Javaslatok a demográfiai helyzet kezelésére - Benda József írása

A Gyermek és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely szakértői a gazdasági szempontok mellett szeretnék a népesedés problémáját is az „újraindítás” fókuszába helyezni, és feltárni azokat a lehetőségeket, amelyeket a jelenlegi helyzet felkínál a társadalmi alrendszerek működésének újragondolására.

Úgy véljük, ha társadalmunk egészének a fejlődéséhez rendelkezünk egy vonzó jövőképpel, szinergiába rendezhetők az eddig egymással versenyhelyzetben lévő olyan alrendszerek, mint gazdaság és a gyermekvállalás, a népegészség ügye vagy a társadalmi bizalom. A társadalom kivezetése a válságból egy holisztikus, szélesebb spektrumú megközelítéssel hatékonyabban és nagyobb megelégedési szinttel történhet.

Úgy véljük, hogy a gazdaság újraindítását célszerű volna a demográfiai következményekre való kitekintéssel tárgyalni.

Alkotó Műhelyünk első sorban a demográfiai következményeket és lehetőségeket vizsgálja.

Üdvözöljük, hogy a kormány azonnal bejelentette a gyes, a gyed, és gyet meghosszabbítását, azonban a családok védelme és biztonságának megteremtése érdekében további lépéseket is szükségesnek tartunk. 

Mivel több mint százezer munkahely szűnt meg országszerte, ez széles társadalmi rétegek számára okoz létbizonytalanságot, amelynek – célzott beavatkozások nélkül – erőteljes demográfiai következményei is lehetnek, és ez – az elmúlt hónapok javuló tendenciái ellenére - megtorpanást, illetve a demográfiai válság további elmélyülését is eredményezheti.

Az egzisztenciális félelmek, a munkahelyek elvesztése tovább növelheti az abortuszok számát, és egyre messzebb kerülhetünk az MNB által kívánatosnak tartott 110 ezer gyermek megszületésétől.

Ha nem csak a veszélyek elhárításában gondolkozunk, hanem úgy értelmezzük a helyzetet, hogy a tömeges munkahely-elvesztéssel járó válság, akár segíteni is tudná a gyermekvállalást, még fel is használhatnánk a válságot egy újabb gyermekszületési hullám elindításához.

A megoldások

Kutatásaink szerint a fiatalok 25 százaléka szeretne több gyermeket felnevelni és csak a családjának élni, amit eddig nem tehetett meg, mert a gazdaságnak szüksége volt a női munkaerőre. Ha ezt a réteget most meg tudnánk támogatni az amúgy is kényszerű otthon maradásban, és (gyermekszám alapján) biztosítanánk 10-15 évre az anyagi biztonságukat, el tudnánk hárítani a gyermekvállalás egyik akadályát, ami hozzá járulhatna a kívánt gyermekek megszületéséhez.

A főállású anyaság intézményének bevezetése, a 2018-as nemzeti konzultáció alapján, széles körű társadalmi támogatottságot élvez.  

Három-négy gyermek otthoni ellátása az első években időigényes feladat, teljes embert kíván, amit nem lehet intézményekkel kiváltani. Ha mégis erre kényszerülnek az édesanyák, sem teljes értékű munkavállalók, sem anyák nem lehetnek, és a gyermek is megsínyli a kényszerhelyzetet. A pszichológiai kutatások szerint a kellő szülői odafigyelés és jelenlét hiánya olyan hosszú távú, transzgenerációs következményekhez vezet, amelynek a társadalom számára mentális, egészségügyi, versenyképességi kockázatokat jelent.

A gazdaság átalakulása, újra rendeződése miatt a gyermeknevelésre fordított munkaidő nem fog hiányozni a gazdaságból, és családok sora állhatna önként a nemzet megmaradásának szolgálatába, miközben a társadalom mentálisan egészségesebb irányba fordulhat.

Az otthon végzett „láthatatlan” munka gazdasági tényezőként való elismerése (beárazása), hatalmas erőforrásokat tudna felszabadítani a piacbővítés tekintetében is. Ahogy a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja egyértelműen megállapítja, a gyermekek születése és felnevelése, a belső piac bővítésének egyik eszköze, a sikeres gazdasági felzárkózás meghatározó tényezője.

A „Hivatásos Szülők” életpályamodell sikeres bevezetéséhez szükséges a keretfeltételek szabályozása, amelynek részletes kidolgozását szakértői csoportunk megkezdte.

Az MKT Demográfiai Szakosztály, a Gyermek és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely szakértői, a Magyar Nemzeti Bank munkatársaival együttműködésben hosszú ideje foglalkoznak e kérdésekkel, és kiérlelt kutatásokkal, tanulmányokkal rendelkeznek a szabályozás és a költségvetési hatások tekintetében, amelyeket igény esetén fel tudunk ajánlani hasznosításra.

A fő javaslat mellett számos egyéb megoldáson is dolgoztunk, amelyek a gazdaság újraindítása és a demográfiai szempontok összekapcsolásában fontosak lehetnek. Ezek közé tartoznak a fiatalok lakhatásának megoldása, a távmunka, a részmunkaidő és a nyugdíjrendszer szabályozásának témái, az önkormányzatok szerepvállalása, az életkezdet biztonsága és mások.

Konkrét javaslatok a gazdasági és a demográfiai szempontok egységes kezelésére

1. Javasoljuk a „Babaváró hitel” felső korhatárának eltörlését, mert a legnépesebb korosztályok ma ki vannak zárva e lehetőségből.
2. A 3 és több gyermekes, eddig munkaviszonyban levő szülők részére – ha további gyermeket vállalnak - a „Hivatásos Szülők” életpálya modell bevezetését, amely méltányos jövedelemmel lehetővé teheti a nagy családok biztonságának megőrzését
   • Ezzel egy szabályozott létszámú „nagycsaládos” társadalmi alszektor létre hozását, amely meghatározott protokoll alapján munkaviszonyt jelenthet egy társadalmi csoportnak.
   • Az életpálya modell keretében a nagycsaládoknak biztosított jövedelmet „gyermek kártya” segítségével lehetne kiutalni, amely csak meghatározott körzetben és termékcsoportokra költhető el, ami szinergikusan segítené a helyi KKV-k, az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem, piacának bővülését, újraindítását.
3. A megyei önkormányzatok (Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége) bevonását javasoljuk a demográfiai krízis helyi stratégiáinak kidolgozásába, hiszen ők közvetlen közelről találkoznak a problémával, de nincs ráhatásuk a megoldásra.

A szerző a Gyermek és Családbarát Magyarországért Alkotó Műhely vezetője