Új háborús front nyílt a Vörös-tengeren - Háttér

A tanker kigyulladt. A közelben tartózkodó Mason (DDG-87) amerikai, irányított rakétákat hordozó romboló segítséget nyújtott a bajba jutott hajónak, de mivel nem volt eléggé közel, nem tudta lelőni a feltételezhetően iráni gyártmányú cirkálórakétát. Korábban a Mason már leszedett egy „nem azonosított repülő szerkezetet”, amely a tenger fölött Izrael irányába haladt. A Mason a hasonló hajóosztályú Carneyvel (DDG-64) együtt a térségben állomásozó amerikai flottaegység komponensei.

Irán szerepe

Noha még nincsenek részletek, de valószínű, hogy az Irán által továbbfejlesztett Kh-55-ös, eredetileg légi indítású cirkáló rakéta-család valamelyik tagjáról lehet szó. Ezeket a fegyvereket még a szovjet időkben a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben konstruálták, majd átadták a technológiát az irániaknak és/vagy a kínaiaknak.

Egy másik verzió szerint valamikor a 2000-es évszázad első évtizedében az akkori ukrán vezetés adott el a birtokában lévő készletből legalább egy tucatnyi Kh-55-öst. Ez alapján mind Peking, mind Teherán lekoppintotta, továbbfejlesztette a harceszközt.

Technikusok szerint készíthettek belőle földről indítható változatot is (konténerből, vagy földi szállító/indítóegységből, TEL-ből segédrakétákkal). Ilyen találhatta el a norvég hajót – mivel a hutiknak nincs számottevő légi ereje (bár idén szeptemberben egy Reuters jelentés szerint a hutik bemutattak a birtokukban lévő MiG-29-es többcélú vadászbombázót).

Cirkáló rakéták

Csak érdekességként: a Kh-55-ös cirkálórakéta-család talán a szovjet/orosz fejlesztők (a Raduga/Novator Tervezőirodák) egyik legsikeresebb terméke. Ebből alakították ki a mai oroszországi hadiflotta (vízfelszíni indítású és víz alatti indítású) és a légierő (légi indítású) 3M-54 Kalibr cirkáló rakétáit is.

Ezeket – kiegészítve egy szárazföldi, konténeres indítású változattal - korábban Szíriában, manapság pedig az ukrajnai háborúban alkalmazzák. Export-áruk a nemzetközi fegyverpiacon meghaladja a darabonkénti ötmillió dollárt, míg a hazai „fogyasztóknak” (a moszkvai védelmi minisztériumnak) kevesebb, mint egymillióért szállítják.

A hazai variáns egyébként sok minden olyan szerkentyűt tartalmaz, ami nincs beépítve az exportra szánt cirkáló rakétákba. Emiatt a hazai piacra szánt termék pontossága eléri a 2-3 métert (az oroszországi űrnavigációs GLONASS-rendszer katonai változatával), míg az export variánsé csak a körülbelüli ötven métert (GLONASS nélküli).

Kiszélesedhet a gázai háború?

Mindeddig meghiúsult a Gázai-övezetet uraló Hamász szándéka, hogy a háborút kiszélesítse és nagyobb arab országokat is bevonjon az Izrael ellen meghirdetett legújabb intifádába. Eddig egyetlen térségbeli arab állam sem csatlakozott.

Csak a régióban Izrael ellen harcoló Hamász, továbbá korlátozott mértékben a libanoni bázisú, katonailag igen erős Hezbollah és a Szíriában iráni támogatással működő néhány fegyveres csoport mutat szándékot a Hamász katonai megsegítésére.

Még Izrael fő ellensége, Irán is csak a proxijai (hutik, Hezbollah, szíriai csoportok) útján avatkozik be a harcokba.

Szíria, az alvó vulkán

A másik nagy Izrael-ellenes erő, Szíria jelenleg „alvó vulkán”. Oroszország, amely korábban nagy erőkkel támogatta a damaszkuszi elnök Bashar al-Aszad rendszerét, az ukrajnai háború kirobbantása óta erősen visszavett szíriai katonai tevékenységéből.

Az utolsó nagyobb műveletről a térségben ez év június 28-án érkezett hír. Oleg Gurinov ellentengernagy, a Szíriában működő Megbékélési Központ vezetője bejelentette, hogy az oroszországi légi-űrerő (VKSz) Szíriában, a hmeimimi katonai bázison állomásozó gépei Idlib (Északnyugat-Szíria) mellett válaszcsapást mértek számos célpontra.

Az akciót megtorlásként szánták az ellenséges erők az Aszad-kormány által ellenőrzött területek elleni dróntámadásaira.

Az oroszországi légicsapás 18 kormányellenes katonával végzett, emellett megsemmisült egy vezetési pont és egy lőszerraktár – mondta Gurinov.

Szíria darabokra szakadt ország. Nyugati részét az Aszad-vezetés ellenőrzi, Északon Idlibtől feljebb Törökország és a vele hadban álló kurd milíciák az urak. Az ország keleti részét amerikaiak, illetve Amerika-szponzorálta csoportok (gyűjtőnevük: Szíriai Demokratikus Erők) tartják ellenőrzésük alatt amerikai légierővel, páncélosokkal.

Nem járnak rosszul, mert gazdag hozamú olajkutak vannak ezen a területen, a kitermelt olajat tartálykocsikkal szállítják tovább Törökországba. Az USA legalább egy ezrednyi különleges erőt -, akik a Special Operations Forces/Command (SOC/SOF), Erőkhöz/Parancsnoksághoz tartoznak – állomásoztat itt, amelyet szíriai katonai repülőtereket használva, vagy Törökországból, illetőleg a Földközi tenger keleti medencéjében hordozó(kon) állomásozó amerikai haditengerészeti légierő is támogat.

A Hezbollah szerepe

Irán mintegy féltucatnyi Szíriában működő fegyveres milíciát patronál, így az itteni Hezbollah-al Nujabat-ot, a Hüseyncilart, a Liwat, a Fatemiyunt, a Liwa Zainebiyount pénzeli, látja el fegyverrel. Ezek szórványos, kisebb rakétatámadásokat intéznek Izrael ellen, amelyek azon nyomban izraeli légi válaszcsapást vonnak maguk után.

Az iráni fennhatósággal működő, illetve az Iszlám Állam zsoldjában lévő terrorista csoportok első sorban Szíria területéből próbálnak minél nagyobb részt kicsípni. A gázai Hamász kísérletei, hogy ezeket közvetlenül bevonják a harcokba, eddig nem jártak sikerrel. Mindenesetre fegyverzetük, harci tapasztalatuk értékes Hamász-szövetségessé teszi őket.

Jemen és a hutik

Annál is inkább, mert a Jemenben harcoló, Irán-barát hutik a földrajzi távolság (csaknem kétezer kilométer) miatt sem képesek hathatósan támogatni a Hamászt. A hutiknak nincs komoly haditengerészeti ereje. Az irániaktól kaptak ugyan gyorsjáratú, könnyű fegyverzetű kis naszádokat, ezek azonban nem vehetik fel a versenyt a Vörös tengeren cirkáló izraeli és más regionális hatalmak haditengerészetével, az amerikai, oroszországi hadihajókkal.

Marad a hutiknak az időről időre elindított cirkálórakétás támadás. Ez azonban nem jelent számottevő segítséget a Gázai Övezetben már létezésük határára ért Hamász-fegyvereseknek.

Emellett a hutiknak, és patrónusuknak, Iránnak tudomásul kell venniük, hogy lehetőségeik korlátozottak. Irán megpróbálja rakétákkal és kisebb kalózhajókkal megszerezni az ellenőrzést a Szuezi csatorna felé, onnan jövő nemzetközi hajóforgalom – és a Vörös tenger déli bejárata felett. Ám a szoros túlsó, kelet-afrikai partjain erős amerikai és kínai katonai jelenléttel, feljebb, a Vörös tenger szudáni partjainál pedig számottevő oroszországi haditengerészeti erőkkel kell számolniuk.

És a régióban komoly egyiptomi, szaúd-arábiai haditengerészet működik.

Ismeretesen a szaúdiak és az amerikaiak a hutik (és Irán) ellenfeleit támogatják a jemeni polgárháborúban – ahol most viszonylagos csend uralkodik egy tavaly kötött tűzszüneti megállapodás alapján.

Úgyhogy a huti katonai vízi járművek mostanában nem gyakran merészkednek ki a Vörös tengerre.