Történelmi lehetőség Kína számára a Putyin-barátság

Történelmi lehetőség

Az átrendeződő globális környezetben az orosz-ukrán háború történelmi lehetőség Kína számára, hogy megmutassa, immár nemzetközi békéltető félként léphet fel az ukrajnai válságban.

A kínai 12 pontos béketerv valamennyi pontja első ránézésre indokolható (tűzszünetre törekvés, szuverenitás elismerése, biztonsági igények elismerése, menekültválság kezelése, atomfegyverek használatának tiltása, atomreaktorok biztonsága, stb.), ami hiányzik belőle, az az invázió előtti status quo visszaállításának szándéka, vagyis a nemzetközi jog megsértésének elítélése.

Nem egyenrangú felek

Hszi Csinping moszkvai látogatása az invázió után az első találkozó Kína és Oroszország vezetői között, de nem egyenrangú felek kétoldalú megbeszélései zajlanak. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által elfogatóparancs van érvényben az orosz elnök ellen, ami megnehezíti a konfliktus rendezését, ami szintén azt erősíti, hogy végső soron Kína kerülhet kulcsfontosságú pozícióba a közvetítés során.

Kína célja

Hszi háromnapos moszkvai útjának első napja után a kínai és orosz lapok a két ország közötti stratégiai kapcsolatok bővítését és a barátságot hangsúlyozzák. Nyugati lapok a kínai béketerv hiteltelenségét és Peking egyoldalúságát helyezik a fókuszba, és az ukrán álláspont képviseletét hiányolják.

Kína célja a diplomáciai sikerek mellett a gazdasági kapcsolatok erősítése az alábbi területeken:

• pénzügyi kooperáció, a jüan térnyerése miatt
• a közép-ázsiai régióban Kína befolyásának növelése
• az Új Selyemút (Egy Övezet Egy Út) kibővítése
• Kína oroszországi befektetéseinek növelése
• energetikai megállapodások kibővítése
• az Eurázsiai Gazdasági Unióval a gazdasági kapcsolatok szintjének emelése

A háború gazdasági nyertese

A szankciók miatt a háború eddigi legnagyobb gazdasági nyertese Kína lett, mert olcsóbban jut hozzá az orosz szénhidrogénekhez, és bejuthat a nyugati vállalatok által hátrahagyott orosz piacokra.

Mindez jól látszik az orosz-kínai külkereskedelmi kapcsolatok látványos, 40 százalékos bővülésén, idén januárban és februárban 15 százalékos volt a növekedés az egy évvel ezelőtti szinthez képest.

Kína jelenleg Oroszország első számú külkereskedelmi partnere, melyet India és Törökország követ, Peking számára ugyanakkor csak a tizedik helyen áll Oroszország a külkereskedelem volumenét tekintve.

Kína fő célja idén az évi 5,5 százalékos gazdasági növekedés, a pártvezetés ugyanis a tavalyi szerény bővülés után mindenképpen látványos eredményeket szeretne felmutatni, márpedig ehhez az olcsó energia elengedhetetlen.

Kína továbbá Közép-Ázsiában (Kazahsztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán) is szeretne további befolyást szerezni a piacszerzés, az energiaellátás, illetve a Selyemút építése miatt, ehhez a terjeszkedéshez szüksége lesz az orosz fél egyetértésére is.

Ha jól keveri a kártyákat, Hszi Csinping nagyon jól jöhet ki a Putyin-barátságból, és Oroszország jóval több lehet Peking számára, mint jó szomszéd és régi barát: ugródeszka lehet egy kínai központú világ berendezésében, ahol már nem Washingtonban, hanem Pekingben kötik meg a fontos békeszerződéseket, ahogy azt láttuk nemrég Irán és Szaúd-Arábia esetében is.

A kínai béketerv nem véletlenül szól a nyugati szankciók ellen, és az ipar számára az ellátási láncok biztosítását és az újjáépítést jelöli ki fő célpontként. Peking hosszú távra tervez, kivár, és a saját íze szerint építgeti az eurázsiai gazdasági összefogást.

Az egymással szembenálló blokkokat mutatja, hogy pont a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozó idején, kedden Kijevbe érkezik Fumio Kisida a japán kormányfő, hogy találkozzon Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel.

A japán kormányfő előtte Indiában Norendra Modi miniszterelnökkel tárgyalt.

Az Európai Bizottság pedig a csúcstalálkozó idején jelentette be, hoogy 1,5 miliárd eurót folyósít az Ukrajnának a pénzügyi rendszer stabilizálására az országak szánt 18 milliárd eurós keretből.