Új gazdasági világrend épül - A nyugat háttérbe szorulhat a neves amerikai intézet szerint

A Goldman Sachs, a világ egyik legnagyobb befektetési bankjának előrejelzése alapján a globális gazdaság erőegyensúlya az előrejelzések szerint drámaian megváltozik az elkövetkező évtizedekben - olvasható az Oeconomus Intézet elemzésében.

Ázsia felemelkedése

Az elmúlt évtizedek egyik fő témája Kína és India kiugró léptékű növekedése volt. Így például 2000 és 2022 között India nyolc helyet ugrott, és az ötödik legnagyobb gazdasággá vált, megelőzve az Egyesült Királyságot és Franciaországot. A Goldman Sachs előrejelzése alapján 2050-re a globális GDP súlya még inkább Ázsia felé tolódik el. Bár ez részben annak köszönhető, hogy Ázsia felülmúlta a korábbi előrejelzéseket, de annak is, hogy a BRICS-országok alulteljesítenek. (BRICS-csoport 2024-ig a következő tagokból áll: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.) Utóbbi megállapítás arra utal, hogy a feltörekvő piacok közül Indonézia 2050-re a negyedik legnagyobb gazdasággá válhat, megelőzve két BRICS-országot, Brazíliát és Oroszországot. Indonézia a világ legnagyobb szigetcsoport-állama, és már jelenleg is a negyedik legnagyobb népességű ország, 277 millió fős lakossággal.

Európa háttérbe szorul?

Ha tovább vetítjük a tendenciákat 2075-re, egy drasztikusan eltérő világrend tárul fel, amelyben két afrikai és egy újabb ázsiai ország, Nigéria, Egyiptom és Pakisztán betör a top 10-be.

Ezeknek a becsléseknek a legfontosabb háttere a gyors népességnövekedés, amely mindhárom nemzetben hatalmas munkaerőt eredményez. Eközben az európai gazdaságok egyre lejjebb csúsznak a rangsorban. Németország, amely egykor a világ harmadik legnagyobb gazdasága volt, a kilencedik helyre kerülhet, Brazília után. Azt is meg kell jegyezni, hogy Kína, India és az Egyesült Államok várhatóan hasonló nagyságrendű GDP-vel rendelkezik 2075-re, ami hasonló gazdasági erőre utal. Ugyanakkor a sorrend átalakul, 2050-re már Kína lesz a legnagyobb gazdaság, míg 2075-re már India is megelőzheti az Egyesült Államokat. Így messzemenő következményekkel jár, hogy e nemzetek miként viszonyulnak egymáshoz, és ennek megfelelően hogyan alakul a globális tájkép.

 Mi vár Kelet-Közép-Európára?

A Goldman Sachs részletes előrejelzése foglalkozik régiónkkal, és egységesen kezeli a Kelet-Közép-Európát. Az elemzés alapján a térség gazdasági súlya 1,6-2,0% között mozog 2010 és 2075 között. A csúcspont a 2040 és 2060 közötti időszak lehet 2,0% körüli súllyal a világ GDP-jében, ezután kisebb mérséklődés következhet be. Utóbbi háttere nem a régió gazdasági lemaradása, hanem inkább más térségek népességének Európát lényegesen meghaladó növekedése. Összességében azt látjuk, hogy a 2000-es évtized óta, amikor térségünk a világ GDP-jének mindössze 1%-t adta, régiónk folyamatosan erősödik. Kelet-Közép-Európa gazdasági súlyának növekedése a következő évtizedekben azzal együtt is folytatódhat, hogy Európa folyamatosan visszaszorul más régiókkal szemben. Orbán Viktor valójában 2022 augusztusában a Tranzit fesztiválon elmondott beszédében a Goldman Sachs előrejelzéséhez hasonlóan értékelte a térség mozgásterét a nemzetközi versenyben és az elkövetkező évtizedekben.

A hosszú távú előrejelzések veszélyei

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy nehéz hosszú távú becsléseket felállítani. A Goldman Sachs listáján szereplő országok közül jelenleg még több is fejlődő gazdaságnak számít, így többek között a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán, Egyiptom, Nigéria, Mexikó vagy Brazília számos társadalmi és gazdasági problémával szembesülnek. Így például az élre sorolt Egyiptom az élelmiszerellátás, aszályos időjárás és túlnépesedés miatt szembesül belső feszültségekkel. Nigéria hasonló helyzetben van, amely problémákat még vallási és etnikai ellentétek is tetéznek. Kínában a társadalmi polarizáció, a nyugati és a keleti országrész közötti jelentős fejlettségi különbségek is árnyalják az összképet. Európa tekintetében is érdemes látni, hogy különböző előrejelzések és forgatókönyvek léteznek egyidejűleg. Így például a V4-ek (visegrádi országok) fejlődéséről és közép- és kelet-európai szerepéről is különböző előrejelzések vannak. A magyar döntéshozók arra törekszenek, hogy a jövőben a térség Európa egyik meghatározó régiójává váljon, amelynek alapja, hogy térségünk az elmúlt évtizedekben az unió a leggyorsabban fejlődő régiójává vált.