Történelmi mélyponton a születésszám- Mit tehet a családpolitika?
ElemzésekAz elmúlt években kiemelt figyelmet kapott Magyarországon a születésszám csökkenése és a családpolitika hatékonysága. Bár jelentős források irányultak a családtámogatásokra, az eredmények nem igazolják egyértelműen az intézkedések hatékonyságát. Szakértők a demográfiai helyzet kilátásait, a családpolitika eredményességét és a jövőbeni megoldásokat vették számba a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.
Történelmi mélyponthoz közelít Magyarországon a születésszám. Az előzetes adatok szerint az idei évben 75.000 születése várható, ami 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi adat. Hasonló visszaeséseket figyelhetünk meg a termékenységi mutatóban és más adatokban is.
A születések száma az ország megmaradásának és versenyképességének egyik meghatározó eleme.
-hangsúlyozta a demográfiai probléma súlyosságát Bende József, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke.
Hogy mérhetjük a családtámogatások szintjét?
A statisztikai adatok eltérően mutatják a családtámogatások mértékét és hatását. A KSH elemzése nem veszi figyelembe a családi adókedvezményeket, a babaváró hitelt és a CSOK-ot sem, így alulbecsüli a támogatások szintjét.
A nominális és GDP arányában mért kiadások tekintetében is hatalmas eltérések vannak. A KSH adatai szerint 2010 és 2023 között nominálisan közel 50 százalékkal emelkedett a családtámogatások szintje. Míg ugyanebben az időszakban, a GDP arányában mérve 48 százalékos csökkenést mutatnak a támogatási kiadások.
Az Eurostat és az OECD módszertana már szélesebb körben értékeli a családokat érintő intézkedéseket, de még ezekből is hiányoznak támogatási elemek. Így ezek a statisztikák már magasabb GDP arányos kiadási szinteket mutatnak, mint a KSH elemzései.
-hívta fel a figyelmet a különböző módszertanokból származó eredmények eltéréseire Asztalos Péter Hugó, a Magyar Nemzeti Bank vezető szakértője.
Az OECD adatai pedig a családokra vonatkozó adókedvezményeket is számításba veszik, ami kiemelt fontosságú Magyarország szempontjából. Mert a GDP-arányos családokra vonatkozó adókedvezmények tekintetében Magyarország az EU harmadik helyén áll.A hazai támogatási rendszerben főként a pénzügyi és adókedvezmények jelentik a fókuszt. A természetbeni juttatások aránya pedig 33 százalék körül mozog, ami megfelel a régiós átlagnak.
2020 óta a költségvetési törvény indoklásának melléklete kiegészült egy kedvezményekről szóló fejezettel. Ez alapján 2020 és 2025 között nominálisan közel 70 százalékkal emelkedett a kiadási szint, azonban GDP arányosan még így is enyhe csökkenést láthatunk a támogatások mértékében.
A családpolitikai célú kiadások és kedvezmények a 2025. évi központi költségvetés szerint 3.754 milliárd forintot fognak kitenni.
A családpolitikai intézkedési területei túlmutatnak a családtámogatásokon. Magukba foglalják például a gyermekjóléti intézkedéseket, az otthonteremtést, és a családbarát környezet kialakítását is.
-mutatta be a családpolitika szerteágazó célkitűzéseit Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) elnöke.
- A KSH adatai szerint idén szeptemberben a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,39, egy évvel korábban 1,53 volt.
- 93 587-en haltak meg, 0,2%-kal, 183-mal kevesebben az egy évvel korábbinál. A születések és a halálozások egyenlegének következtében a természetes fogyás 35 367 fő volt, 22%-kal több a 2023. január–szeptemberi, 29 024 fős értéknél.
A családok költségvetési támogatásairól szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
