Új fővárosok nőnek a semmi közepén

Elemzések2019. aug 31.Fellegi Tamás

Meglepő módon némelyik ország időnként fővárost vált, sőt előfordul, hogy egy lápos vagy addig más okból elkerült területen építenek fel egy újat, esetleg egy kis faluból növesztenek várost. Ráadásul az elnevezések is érdekesek, gyakran az alapító nevét kapja egy-egy város.

Mindig van jelentkező

Az országok többségében a főváros, ahol a kormány, a parlament és általában a főbb kormányzati szervek működnek, rendszerint egy nagyváros. Azt gondolnánk, hogy egy főváros átköltöztetése, sőt, egy távoli, lakatlan területen egy teljesen új főváros felépítése és az összes kormányzati szerv odaköltöztetése óriási és értelmetlen költség és feladat, azonban mindig akad új jelentkező.

Szentpétervár

Érdemes egy kicsit visszamennünk a történelemben, megvizsgálva egy-két jelentős és híres főváros-áthelyezést, és megnézni, mi volt a jelentősége. Kezdjük az épp először nagyhatalommá váló Oroszországgal: a Moszkva városából kinőtt, majd a keleti szláv területeket összegyűjtögető, ezt követően minden irányba terjeszkedő hatalmas birodalom kiemelkedő vezetője, Nagy Péter cár úgy döntött, hogy európai jelleget akar adni birodalmának, és ehhez Európához közelebbi, tengerparti főváros kell.

Nos, egy választása volt: a Balti-tenger, itt talált egy hatalmas mocsaras, télen fagyott területet, és gigantikus munka kezdődött. Mocsár lecsapolása, vízben és vízre építkezés, mint Velencében, mindezt grandiózusan és a lehető legeurópaibb stílusban. A hatalmas mű meglett: máig is a világ egyik legszebb városa. A város az alapító nevét viseli, bár időközben a kommunista forradalmat ott kirobbantó Lenin nevét is viselte a város. A fővárost végül bő 200 év után visszaköltöztették Moszkvába: nem kellett már olyan közel lennie Európa nyugati feléhez.

Washington

Egy másik történelmi érdekesség egy másik mai nagyhatalom, az USA fővárosa. A brit gyarmati iga lerázása után Philadelphiában működött a kormány, de terveztek egy teljesen új, célszerűen megépített, máig is modernnek tekinthető fővárost, ugyancsak mocsaras, zord területen. Rajzoltak egy óriási négyzetet, amely egyik államhoz sem tartozik, szövetségi terület, ez a District of Columbia nevet kapta a kontinens felfedezőjéről, 1801-ben aztán a rajta épült város felvette az államalapító elnök, Washington nevét is.

Canberra, Ankara

A 20. század elején Ausztrália épített egy teljesen új várost Canberra néven, hogy ne kelljen Sydney és Melbourne közül választani a fővárost illetően. 1923-ban az összeomló, régi oszmán birodalom helyén létrejövő modern Törökország változtatott fővárost, ám nem újat épített, hanem a meglevő Ankarába helyezte át Isztambulból, az egykori Bizáncból, ahová annak elfoglalásakor helyezték a szultáni székhelyet 1453-ban.

Brazília, Nigéria

A gyarmatbirodalmak felbomlásával rengeteg új ország jött létre, melyek fővárost választottak a függetlenedéskor, de időnként valamelyik úgy dönt, hogy új fővárost épít. A sorban az első és talán leghíresebb a már 200 éve önállóvá vált Brazília lett. A zsúfolt, ám gyönyörű fekvésű Rio de Janeiro helyett az ország belsejében kijelöltek egy területet, és ott egy új várost építettek, amelyet jobb ötlet híján elneveztek magáról az országról Brazíliavárosnak, 1960-ban.

Ezt a példát követte Nigéria 1991-ben: a hatalmasra növekvő Lagos helyett szeretett volna egy új, a nemzetiségi megosztottságtól mentes fővárost az ország belsejében. Erről 1976-ban döntöttek, majd 1990-re készült az új főváros, Abuja.

Kedves vezetők nevei

A következő ország a nem sokkal korábban függetlenné vált Kazahsztán volt 1998-ban, a szovjet korszakban meglévő főváros, Almati helyett az ország sivatagos, télen dermesztő belsejében kijelöltek egy helyett, egy kisváros, Akmola mellett, ott felépítettek egy csili-vili fővárost Asztana néven. Ez sem volt azonban elég: idén az örökös elnökről, aki igazából nem is országalapító volt, mivel már a szovjet időben is ő volt az ország kommunista pártjának főtitkára, a Nur-Szultan nevet kapta a város.

Itt merül fel a kérdés, hogy mennyire időt állók az emberekről, politikusokról elnevezett városok? Washington és Szentpétervár kiállta az idők próbáját, a Leningráddá való átnevezés viszont nem, ahogy a korábbi Caricin Sztálingrádra való átnevezése sem. Itt annyi az érdekesség, hogy a város végül nem az eredeti nevét kapta vissza, hanem Volgográd lett belőle, és ugyanilyen minta alapján a lett a mi Leninvárosunk Tiszaújváros, Sztálinvárosunk pedig Dunaújváros.

Távol-Kelet

A 21. században is akadnak példák: 2005-ben a korábban már nevét Burmáról Mianmarra változtató ország helyezte át fővárosát a korábban Rangoonnak nevezett Jangonból az újonnan épített Naypidaw városába. Legutóbb pedig Indonézia elnöke jelentette be, hogy Dzsakartából áthelyezik a fővárost a Borneo-szigetén található Kelet-Kalimantan tartományba, ahol egy teljesen új várost építenek 33 milliárd dollárból nem kevés embernek: másfél millió közalkalmazottnak terveznek lakó-, és munkahelyet a 270 millió lakosú országban.

Nálunk is volt áthelyezés

Végül említsük meg saját fővárosunkat, amely ugyancsak nem az egyetlen volt az ország történetében, igaz, az áthelyezés kényszerű volt, miután a török elfoglalta Budát. Ekkortól Pozsony lett a székhely, és Buda visszavívása után is jó ideig az maradt, igaz, az ország sem szerezte vissza függetlenségét. A Budára való visszatelepülésre csak az 1948-ban, a szabadságharc idején került sor, az 1867-es kiegyezés után pedig megszületett a döntés, hogy a három egybenőtt város, Buda, Óbuda és Pest egyesül és kibővül, így méltó fővárosa lesz az országnak. Érdekesség, hogy eleinte Pest-Budának akarták nevezni, de miután a térképen a Dunától balra volt Buda, jobbra Pest, összeolvasva a Budapest adódott, így végül engedtek a térképi logikának.