Több mint 12 milliárd forintos profit az Erste Banknál
ElemzésekAz idei első kilenc hónapban 12 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el az Erste Bank. Az első féléves tartalékképzést nem követte jelentős újabb, ám a pandémiás válság hatása érezhető maradt. A működési bevételek kisebb mértékben bővültek, a moratórium miatt elszámolt veszteség a költség/bevétel arányt rontotta számottevően. A hitelportfólió minősége a moratóriumnak köszönhetően érdemben nem változott, a lakossági ügyfélvagyon pedig szeptember végén 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Meglátszik az Erste Bank idei első kilenc havi számain a koronavírus-járvány hatása. Január és szeptember között a pénzintézet működési bevételei – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – a korábbi folyamatos bővüléssel szemben stagnáltak.
Ezen belül a nettó kamatbevételek 8 százalékkal, a díj- és jutalékbevételek pedig 2,8 százalékkal emelkedtek, a kereskedési és konverziós bevétel azonban 12,7 százalékkal csökkent.
A pénzintézet működési eredménye 5,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól főleg a beruházások és az amortizáció növekedése miatt. A költség/bevétel arány az időszak végére 50,2 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 47,3 százalékról. A romlást jelentős részben a koronavírus miatt elszámolt veszteség okozta – mondta el Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet első kilenc havi eredményeit bemutató online sajtótájékoztatóján.
Az NPL-ráta lényegében nem változott, 2,6 százalék volt szeptember végén, a bank arra számít, hogy jövőre, a moratórium kifutásával emelkedhet a nem teljesítő hitelek aránya. A prudens banki gyakorlatnak megfelelően az Erste is megképezte a járvány várható negatív hatásainak kezeléséhez szükséges tartalékot.
A pénzügyi eszközök értékvesztése 20,6 milliárd forinttal rontotta a teljesítményt. Ennek megfelelően az Erste adózás utáni eredménye 29,8 milliárd forinttal maradt el a tavalyitól: a bank 12 milliárd forintos eredménnyel zárta az első kilenc hónapot.
Az ügyfélhitelek állománya szeptember végén 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami részben a moratórium következménye is. Az új hitelek kihelyezése lassult, összességében 17 százalékkal maradt alul az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest – tette hozzá Jelasity Radován.
A lakossági területen az első kilenc hónapban az új kihelyezések értéke több mint 3 százalékkal haladta meg a tavalyit, ezen belül az első negyedév még 83 százalékos bővülést mutatott éves összevetésben, míg a második negyedévben a növekedés üteme 30 százalékra lassult, a harmadik negyedév viszont 37 százalékos visszaesést hozott – ismertette Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.
A jelzáloghiteleknél az újonnan folyósított hitelek értéke a kilenc havi adatok alapján 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kihelyezés tavalyinál gyorsabb bővülése egy, a tavalyinál 23 százalékkal erősebb első három hónap, egy 4 százalékos lassulást jelentő második negyedév, illetve egy 18 százalékos bővülést hozó harmadik negyedév eredménye. A jelzáloghitelek állománya szeptember végén 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az első kilenc havi elszámolás szerint a fogyasztási típusú kölcsönöknél a kihelyezés 2 százalékkal nőtt, az állomány pedig 51 százalékkal bővült egy év alatt. Az egyes negyedévek teljesítménye között azonban ebben az esetben is óriási a különbség.
Míg január és március között az új fogyasztási hitelek kihelyezése 135 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második negyedévben a bővülés sebessége 79 százalékra mérséklődött, a harmadikban pedig 52 százalékkal esett vissza. A lakossági hitelezést egyértelműen a Babaváró hitel húzza.
A Babaváró a fogyasztási hitelek esetében az új kihelyezések több mint felét adta és az év során az új kihelyezések volumene sem csökkent.
A Babaváró hitel a lakossági hitelpiac üstököse, mely nagyrészt új keresletet generált, de – a bank becslései szerint – legalább 30 százalékot váltott ki a Babaváró nélküli hitelpiacból.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – egy év alatt 18 százalékkal, 3435 milliárd forintra nőtt szeptember végére, ezen belül a befektetések aránya 58 százalék volt. A növekedéshez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a fizetési moratórium bevezetése, valamint az, hogy a pandémiás helyzetben visszafogott fogyasztás következtében jelentősen, historikusan magas szintre bővültek a betétállományok.
A vállalati üzletágban az új kihelyezések volumene idén az első kilenc hónapban 39 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a hitelállomány azonban még így is 8 százalékkal bővült egy év alatt és elérte a 790 milliárd forintot.
Az Erste az NHP Hajrá programban szeptember végéig 52 milliárd forintot folyósított, amely 10 százalékos, a bank vállalati hitelezésben elért piaci részesedését meghaladó mértékű kihelyezést jelent. A vállalati hitelállomány továbbra is jó minőségűnek mutatkozik, az NPL ráta alig haladja meg a 2 százalékot, amiben a törlesztési moratórium hatása is megjelenik. Az Erste vállalati ügyfelei likviditási szempontból is felkészültek a pandémiás helyzettel járó gazdasági nehézségekre: a vállalati betétállomány az év eleje óta 25 százalékkal nőtt.
A nagyvállalatok és önkormányzatok hitelállománya egy év alatt 3 százalékkal nőtt, míg az új hitelek volumene 18 százalékkal maradt el a tavalyi első kilenc hónap eredményétől.
A kereskedelmi célú ingatlanoknál a hitelállomány 9 százalékkal volt magasabb szeptember végén, mint egy évvel korábban, míg a kihelyezés 70 százalékkal esett vissza 2019 első kilenc hónapjához képest. A kis- és középvállalkozásoknál (kkv) a hitelállomány egy év alatt 10 százalékkal gyarapodott, az új kihelyezés azonban 21 százalékkal csökkent.
