licensze alapján fog egy rendkívül fejlett, valódi harctéren is kipróbált MRAP-t – páncélozott járművet, a Gidrán 4X4-et (török nevén Ejder Yalcin) gyártani. Az első üzemcsarnokot már átadták. Eleinte a Gidránok még Törökországból érkeznek és Kaposváron csak a rádiótechnikai és elektronikai eszközökkel, valamint a fegyverzettel szerelik fel a járműveket. Később már az összeszerelés is Kaposváron fog történni, majd a teljes gyártás és a jármű további fejlesztése is a somogyi megyeszékhelyen zajlik majd. A Gidránból a honvédség már most fejlesztett egy tüzérségi felderítő járművet, illetve a Rheinmetallal közösen fejlesztés alatt áll egy 120 mm-es aknavetővel ellátott kivitel is, a későbbiekben ezeken túl más változatok is kifejlesztésre kerülnek. A sorozatgyártás beindulását követően évi 100 jármű körüli lesz az üzem kapacitása. Ezzel először a Honvédség több száz darabos megrendelését elégítik ki, de exportra is szánják a Gidránt. A Gidrán mellett a Rheinmetall Hungary-nál fejlesztés alatt áll egy 8X8-as hajtásképletű harcjármű is, ami a BTR-80-asokat küldi majd nyugdíjba az évtized második felében. Ezt a járművet is Kaposváron tervezik gyártani.

Kaposváron a jövőben egy török-magyar együttműködés keretében katonai drónok gyártása is elkezdődhet.

• Várpalota – Lőszergyár – Aknavető gyár

Várpalotán két hadiipari üzem is létesülni fog, ám még mindkettő nagyon kezdeti fázisban van. Az egyik üzem a Rheinmetall Hungary Zrt-hez köthető. Ez egy hadilőszereket gyártó üzem lesz, ami szinte az összes hazai harcjárműhöz, harckocsihoz gyárt majd lőszert, így kiszolgálja a hazai igényeket, valamint mivel a magyar igények már teljesen NATO kompatibilisek, így exportra is tud majd termelni. Előreláthatólag gyártani fognak 30 mm-es lőszert a Lynx harcjárművek számára, 120 mm-es lőszert a Leopard 2-es harckocsik számára, valamint 155 mm-es lőszert a Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegek számára.

A Rheinmetall mellett a magyar tulajdonba került Hirtenberger Defence Systems is üzemet fog létesíteni Várpalotán. A Hirtenberger eredetileg egy osztrák aknavető gyár, amit megvásárolt, egy a magyar állam által erre a célra létrehozott vállalat. A nemzetközileg is elismert aknavetőgyár eredeti gyártási központja Ausztriában, Wien-Neustadt-ban található. Az osztrák üzem is megmarad a jövőben, de a gyártást és a kutatás – fejlesztést itthon is beindítják, így hazánkban kiépül egy aknavető gyártó kapacitás is. A fejlesztések során valószínű, hogy a Rheinmetall aknavető üzletágával is együttműködnek majd.

• Nyírtelek – radargyártó üzem

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Nyírtelken már van előzménye a radargyártásnak. Itt zajlott a hazai légvédelmi rendszerek és az öreg szovjet radarrendszerek karbantartása, modernizálása, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. telephelyén. Most a Rheinmetall Hungary Zrt. a HM Arzenál telephelyén létesít egy radargyártással foglalkozó üzemet, ahol a Carphatia Sat Zrt.-vel együttműködve, a Rheinmetall Canada és az izraeli IAI ELTA nevű vállalat ELM-2084 radarjait fogják a jövőben gyártani – karbantartani. Ezen felül nem kizárt, hogy más fejlesztések is fognak Nyírtelken történni. Az ELM-2084 radarok, a méltán híres izraeli Vaskupola rendszernek is a részét képezik, így már éles helyzetben is számtalanszor bizonyítottak és a világ legjobbjai közé tartoznak. Az ELM-2084-es radarból a Honvédség 11 darabot rendszeresít ezzel váltva a kiszolgált szovjet eszközöket.

A fentieken túl még két új hadiüzem létesült az országban, ám ezek nem a Rheinmetall érdekeltségébe tartoznak.

A légiipar is megjelent hazánkban

• Gyula – helikopter alkatrész gyártás

A gyulai üzem kissé eltér az előzőktől. Nem egy konkrét a Honvédség által beszerzett eszköz gyártására hozták létre, csupán egy – egy komponens legyártására, bár kétségtelenül kötődik a honvédségi helikopter beszerzéshez. A Magyar Honvédség a helikopter flotta modernizálására az Airbus H145-M könnyű többcélú katonai helikoptert és az Airbus H225-M közepes többcélú katonai helikoptert választotta. Mindkettő rendkívül fejlett modell, a maga kategóriájában csúcstechnikát képviselnek, ám a H225-M-eket Franciaországban gyártják le hazánk számára, ezek gyártása most is folyik; a H145-M-eket pedig Németországban gyártották le, ebből már mind a 20 darabot le is szállította az Airbus a magyar légierő számára. Gyulán tehát nem ezek a modellek készülnek, hanem olyan alkatrészek, amelyeket ezekben a modellekben és más modellekben is használnak. Mindemellett csúcstechnológiát képviselő üzem került Gyulára, mivel nagy precíziót igénylő mechanikai komponenseket gyártanak majd, amiket a forgószárnyasok dinamikus egységeiben és sárkányszerkezetében fognak használni. Az üzemet már átadták, a termelés megindult. A későbbiekben pedig van rá esély, hogy bővül a Gyulán gyártott komponensek köre. A gyár tulajdonosa az Airbus Helicopters Hungary Kft. nevű vegyesvállalat, amelyben 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik a páneurópai anyacég az Airbus Helicopters és 49 százalék tulajdonnal bír benne a magyar állam. 

Magyar katona kezébe magyar fegyvert

• Kiskunfélegyháza – kézifegyvergyártás

Kiskunfélegyházán a magyar HM Arzenál Zrt. égisze alatt hoztak létre egy hadiüzemet kézilőfegyverek gyártása céljából. A gyár már elkészült, sőt a sorozatgyártás is elindult. Az üzemben egyrészt cseh licensz alapján gyártanak gépkarabélyokat (CZ-Bren 2), géppisztolyokat (CZ-Scorpion EVO 3), és maroklőfegyvereket azaz pisztolyokat (CZ-P9). A fentebb felsorolt fegyverekkel szerelik fel a Magyar Honvédséget és a többi magyar fegyveres testületet is. Emellett itt is megjelenik a német szál, ugyanis a bajor Unique Alpine AG-TPG-3 A4 típusú mesterlövészfegyvert és AR-10, illetve AR-15 típusú gépkarabélyokat is gyártják Kiskunfélegyházán. A közeljövőben a belga FN Herstal egyes modelljei is készülhetnek majd a HM Arzenál üzemében. A belga cég géppuskáit a Honvédség is alkalmazza. A külföldi licensz alapján gyártott fegyverek mellett egy magyar kézilőfegyver-család fejlesztése is megindult. Itt már konkrét tesztpéldányok legyártása, tesztelése is megtörtént/elindult. Ezek a fegyverek a magyar Gestamen Zrt. fejlesztései. A jövőben a magyar fejlesztésű fegyverek párhuzamosan lehetnek használatban a cseh licensz alapján gyártott kézilőfegyverekkel. Érdemes kiemelni, hogy a hazai fegyverfejlesztéshez szükséges szakemberek képzése is megindult itthon. Ehhez Kecskeméten a Neumann János Egyetemen hoztak létre fegyvertervező mérnöki képzést.

A Kiskunfélegyházi gyár egyébként komoly űrt töltött be. A FÉG fegyvergyár megszűnése óta nem gyártottak itthon kézilőfegyvereket a HM Arzenál üzemének a létrehozásáig.

Számos hadiipari cég működik az országban

A fentebb felsorolt új hadiüzemeken túl számos kisebb - nagyobb magyar cég is foglalkozik haditechnikai eszközök gyártásával, fejlesztésével. Az általuk gyártott termékek szintén hozzájárulnak a haderőfejlesztéshez és gyakran a nemzetközi piacokon is sikeresek, jó példa erre a Continest Technologies Zrt., amelynek legújabb modellje egy mobil katonai lőkonténer. Ezeknek a vállalatoknak a felsorolása azonban egy újabb cikket igényelne, így ebben az írásban csak az új nagyberuházásokra tértünk ki.