Továbbra is dolgozhatunk Európa egyik leggazdagabb országában

Brexit

Januárban komoly veszteség érte az addig 28 tagú Európai Uniót, hisz az egyik legjelentősebb tag, az Egyesült Királyság kilépett, és bár idén még megmaradt a tagságból eredő átmeneti állapot, melynek során még munkát is vállalhatnak az EU polgárai, januártól valószínűleg ez mindenképpen megszűnik. Immár lezárul az a lehetőség, amely 2004 áprilisában elsőként nyílt meg, és oly sok magyar polgár élt is a lehetőséggel: a szigetországban való munkavállalás.

30 tagú övezet

A hivatalosan 27 tagúra csökkent EU azonban valójában már eddig is kissé nagyobb volt ennél, hisz van két ország, Norvégia és Izland, amelyek az Európai Gazdasági Térség részeként ugyanolyan jogokat biztosítanak az EU polgárainak, vagyis ugyanúgy szabad a munkavállalás vagy vállalkozás, mint az Unió tagállamaiban. Ami azonban még igen fontos: van egy ország, amely ugyan formálisan nem tagja egyik szervezetnek sem, valójában mégis megadja ugyanazokat a jogokat az uniós polgároknak, ráadásul még a schengeni övezetnek is tagja. Svájc egész különös módon, formális tagság nélkül megállapodott az Unióval, hogy a tagságra jellemző legtöbb szabály fennáll az országra vonatkozóan, így végülis

30 tagú az a térség, ahol szabad az emberek mozgása.

Gyakori népszavazás

A svájci formának viszont van egy következménye: könnyebb rajta változtatni, mint a tagságon. Svájcban ráadásul nagy hagyománya van a népszavazásoknak, így időről időre eszébe juthat valakinek lehet ebben az ügyben is javasolni egyet. Már korábban is voltak ilyen támájú népszavazások, az egyiken el is utasították az EGT-tagságot igen kis többséggel, ugyanakkor egy másikon a schengeni zónához való csatlakozást megszavazták 2008-ban. Most megint kiírtak egyet, mégpedig arról, hogy az ország része maradjon-e az európai egységes piacnak, de a kérdés arra vonatkozott konkrétan, hogy korlátozzák-e az újonnan Svájcba érkező és ott dolgozó EU-polgárok számát (az egységes piaci tagság egyik feltétele az emberek szabad mozgása).

Racionális döntések

A svájciak a legtöbb néptől eltérően rendszerint racionálisan döntenek a népszavazásokon: nem a populista vagy a látszólagos rövidtávú előnyt nyújtó megoldást választják. Szerencsére így történt most is: az angolokkal és a walesiekkel szemben (Skócia és Írország az EU-ban maradásra szavazott) átgondolták azt, hogy melyik megoldás milyen következményekkel jár. Lehet, hogy sokan gondolták úgy, hogy többen jönnek az országba, mint amit ők optimálisnak éreznek, ugyanakkor azt is átgondolhatták, hogy

az egységes piac olyan kincs, amelynek feladásával nem lenne lehetséges az ország jelenlegi rendkívüli gazdagságának fenntartása.

Nagy többség

Mindenesetre több mint 60 százalék utasította el a korlátozást, ami arra utal, hogy nem lehetett túl erős az érkezőkkel szembeni ellenérzés. Feltehetően figyelembe vették az is, hogy Svájcban nincs jelentős munkanélküliség, vagyis az érkezők nem a svájciaktól vesznek el munkahelyeket, hanem ténylegesen igénye van ezekre a munkavállalókra a svájci gazdaságnak. Ráadásul még az sem hangozhat el érvként, hogy leszorítanák a béreket, hisz Svájcban mesések a fizetések (még ha részben az erős franknak köszönhetően is): a nettó átlagfizetés 4600 euró,

több mint kétszerese a brit átlagnak.

Ezúttal jól jártunk

Így tehát továbbra is nyitva áll Svájc: lehet az alpesi országban állást keresni. A brit népszavazással és a még mindig húzódó teljes kilépési folyamattal a magyar és általában az EU-tagállamok munkavállalóit ért kárt ez jelentősen enyhíti, az Európai Unió presztízsén pedig talán teljesen ki is küszöböli a brit kilépés okozta csorbát, hisz egy,

a briteknél nagyobb jólétben élő nép mondott igent a közös európai életre.