Trump örülhet: Biden sorra szegi meg a választási ígéreteit

A tengerentúlon a politikai felállás kísértetiesen hasonlít a 2008-as állapotokhoz. A demokraták minden fronton taroltak. Nem csak hogy a párt soraiból került ki az új elnök, de ráadásul többségük van a képviselőházban és a szenátusban is.  

Annak idején 2008-ban ezzel a hatalommal nem sáfárkodtak jól. A nagy változásokról szóló ígéreteiket nem teljesítették be, aminek az lett az eredménye, hogy a republikánusok megerősödtek, az időközi választásokon pedig a demokraták elvesztették az uralmukat a képviselőház fölött. Alig egy hónappal azután, hogy Joe Biden elnöksége megkezdődött már több jel is arra utal, hogy a párt megint hasonló sorsra juthat, ha csak nem változtatnak a politikájukon.

Ugyanis január 20, vagyis Biden beiktatása óta több kulcsfontosságú kampány ígéretük mögül is kihátráltak.

Ezek közül a legfontosabb egy 2000 dolláros (átváltva 600 ezer forintos) segélyről szólt. A demokraták megígérték, hogy a választópolgárok rögtön a beiktatás után meg fogják kapni ezt az összeget. Januárban a georgiai szenátusi választásokon elsősorban ennek az ígéretnek köszönhették a győzelmüket.

Erre a pénzre azonban még mindig várnak az amerikaiak, ráadásul a belengetett jövőbeli segélyt időközben lefaragták 1400 dollárra (422 ezer forintra). Az indoklás szerint, ha az emberek a Trump elnöksége végén kapott 600 dolláros segélyt hozzászámolják a tervezett pénzügyi segítséghez, akkor az már az ígért 2000 dollárra fog kijönni. Ezzel a szó-zsonglőrködéssel a demokraták a saját progresszív szárnyukat is magukra haragították.

Kétezer dollár az kétezret jelent, nem ezernégyszázat

idézte a Washington Post az egyik legnépszerűbb demokratát Alexandria Ocasio-Cortezt, aki szerint be kéne tartaniuk az eredeti ígéretüket.

A politikai színtéren sarkalatos pontnak számít a minimáljövedelem is, amelyet szövetségi szinten 2009 óta nem emeltek meg. Biden megígérte, hogy az órabér alsó határát 7,25-ről 15 dollárra fogja emelni. Ám mostanra kiderült, hogy erre a mostani a ciklusban hiába várnak az amerikaiak. A tervek szerint az emelésre több lépcsőben kerül majd sor és a 15 dolláros minimál órabért majd a következő elnökválasztás után, 2025-ben fogják elérni.

De a jelenlegi állás szerint az is előfordulhat, hogy a szenátuson még ez a terv se tud átmenni.

Ugyanis a párton belül vannak akiknek nem tetszik az elképzelés: Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor és Kyrsten Sinema arizonai szenátor túl magasnak tartja a 15 dolláros összeget. Már pedig az ő voksuk nélkül az emelést aligha tudják jóváhagyni. Eredetileg a koronavírus-mentőcsomag részeként akarták elfogadni az új minimálbért érintő szabályozást, de ahogy azt az ABC News is megírta, annyi akadály gördült az elképzelés elé, hogy most hétfőn már lemondtak róla a demokraták. Ocasio-Cortez szerint szégyen, hogy egyáltalán vitázniuk kell erről a kérdésről.

It is utterly embarrassing that “pay people enough to live” is a stance that’s even up for debate.
Override the parliamentarian and raise the wage. McD’s workers in Denmark are paid $22/hr + 6 wks paid vacation. $15/hr is a deep compromise - a big one, considering the phase in.

— Alexandria Ocasio-Cortez (@AOC) March 3, 2021

Biden közben a migrációs politikájával is tudott meglepetést okozni. Korábban úgy nyilatkozott, hogy fel fogja számolni azokat a táborokat, ahol kifejezetten kiskorú bevándorlókat tartanak fogva a mexikói határon.

Ehhez képest az elmúlt egy hónapban a kormányzata két ilyen létesítményt is megnyitott.

Mindezekre azért volt szükség, mert az illegális bevándorlás üteme január óta megnőtt. Ilyen sokan a pandémia kitörése óta nem akarták átlépni az ország déli határát. A gyerekeket általában azért tartják külön, mert vagy egyedül érkeznek vagy mert a szüleik törvényt sértettek és nem akarják velük együtt börtönbe rakni őket.

A fogvatartott bevándorló gyerekek hírét, ahogy arra számítani lehetett a progresszív demokraták kritikusan fogadták. Alexandria Ocasio-Cortez szerint teljesen mindegy melyik párt van hatalmon, nem elfogadható, hogy táborokba kényszerítsék a kiskorú migránsokat.

Biden korábban egyébként azért is élesen kritizálta Trumpot, amiért bombázásokat rendelt el a Közel-Keleten. Végül a beiktatása után alig pár hetet kellett várni, hogy ő is hasonló útra lépjen. Február végén Biden jóváhagyásával Szíriában az iráni hátszéllel működő Népi Mozgósítási Erők tagjaira csapott le az amerikai légierő. A Demokrata Pártban többen is hibának tartják az akciót.

Amikor nem állnak fenn rendkívüli körülmények, a kongresszus jóváhagyása nélkül elrendelt támadó katonai akciók nem alkotmányosak

nyilatkozta a bombázások kapcsán Tim Kaine, demokrata szenátor.